Gyurkity Péter
Tovább csökken az atomtöltetek száma
A globális verseny azonban folytatódik, többek között hiperszonikus fegyverekkel.
Az elmúlt egy év az új koronavírus felbukkanása és elterjedése mellett a nagyhatalmak közötti kisebb-nagyobb villongásokról, az új fegyverrendszerek fejlesztéséről, valamint a kereskedelmi háborúról szólt. A most közzétett részletes felmérésből kiderül, hogy a folytatódó verseny és a növekvő ellentétek mellett is tovább csökkent az atomtöltetek száma, eközben viszont egyéb platformokra helyeződött át a hangsúly.
A stockholmi SIPRI a napokban tette közzé új anyagát, amelyben a januárban lezárult nagyjából egy éves időszak fontosabb fejleményeit sorolják fel. Ebből megtudjuk, hogy az atomtöltetek száma globális szinten némileg csökkent, ez ugyanis a tavalyi év elején még 13865 volt, idén januárra viszont már csak 13400 maradt meg belőlük. A nagyhatalmak sorrendje nem változott, itt a töltetek 90 százaléka még mindig orosz és amerikai tulajdonban van, előbbi 6375, utóbbi pedig 5800 példányra támaszkodhat, bár ezekből mindössze 1570 és 1750 van kihelyezve, azonnali bevetésre készen. A harmadik helyen Kína áll, ők 320 töltetet birtokolnak, míg a negyedik Franciaország 290, az ötödik Egyesült Királyság pedig 215 töltetet tárol saját raktáraiban és bevetésre alkalmas eszközein.
A csökkenés elsősorban a 2010-ben aláírt újabb START-megállapodásnak köszönhető, ennek ugyanis mindkét vezető atomhatalom eleget tett. Fontos részlet viszont, hogy a jövő év elejére alá kellene írni az ennek meghosszabbításáról szóló egyezményt, amire jelenleg nagyon kicsi az esély, az amerikai fél ugyanis ragaszkodik Kína bevonásához, amiről viszont az ázsiai hatalom hallani sem akar. Az oroszok egyelőre nem vetettek fel komolyabb kifogást, ők minden bizonnyal mosolyogva nézik az újabb összeütközést a háttérből, viszont eközben egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az egyéb fegyverrendszerekre, így például a hiperszonikus rakétákra, amit persze az USA sem hagyhat válasz nélkül.
Az Egyesült Államok még tavaly októberben tartott egy kisebb bemutatót a különböző platformok összekapcsolásáról és a harcászati rendszerek jövőjéről, itt pedig több fotó is készült. Ezek egyikét elemezték most ki újságírók, eközben pedig gyorsan kiderült, hogy a Vintage Racer nevű rakéta hiperszonikus sebességgel érkezne a számára kijelölt légtérbe, ezt követően pedig némileg lelassítva, akár másfél órán keresztül vár a célpont felbukkanására. Erre a megoldásra még 2017-ben különítettek el 2,5 millió dollárt, ezt egy évre rá újabb 1,2 millióval emelték meg, nem új fejlesztésről van tehát szó, mégis érdekes, hogy az amerikai fél is igyekszik további megoldásokkal erősíteni saját pozícióit.
Az elmúlt egy év az új koronavírus felbukkanása és elterjedése mellett a nagyhatalmak közötti kisebb-nagyobb villongásokról, az új fegyverrendszerek fejlesztéséről, valamint a kereskedelmi háborúról szólt. A most közzétett részletes felmérésből kiderül, hogy a folytatódó verseny és a növekvő ellentétek mellett is tovább csökkent az atomtöltetek száma, eközben viszont egyéb platformokra helyeződött át a hangsúly.
A stockholmi SIPRI a napokban tette közzé új anyagát, amelyben a januárban lezárult nagyjából egy éves időszak fontosabb fejleményeit sorolják fel. Ebből megtudjuk, hogy az atomtöltetek száma globális szinten némileg csökkent, ez ugyanis a tavalyi év elején még 13865 volt, idén januárra viszont már csak 13400 maradt meg belőlük. A nagyhatalmak sorrendje nem változott, itt a töltetek 90 százaléka még mindig orosz és amerikai tulajdonban van, előbbi 6375, utóbbi pedig 5800 példányra támaszkodhat, bár ezekből mindössze 1570 és 1750 van kihelyezve, azonnali bevetésre készen. A harmadik helyen Kína áll, ők 320 töltetet birtokolnak, míg a negyedik Franciaország 290, az ötödik Egyesült Királyság pedig 215 töltetet tárol saját raktáraiban és bevetésre alkalmas eszközein.
A csökkenés elsősorban a 2010-ben aláírt újabb START-megállapodásnak köszönhető, ennek ugyanis mindkét vezető atomhatalom eleget tett. Fontos részlet viszont, hogy a jövő év elejére alá kellene írni az ennek meghosszabbításáról szóló egyezményt, amire jelenleg nagyon kicsi az esély, az amerikai fél ugyanis ragaszkodik Kína bevonásához, amiről viszont az ázsiai hatalom hallani sem akar. Az oroszok egyelőre nem vetettek fel komolyabb kifogást, ők minden bizonnyal mosolyogva nézik az újabb összeütközést a háttérből, viszont eközben egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az egyéb fegyverrendszerekre, így például a hiperszonikus rakétákra, amit persze az USA sem hagyhat válasz nélkül.
Az Egyesült Államok még tavaly októberben tartott egy kisebb bemutatót a különböző platformok összekapcsolásáról és a harcászati rendszerek jövőjéről, itt pedig több fotó is készült. Ezek egyikét elemezték most ki újságírók, eközben pedig gyorsan kiderült, hogy a Vintage Racer nevű rakéta hiperszonikus sebességgel érkezne a számára kijelölt légtérbe, ezt követően pedig némileg lelassítva, akár másfél órán keresztül vár a célpont felbukkanására. Erre a megoldásra még 2017-ben különítettek el 2,5 millió dollárt, ezt egy évre rá újabb 1,2 millióval emelték meg, nem új fejlesztésről van tehát szó, mégis érdekes, hogy az amerikai fél is igyekszik további megoldásokkal erősíteni saját pozícióit.