Gyurkity Péter
Egyre több fiatal lesz öngyilkos
Az egyik fontos ok a közösségi média, a trend pedig emiatt is folytatódni fog.
A tengerentúlon gyakorlatilag évek óta beszél(get)nek a fiatalok, elsősorban a tinédzserek körében megfigyelhető újabb káros trendről, amely a modern életmód egyik negatív következményeként értékelhető, végeredménye pedig nemcsak a depresszió és a szorongás, hanem az öngyilkosság gyakoribbá válása. A friss eredmények lesújtóak, itt nem sok jelét látjuk a javulásnak.
A National Center for Health Statistics (NCHS) tette közzé a a részletes felmérés eredményeit, amelyeket az Egyesült Államok területére, a 2007 és 2018 közötti időszakra vonatkoztatva kaptak meg a kutatók, akik a 10 és 24 év közötti állampolgárok korosztályát, annak mentális állapotát vizsgálták meg. Ebből kiderül, hogy az említett korosztályban alig 12 év alatt 57 százalékkal ugrott meg az országos szintén mért öngyilkossági ráta, miközben a 3 éves átlag az időszak eleje és vége között 47 százalékkal ugrott meg, a trend tehát egyértelműen negatív, még akkor is, ha a tavalyi számokat még nem ismerjük. Kétségtelen viszont, hogy a pandémia, illetve az annak kapcsán meghozott korlátozó intézkedések tovább rontottak a helyzeten, a bezártság és az izoláció nem segít a szorongás és a depresszió tüneteit mutató fiatalokon, így erősen gyanús, hogy a jelenlegi helyzet még ennél is rosszabb.
Az egyes államokra lebontva is jól látszik az emelkedés, bár ez számunkra talán kevésbé érdekes. A legkisebb növekedés meghaladja a 21 százalékot, a legmagasabb pedig 110 százaléknál van, miközben korábban már arról is beszéltek, hogy míg a tini fiúk körében nagyjából 50, a lányoknál már 100 százalékos az ugrás, amit elsősorban azzal magyaráztak, hogy utóbbiak jóval érzékenyebbek a közösségi médián keresztül beérkező negatív üzenetekre és hatásokra. A CDC által a nyár folyamán elvégzett felmérésben például 11 százalék jelezte, hogy az utolsó 30 nap során komolyan elgondolkozott életének véget vetésén, míg egy tavalyi brit anyagban azt emelték ki, hogy az Instagram tűnik a legkárosabbnak, a YouTube viszont pozitív hatást fejt ki, tulajdonképpen egyedüliként ebben a kategóriában.
A Royal Society for Public Health szerint a káros négyes listáján az Instagram, a Snapchat, a Facebook, valamint a Twitter szerepel, ez pedig a jövőre nézve sem vetít előre sok jót, hiszen ezen platformokat százmilliók használják, gyakorlatilag megszakítás nélkül.
A tengerentúlon gyakorlatilag évek óta beszél(get)nek a fiatalok, elsősorban a tinédzserek körében megfigyelhető újabb káros trendről, amely a modern életmód egyik negatív következményeként értékelhető, végeredménye pedig nemcsak a depresszió és a szorongás, hanem az öngyilkosság gyakoribbá válása. A friss eredmények lesújtóak, itt nem sok jelét látjuk a javulásnak.
A National Center for Health Statistics (NCHS) tette közzé a a részletes felmérés eredményeit, amelyeket az Egyesült Államok területére, a 2007 és 2018 közötti időszakra vonatkoztatva kaptak meg a kutatók, akik a 10 és 24 év közötti állampolgárok korosztályát, annak mentális állapotát vizsgálták meg. Ebből kiderül, hogy az említett korosztályban alig 12 év alatt 57 százalékkal ugrott meg az országos szintén mért öngyilkossági ráta, miközben a 3 éves átlag az időszak eleje és vége között 47 százalékkal ugrott meg, a trend tehát egyértelműen negatív, még akkor is, ha a tavalyi számokat még nem ismerjük. Kétségtelen viszont, hogy a pandémia, illetve az annak kapcsán meghozott korlátozó intézkedések tovább rontottak a helyzeten, a bezártság és az izoláció nem segít a szorongás és a depresszió tüneteit mutató fiatalokon, így erősen gyanús, hogy a jelenlegi helyzet még ennél is rosszabb.
Az egyes államokra lebontva is jól látszik az emelkedés, bár ez számunkra talán kevésbé érdekes. A legkisebb növekedés meghaladja a 21 százalékot, a legmagasabb pedig 110 százaléknál van, miközben korábban már arról is beszéltek, hogy míg a tini fiúk körében nagyjából 50, a lányoknál már 100 százalékos az ugrás, amit elsősorban azzal magyaráztak, hogy utóbbiak jóval érzékenyebbek a közösségi médián keresztül beérkező negatív üzenetekre és hatásokra. A CDC által a nyár folyamán elvégzett felmérésben például 11 százalék jelezte, hogy az utolsó 30 nap során komolyan elgondolkozott életének véget vetésén, míg egy tavalyi brit anyagban azt emelték ki, hogy az Instagram tűnik a legkárosabbnak, a YouTube viszont pozitív hatást fejt ki, tulajdonképpen egyedüliként ebben a kategóriában.
A Royal Society for Public Health szerint a káros négyes listáján az Instagram, a Snapchat, a Facebook, valamint a Twitter szerepel, ez pedig a jövőre nézve sem vetít előre sok jót, hiszen ezen platformokat százmilliók használják, gyakorlatilag megszakítás nélkül.