SG.hu

Spelunky 2

Kiadó: Mossmouth
Fejlesztő: Mossmouth
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core 2 Quad Q6700 2,6 GHz-es vagy AMD Athlon X4 740 processzor, Nvidia GeForce GTX 750 vagy ATI Radeon HD 7790 grafikus kártya, 4 GB RAM, 1 GB szabad hely
Ajánlott: Intel Core i3-3240 3,4 GHz-es vagy AMD Phenom II X4 40 processzor, Nvidia GeForce GTX 950 vagy ATI Radeon R9 270X grafikus kártya, 6 GB RAM, 1 GB szabad hely
Hasonló játékok: Spelunky
Kategória: platformer

Bár sokan a mai napig előveszik a 2008-as első epizódot, Derek Yu azonban úgy döntött, hogy itt az ideje elkészíteni a nagyszerű Spelunky folytatását, ami pontosan olyan különleges lett, mint a legendás előd. Ez pedig legalább olyan sok embert fordít el a játéktól, mint ahánynak most felcsillant a szeme!

Az ezredforduló utáni első évtized végén elképesztő dolgok történtek a játékiparban. Az indie színtér gyakorlatilag észrevétlenül emelkedett ki a Flash-játékok világából, és váltak egyre különlegesebbé, egyre tartalmasabbá az egyes alkotások, miközben olyan legendák születtek, mint a Braid, a Super Meat Boy, a Celeste, a Limbo, a Bastion vagy a Spelunky. Ezek a nevek egytől egyig valami olyan dolgot valósítottak meg, melyeket egy tripla-A kategóriás fejlesztőcsapat talán soha nem mert volna bevállalni. Sajnos többségük megmaradt folytatás nélkül, ami nem meglepő, hiszen megismételhetetlen élményt kínáltak.

Derek Yu azonban nem fért a bőrébe a Spelunky kapcsán, így a 2008-as megjelenés után előbb elkészült egy felújított változat, majd 12 évvel az eredetit követően most összehozta a folytatást, amely gyakorlatilag ugyanazt az őrületet szabadította ránk, mint a legendás első epizód annak idején. Nézőpont kérdése azonban, hogy ezt most pozitív vagy negatív töltettel értjük, hiszen a Spelunky akkoriban egy igazi rétegjáték volt, egy olyan élmény, amely a legtürelmesebb emberek idegeit is próbára tette, ezt a hatást pedig a folytatásban csak fokozták a fejlesztők. Ha tehát már annak idején a falat kapartuk tőle, most sem várható örök szerelem, de inkább lássuk, hogy mit tud felmutatni a játék, amely újfent a kitartásunkat igyekszik próbára tenni.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

Maga a történet ezúttal sem kapott túl hangsúlyos szerepet. Főhősünk Ana – bár más karakterekkel is szerencsét próbálhatunk, tehát ennyire számít a cselekmény –, aki az első részből ismert felfedező lányaként azért indul útnak, hogy megtalálja elveszett szüleit. Csakhogy a szülők azért nem vesztek el annyira, hiszen már az elején üzennek a Holdról, hogy megvannak, jól vannak, és ne siessen annyira hozzájuk, inkább élvezze ki a pályák izgalmait, a kapcsolódó kalandokat. Elsőre közhelynek tűnik ez a jó tanács, sőt mondhatni nonszensznek egy szülő szájából, de amint nekifutunk először, másodszor, harmadszor, majd legalább harmincadik alkalommal is az első szintnek, akkor döbbenünk rá igazán, hogy itt tényleg mennyi időnk van kiélvezni az egyes helyszíneket.

Merthogy már el is feledkeztünk az évek során a Spelunky egyik sajátosságáról, amely sokak számára egyet jelentett a legnagyobb negatívummal is, miszerint az egész játékra mindössze pár életünk lesz, és ha valahol meghalunk, teljesen elölről kezdhetjük az egészet. Hogy ez a rendszer mennyire állja meg a helyét könnyítések nélkül 2020-ban? Véleményünk szerint semennyire, hiszen feleslegesen túlbonyolították vele az egész élményt a fejlesztők, azonban elismerjük, hogy a rajongók többsége éppen ezért imádja annyira ez a különleges kalandot. Ezért tekinthető rétegjátéknak a sorozat, hiszen nagyon kevesen lesznek, akik ezt el tudják fogadni, mert itt is van egy célunk, van egy befejezésünk, de addig eljutni gyakorlatilag művészet, ha nem érzünk rá a játékra, illetve nincs piszkosul nagy szerencsénk.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

Dolgunkat nemcsak a kevés élet nehezíti majd, hanem az is, hogy minden egyes újrakezdést követően véletlenszerűen generált pályák várnak ránk, azaz nincsenek memorizálható szintek vagy helyzetek, itt még a sokadik nekifutásra is belebotolhatunk meglepetésekbe. Ez nyilván valahol pozitívum, hiszen akkor is újszerűnek és frissnek hat majd a játék, ha hónapok múltán indítjuk el, de aki szereti a kiszámíthatóbb élményeket, az egyenesen a falra mászik ettől a megoldástól.

A kötelező körökön, illetve mondhatni Spelunky-specialitásokon átestünk, lássuk most egy kicsit alaposabban a játékmenet sajátosságait. Az alkotás az oldalnézetes platformerek táborát erősíti, de nem oldalra scrollozós formában erősíti a piacot, itt ugyanis minden egyes szinten az lesz a cél, hogy a pálya felső részéről eljussunk majd az alsó régiókba, ahol elhelyeztek egy átjárót, mely újabb és újabb véletlenszerű szintekre teleportál minket. Nyilván egy idő után találkozunk majd bossokkal, elkerülhetünk újabb világokba is, de a koncepció kivételével semmi állandósággal sem találkozhatunk. Kivéve természetesen a játékmenet elemeit!

Hősünk a Spelunky 2-ben is rendelkezik majd saját felszerelésekkel: alapvetően egy ostor mindig ott lehet nálunk, de hasznos kiegészítőt képviselnek a bombák, valamint a mászókötelek, melyek lehetetlen helyekről tudnak kimenteni minket. Persze mindenből csak minimális darabszám áll a rendelkezésünkre, de folyamatosan gyűjtögethetjük a föld alatti útvesztők kincseit, melyekből nagyon értékes utánpótlást vásárolhatunk a kereskedőknél, sőt olyan fegyverekhez és kiegészítőkhöz juthatunk itt, melyekkel könnyíthetünk egy kicsit a dolgunkon. Persze akkor sem kell kétségbeesnünk, ha nincs pénzünk semmire, az ostorunk és az a képességünk, hogy kézbe tudunk venni köveket, koponyákat vagy éppen félénk kiskutyákat, a legtöbb csapdából kimenti a szűrünket.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol megosztjuk veletek, miért is olyan nehéz teljesíteni a játék kihívásait! Egyrészt a pályák minden esetben dugig vannak különféle rémségekkel és állatokkal, melyek jellemzően támadnak. Pókok, denevérek, vakondokok, de még csontvázak és egyéb más rémségek is az életünkre akarnak törni, miközben elég lesz egy-egy rossz mozdulat ahhoz, hogy elveszítsünk egy újabb esélyt a további próbálkozásra. Ha nem lenne elég, hogy az első részhez mérten lényegesen több lényt küld ránk a játék, ráadásként még a csapdák is állandóan megkeserítik az életünket.

Ezek nyilván kijátszhatók, elkerülhetők, de amint új világokba érünk, rögtön extra meglepetésekkel szembesülünk, és az élmény pontosan olyan kegyetlen lesz, mint a legelején. A Spelunky 2 nem a kíméletességéről híres, ezt pedig vagy elfogadjuk, vagy már az elején feladjuk az egészet. Mindezt annak ellenére is, hogy vannak, akik ráéreznek, és 4-5 óra alatt eljutnak a célig, míg mások 50 óra után is csak az első szint végéig botladoznak. Az alkotás esetében ez egyáltalán nem meglepő vagy szokatlan dolog, éppen ellenkezőleg, az viszont más kérdés, hogy kinek és mennyire tetszik a rendszer.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

Grafika: Az első részhez képest rengeteget fejlődött a Spelunky 2 megjelenése, azonban mindezt úgy sikerült elérnie a játéknak, hogy közben megmaradt retro hatású. A pixelek tehát gyakorlatilag eltűntek, a régi sajátosságokat kifejezetten látványos, mondhatni rajzfilmes körítéssel kapjuk meg, világonként eltérő hangulati elemekkel és megoldásokkal. Mint platformer, kifejezetten látványos!

Kezelőfelület, irányíthatóság: Bár a billentyűkiosztást érdemes testre szabni, mert eléggé szétszórták a készítők, de egy kis finomhangolást követően kifejezetten kellemessé tehető az irányítás terén a játék. Mindehhez pedig ráadásul letisztult, könnyedén átlátható kezelőfelület is társult!

Játszhatóság: Ezen a téren egyenesen brutális, amit a játéktól kapunk, hiszen a Spelunky 2 gyakorlatilag megunhatatlan, hiszen a véletlenszerűen generált pályák miatt kiismerhetetlen az egész. Garantáltan nem találkozunk kétszer ugyanolyan szinttel, de még csak hasonlóval se nagyon, így akárhányszor újraindítjuk, mindig eltérő élményekkel kecsegtet nekünk. Más kérdés, hogy mennyire értékelik sokan az így kapott szavatosságot!

Intelligencia, nehézség: A Spelunky 2 egy rendkívül nehéz játék. Bár sokan meg vannak győződve ennek az ellenkezőjéről – ők a keményvonalas rajongók, akik ráéreztek a koncepció ízére –, ha viszont először lesz részünk ebben az élményben, vagy nem igazán szeretjük a túlzottan idegőrlő alkotásokat, akkor bizony komoly nehézséget okoz majd az első pálya teljesítése is. Ezt nem árt figyelembe venni már a kipróbálás előtt!

Hangok, zene: Alapvetően nem túl kiemelkedők sem a hangok, sem a zenék vagy az effektek a játékban, de minden a helyén van, semmivel sincsenek különösebb problémák, melyek esetleg árnyalnák az összképet.

Összegzés: A Spelunky 2 kiválóan bemutatta, hogy milyen az, amikor a fejlesztők semmi pénzért sem hagynák el a kitaposott ösvényt. A végeredmény minden tekintetben egyenes folytatása lett a nagy elődnek, ugyanazok az idegesítő vagy szerethető – kinek mi ugyebár – sajátosságok jellemzők rá, csak éppen átfogóbb, nagyobb és változatosabb tartalom társaságában. Mint folytatás abszolút kiválóra sikerült, a régi rajongók imádják majd, de azért nem ártott volna valami kis könnyítés azoknak, akik csak egy egyszerű platformerként élveznék, hiszen még így is volna benne bőven potenciál.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Nem érkezett még hozzászólás. Legyél Te az első!