Berta Sándor
Másképp figyelünk egy videóra, mint egy Skype-hívásra
A felhasználók nem feltétlenül néznek a másik szemébe.
A Floridai Atlanti Egyetem munkatársai a tanulmányukban kimutatták, hogy az emberek sokkal gyakrabban figyelnek a beszélgetőpartnerük szemére, ha különböző videokommunikációs szolgáltatások, például a Skype vagy a FaceTime segítségével lépnek kapcsolatba velük, mint amikor egy felvételt néznek meg. Az utóbbi esetben ugyanis nem a látott személyek szemeire, hanem szájára figyelnek.
Elan Barenholtz, a tanulmány társszerzője közölte, hogy az, hogy a másik fél mennyire látja egy felhasználó szemeit egy videobeszélgetés során, meghatározza az illető nézését. Amennyiben valaki beszél, akkor a nézők azzal jelzik, hogy hallgatják, hogy folyamatosan a szemébe néznek. A tudósok egyúttal kimutatták azt is, hogy a felhasználók szándékosan nem nézik a velük beszélgető másik személy száját akkor, ha tudják, hogy ő a szemeiket nézi.
Az egyetem kutatói összesen 173 személy bevonásával végeztek kísérletet és mindenkinek két felvételt mutattak. Az egyik egy szimulált beszélgetésről készült, amelynél a résztvevők azt hitték, hogy valós időben beszélnek valakivel egy videoalkalmazáson keresztül, míg a másik esetben megmondták nekik, hogy csupán egy előre rögzített anyagról van szó. Az első esetben az érintettek folyamatosan próbáltak kapcsolatot keresni a szereplőkkel és a szemeiket nézték, míg a másodikban sokkal inkább a szájukra összpontosítottak.
A Floridai Atlanti Egyetem munkatársai a tanulmányukban kimutatták, hogy az emberek sokkal gyakrabban figyelnek a beszélgetőpartnerük szemére, ha különböző videokommunikációs szolgáltatások, például a Skype vagy a FaceTime segítségével lépnek kapcsolatba velük, mint amikor egy felvételt néznek meg. Az utóbbi esetben ugyanis nem a látott személyek szemeire, hanem szájára figyelnek.
Elan Barenholtz, a tanulmány társszerzője közölte, hogy az, hogy a másik fél mennyire látja egy felhasználó szemeit egy videobeszélgetés során, meghatározza az illető nézését. Amennyiben valaki beszél, akkor a nézők azzal jelzik, hogy hallgatják, hogy folyamatosan a szemébe néznek. A tudósok egyúttal kimutatták azt is, hogy a felhasználók szándékosan nem nézik a velük beszélgető másik személy száját akkor, ha tudják, hogy ő a szemeiket nézi.
Az egyetem kutatói összesen 173 személy bevonásával végeztek kísérletet és mindenkinek két felvételt mutattak. Az egyik egy szimulált beszélgetésről készült, amelynél a résztvevők azt hitték, hogy valós időben beszélnek valakivel egy videoalkalmazáson keresztül, míg a másik esetben megmondták nekik, hogy csupán egy előre rögzített anyagról van szó. Az első esetben az érintettek folyamatosan próbáltak kapcsolatot keresni a szereplőkkel és a szemeiket nézték, míg a másodikban sokkal inkább a szájukra összpontosítottak.