Berta Sándor

Nehéz száműzni a flopikat a repülő­gépekből

Érdekes megállapításokra jutottak a Boeing 747-es repülőgépeket vizsgáló biztonsági kutatók.

A Pen Test Partners nevű cég munkatársai nyilvánosságra hozták a tanulmányukat, amelyben többek között azt írták, hogy a Boeing 747-es Jumbo Jetek esetében a szükséges szoftverfrissítéseket még mindig flopilemezek segítségével hajtják végre. Az eljárás minden esetben az, hogy egy szakember beül a pilótafülkébe és összesen 8 flopilemezt cserélget a fedélzeti számítógép flopimeghajtójában. Az ilyen jellegű szoftverfrissítéseket 28 naponta meg kell ismételni, mert azok tartalmazzák a navigációval, a repülőterekkel, a le- és a felszállópályákkal, a megközelítési sávokkal, valamint a repülési tervekkel kapcsolatos legfontosabb és legfrissebb információkat és adatokat.


A szakértők csak ritkán kaphatnak bepillantást olyan mélységben a Boeing 747-esek fedélzeti elektronikájába, mint most a Pen Test Partners munkatársai. A vizsgálatról videó is készült és azon jól látható a kábelezés, valamint a számos alkatrész. A Boeing 747-400 típusból több mint 690 darabot készítettek és szállítottak ki számos légitársaságnak. Ezáltal ez a legkeresettebb változat és még sok most is szolgálatban van.

Érdekesség, hogy nem csupán a Jumbo Jeteknél alkalmaznak a frissítésekhez flopilemezeket. Az Aviation Today 2015-ös cikkéből kiderült, hogy a Boeing 737-esek többségénél is ezt a megoldást használják.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • csigafi #13
    Hát ami működik az működik. Mondjuk ha meg lehet hackelni a rendszert akkor lehetne másképp is frissíteni.
    Amúgy meg baromság az egész mert léteznek olyan kütyük ami floppy meghajtóba dugva penit is olvas (flopy usb átlakató adapter). Okés nem olyan gyors de azt a sebességet hozza amit egy flopy olvasó is hoz alapból. Vagy 4-5 éve használtam ilyet utoljára kb. Haverom kocsijába is van magnókazetta lejátszóhoz át alaktó amin keresztül mp3, telefon, stb-ről lelehet lejátszani mp3 zenéket. Úgy hogy az adapter be van dugva a magnó kazetta helyére. Tökéletesen mükődik ez rádiós magnó esetében vagy csak magnókazetta lejátszó esetében is. Okés hogy van FM transzmutter meg szivargyújtós usb bluetooth stb de most ez mellékes.
  • t_robert #12
    Amúgy lehet, pont a méret okozza a bajt. a 3,5 hüvelykes lemeznél kisebb helyre sűrűbben vannak felírva az adatsávok a mágneses sávok minél közelebb vannak egymáshoz annál inkább romlanak az idő folyamán, hiszen a mágneses jele egymásra is hatnak. és minél sűrűbben vannak annál inkább. Amúgy én mivel olyan öreg vagyok már, mint NOÉ volt még dolgoztam nagy régi mágnes szalagokkal számítógépen a 80-as években. Amelyek gyári sűrűsége 6250 BPI volt. ami azt jelentette, hogy elvben egy hüvelyk mágnesszalagra 6250 bájtot lehetett felírni (keresztben volt az adat 1 bájt 9 csatornában( 8 adat és egy paritás csatorna) És bár a névleges gyári érték 6250 volt a gyakorlatban csak a 800 és az 1600 BPI sürüséget használták megbízhatósági okból. A mágneses adattárolás időtállósága és megbízhatósága nem túl fényes.... jelen pillanatban nincsen olyan technika, ami garantálná az adatok megőrzését mondjuk évszázadokra vagy évezredekre. Azt kell hogy mondjam az ókori egyiptomiak az ékírásos kőtábláikkal(bár inkább agyagtábla) sikeresebbek voltak. :) A mai mágnese vagy optikai adattarolóinkból nem sok minden maradna meg 5000 éven át... :)
  • t_robert #11
    Pontosan nem tudom mire használták a 8 hüvelykes floppykat a silóban, de tény, hogy valóban pár éve álltak át USB alapú adathordozóra. Valami ismeretterjesztő műsorban volt szó róla. NAT GEO vagy ilyesmi. De emlékeim szerint nem frissítést hordoztak rajta, hanem ott volt a siló vezérlőjében a széfben. Lehet arról lehetett újra installálni a vezérlő szoftvert. Amúgy egy 60-70-es évekbeli vezérlő program nem volt olyan hatalmas és bonyolult. Az egész holdra szállásnak kb. 100 ezer sornyi programja volt. az űrsiklónak kb. 500 ezer sornyi programja volt. a Csillagháborús program nagyjából a becslések szerint 10 millió sornyi program megírását igényelte volna, ami 1000 programozó 10 évnyi munkája lett volna akkoriban az ellenőrzésekkel együtt. Pont ez volt az egyik biztonsági kifogás. Hogy lehet garantálni, hogy 1000 ember közt nem akad 1-2 aki szabotálni akarja a munkát és szépen betesz a rendszervbe valami vírust. Mivel 100%.osan nem lehet letesztelni a rendszert csak úgy 85-90%-ra lehet, hogy csak akkor derült volna ki a szabotázs, mikor élesben kellett volna indítani a rendszert... minden esetre a 60-70-es években alkotott rakéta silók vezérlő programja elfért floppy lemezen.
  • t_robert #10
    Néha már egyből használhatatlan volt. Emlékszem, hogy az akkori első windows Office csomag(a korábbi még DOS-os volt) 11 darab 1,44-es floppyból állt. Volt benne winword 2.0 és excel 4.0 és 1-2 kisebb alkalmazás, ami már nem tudom mi volt akkoriban(még nem a power point volt benne) az esetek felében nem sikerült hibátlanul végig olvasni a 11 darab lemezt. Még szerencse, hogy a cégnek volt több telepítő csomagja így tudtuk cserélgetni az olvashatatlan lemezeket. Ha valaki kimentett magának valami fontos anyagot, akkor rögtön célszerű volt egy másolatot készíteni belőle egy 2. lemezre, ha azt akarta, hogy legyen 99% esélye, hogy sikerül visszaolvasni... Ennyire volt megbízható a floppy és az 1,44-es 3,5-es már jobb volt, mint a korábbi 5,25-ös 1,2 MB és 360 KB-os lemez. én sok CD-t és DVD-d írok a munkám során és hát az optikai lemez megbízhatósága is hagy kívánni valókat. megírok valami anyagot irattárba archiválásra és először odaadom a kollégámnak, hogy olvasson már bele az ő gépével is. és akad, ami már ott megbukik megbízhatóságban és újra kell írni. és az optikai lemezek ennek ellenére még így is vagy 100-szor annyira megbízhatóak, mint a floppyk voltak.
  • kvp #9
    Teljesen hetkoznapi floppy-kat hasznalnak es ugy vedekeznek a serules ellen, hogy tobb masolatot visz magaval a technikus amikor frissit. Azert nem valtoztatnak a rendszeren, mert akkor ujra kellene engedelyeztetni az osszes gepet es at kellene kepezni mindekit. Ez tobbe kerulne a Boeing-nak, mint a gepeket utemben tarto cegeknek az utolso japan gyartotol folyamatosan beszerezni az uj lemezeket. Ez egyszeru lustasag es sporolas. Szerencsere nem kritikus a rendszer, csak a foldon frissitenek, kikapcsolt hajtomuvek mellett. Akar lyukkartyakat is hasznalhatnanak. Ha valami nem mukodik, akkor a gep egyszeruen a foldon marad.

    A minuteman rendszereknel is szerencsere csak a frissitesekhez kellett a 8 inches floppy, ami egy eleg ritka alkalom volt es raadasul mar amugy is csak egy mukodo hordozhato terminal maradt, ezert karbantartashoz azt hordtak korbe az osszes silo kozott. A kiloveshez nem kell floppy, sot kozel fel evszada mar ember sem, ugyanis ha egyszer mar elesitettek a rendszert, akkor a kilovesi jel tavoli es az is potolja ha elvesztik az osszes (vezetekes es radios) kapcsolatot a NORAD-dal. Jelenleg az osszes raketa melegtartalek, tehat nincsennek elesitve, defcon 1 eseten mennek elesbe. Az elesiteshez kell ember, de csak a celpontvaltashoz kell a hordozhato terminal (es tobbek kozott ebbe kellett a floppy). Jelenleg az lett (2030-ig), hogy USB-s pendrive-ra csereltek a floppy-kat, meg beszereztek par ujepitesu terminalt. A vonal masik vegen a kommunikacios terminalokhoz is ilyen floppy kellett, de az a rendszer redundans es egyszer elinditottak sok-sok evtizeddel ezelott es azota fut. Ujrainditas nelkul. A hibak miatt leallitott node-okat a javitas utan a visszacsatlakozaskor felhuzza a futo rendszer. Szoval ha megis ujra kellene telepiteni, akkor gondolkozhattak volna rajta, hogy hol is van hozza a boot floppy. Ezekben is lecsereltek pendrive alapura az adathordozokat, de nem valoszinu, hogy a gyakorlatokat leszamitva valaha is szukseg lesz rajuk.
  • duke #8
    Ez csak minoseg kerdese. Nyilvanvaloan nem a hetkoznapi hasznalatra szant flopikat hasznaljak, hanem vagy sajat maguknak gyartjak, vagy gyartatnak maguknak premium minosegu lemezeket. Itt az ar nem szamit, ha 100 dollar egy lemez az is oke. Es persze nem eveken at hasznalnak egy lemezt, hanem gondolom max nehany masolas beolvasas utan eldobjak, de lehet hogy egyszer hasznaljak es kuka. Mert ujkorukban meg az olcso gagyi lemezek is jol mukodtek, sacc per kb talan 50-100 iras olvasas utan kezdtek tonkremenni.
    Utoljára szerkesztette: duke, 2020.08.14. 15:06:16
  • wraithLord #7
    Nekem pont fordítva volt, a floppyk nálam teljesen megbízhatók voltak... csak hát szar se fért rá már 20+ éve se. A 3.5"-es floppynál néha előfordult adatvesztés, de az 5.25"-eseken még ma is rajta van, amit ráraktam, még a C64-es floppykon is.

    CD-re ráírtam valamit, előfordult, hogy napokkal vagy hetekkel később nagyon vékony csíkokban felpattogzott itt-ott a hordozóréteg (olyan pici területen, hogy szinte nem lehetett látni), és olvashatatlanná vált az adatok egy része. Pedig cipzáras tartóban voltak, és még csak nem is noname volt, hanem talán Maxell (lehet, hogy az szar, nem tudom). Nagyon rühelltem a CD-ket. A DVD-kkel viszont megint nem volt problémám.
  • peterx #6
    A flopi már akkor is szar volt amikor csúcson volt a népszerűsége. pl 10 lemezes programot telepítesz és a 8. lemezen elromlott az adat.. meg nem túl sok év után simán olvashatatlan lett rajta az adat stb. egy sima mezei noname CD is 1000x megbízhatóbb
    Utoljára szerkesztette: peterx, 2020.08.14. 13:16:52
  • duke #5
    Mekkora luzerek, siman frissithetnek wifirol, vagy a pilota feltolthetne a telojarol.
    Komolyan, ezen a szinten csak a biztonsag szamit. Ha egyszer van egy bevalt modszer nem fognak csak azert milliokert kifejleszteni egy uj bizonytalan technikat, mert a konzumer vilagban kiment divatbol az evtizedek ota hasznalt technika. A flopi megbizhato, bevalt, nincs ra ok hogy lecsereljek.
    Utoljára szerkesztette: duke, 2020.08.14. 12:41:51
  • t_robert #4
    repülőkből? nem is olyan régen még a földi indítású Minutemen(I-II-II) atomrakéták(1962-1978 épültek) rakétaindítók kulcs szoftverei 8 hüvelykes floppyn voltak. Nem voltak összekötve online rendszerrel kivülre. Így emberi személyzetnek kellett indítani a silóból központi utasításra. Akkor kinyitották a siló vezérlő központjában az ügyeletesek a széfet kivették az adatokat és hitelesítést tartalmazó böszme nagy 40-50 évvel korábbi technológia szintű 8 hüvelykes flopykat és megkezdték az inditási protokolt. Csak pár éve cserélték le valami USB alapú adatbeviteli eszközre a régi lemezeket. Már amelyik siló még üzemel....