Gyurkity Péter

Faji háborúkban győztük le a neandervölgyieket

Ez tűnik logikus magyarázatnak, miközben a gyenyiszoviak kapcsán homályosabb a látásunk.

Érdekes írás jelent meg a napokban az interneten a különböző emberfajok egymás mellett éléséről, a közöttük lévő valószínű viszonyról, amely jelenlegi tudásunk alapján meglehetősen összetett és bonyolult volt, hiszen itt a keveredés mellett az összetűzésekre is bőven van bizonyítékunk. A jelek arra utalnak, hogy faji háborúk sorozatára volt szükség a neandervölgyiek legyőzéséhez, miközben másik rokonunk esetében egymásnak részben ellentmondó leletekre bukkanunk.

A hosszas írásban arról olvashatunk, hogy a neandervölgyiek több komoly előnnyel rendelkeztek, a nagyjából 600 ezer évvel ezelőtt végbement szétválás után ezért tartott olyan sokáig, míg a homo sapiens végleg meghódította a Közel-Keletet és Európát. A helyismeret, a jobb eszközök és technikák, valamint a nagyobb szemek sorolhatók ezen előnyök közé, viszont a homo sapiens idővel a vadászat és a gyűjtögetés terén vált jobbá, ezzel nagyobb populációkat tartott el, így komoly számbeli fölényre tett szert, amely elvezetett az európai régió meghódításához. Még így is 150 ezer éven keresztül zajlottak az összecsapások, vagyis hiába törtünk ki Afrikából 200 ezer évvel ezelőtt, a folyamat csak 50 ezer évvel ezelőtt zárult le. Az világos, hogy mindkét társaság harcias volt, hiszen bőven találunk fej- és karsérüléseket, törött csontokat, szúrt és vágott sebekre utaló nyomokat, ebben tehát nem sokat változtunk a csimpánzokhoz képest, akik legalább ilyen agresszív módon védik saját területüket.

Szibéria és Mongólia területén az elmúlt 15 évben több érdekes lelet is előkerült, ezek vizsgálata alapján viszont még mindig nem alkothatunk egységes, egyértelmű képet a gyenyiszovai populációról. Nagyon úgy tűnik, hogy két eltérő korszakban volt keveredés a modern emberrel, egyes példányok sérült DNS-e ugyanis mutat közös részeket, másoknál ez nem látni, de időközben az is kiderült, hogy nagyobb csoportok a Tibeti-fennsíkon éldegéltek, mégpedig nagyjából 70 ezer éven keresztül, dacára annak, hogy az utolsó jégkorszak alatt ez nem volt éppen barátságos környék – ma sem ideális a régió, hiszen a tengerszint feletti 3 ezer méteres magassággal számunkra kifejezetten idegennek tűnik.

Egy Peking környékén megtalált csontváz furcsa módon egy belgiumi társához hasonlít, ennek alapján jelentik ki, hogy a kelet- és nyugat-eurázsiai populáció között később is volt keveredés, miközben a kelet-eurázsiai és kelet-ázsiai csoportok között is végbement hasonló folyamat.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Irasidus #13
    99% meg csimpánz vagy.
  • zriboliv #12
    Van itt valami szakértő aki meg tudná mondani nekem; ha egy dns-elemző teszt szerint a dns-em kb. 2%-a feltehetőleg neandervölgyi eredetű, akkor ez alapján jogosult vagyok-e valamiféle kárpótlásra?
  • getkey #11
    Szívesen! :)
  • nemadomeganevem #10
    Nagyon szépen Köszönöm. :)

  • getkey #9
    Lőrincz L. László - A Nagy Mészárlás
    Egy trilógia első kötete. A második rész "A Kő fiai", a harmadik pedig "Kéz a sziklán" címmel jelent meg.
  • duke #8
    En se hinnem, hogy lettek volna ilyen modern gondolataik, hogy faji alapon utaltak volna a masik embert. Szerintem azokban az idokben talan meg az allatoktol sem kulonboztettek meg magukat. Annyira elvoltak foglalva a napi tulelessel, hogy ilyen piszlicsare ugyekkel nem ertek ra foglallkozni, legfeljebb ugyan ugy vadaszzsakmanykent tekintettek a masik emberre, mint a tobbi allatra.
  • nemadomeganevem #7
    Helló.Lenne egy,kérdésem ami erről az irásrol jutott az eszembe , elkezdtem olvasni egy könyvet ami sci-fi kategória, arról szolt hogy még élnek Neander-völgyiek a jelenben, van valami mentális képességük, és harcolnak a homo-sapiens ellen.De nem emlékszem a címére, valaki esetleg tudna benne segíteni? Elnézést ha a kérdés nem erre az oldalra tartozik.
  • esztyopa #6
    Igaz,hogy a bunkó kevésbbé volt hatékony,mint az atomfegyver,de a népesség létszáma arányos volt a fegyverek hatékonyságával.
    Azóta sokat fejlődtünk /már mint embertársaink irtásában/
  • NEXUS6 #5
    Eygetértek. Azt tenném hozzá, hogy nyilván ha nincs akkora népsűrűség, hogy gyakorlatilag nem is találkoznak és nem célzottan emberevők, akkor alapvetően nincs is harc.
    A modern ember felemelkedése, elterjedése úgy 60-70 ezer éve indult meg igazán (Toba-incidens?). Úgy hogy ezzel együtt, a genetikai elemzések szerint a létszáma is egy minimális határértéken volt. Kialakulása pedig nyilvánvalóan korábbra, az utolsó jégkorszaki eljegesedés kezdetére tehető. Szóval nekem nem annyira valami nagy háború képe rajzolódik ki, sokkal inkább megváltozott környezet miatt a kiüresedett élettérbe benyomuló invazív faj lehettünk. Ami sok szempontból adott körülmények között élet/szaporodóképesebb, mint pl a konkurens faj. Kisebb méret, a zordabb körülményeknek kedvez, hiszen kevesebb élelelmre van szükség. Agytérfogat is kisebb, ami szintén kevesebb tápanyagigéényt jelent. A szociális képesség viszont a leletek alapján fejlettebb lehet nálunk, ami a csoportok közötti kooperációt és az ismeretek, kulktúra átadását biztosítja, és esetleg nagyobb csoport létszámot is. Tehát a modern ember habár kisebb termetű, kicsit butább, de jobban együttműködik, jobban alakalmazkodik. Esetleges konfliktus esetén, több törzs is összefoghatott egy konkurens neandervölgyi törzs ellen.
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2020.11.06. 09:25:10
  • UUUU #4
    Mi ugyan nem gyoztuk le oket