Berta Sándor
Megmarad-e a technológiafüggőség?
Kérdéses, hogy a következő hónapokban és években mennyire fogják meghatározni az életünket a különböző technológiák.
Glen Weyl amerikai közgazdász szerint az emberi társadalom még soha nem függött ilyen mértékben a technológiától, mint napjainkban. A koronavírus-járvány többek között ezen is változtathat. A szakember a társadalmi egyenlőtlenségekkel foglalkozik és azzal, hogy e jelenségekben milyen szerepet játszanak a különböző technológiák. A tudós tanított a Yale és a Princeton Egyetemen, s hat éve tagja a Microsoft kutatócsapatának. 2018-ban közös könyvet jelentetett meg Eric Posnerrel, a Chicagói Egyetem professzorával, a mű címe: Radical Markets: Uprooting Capitalism and Democracy for a Just Society.
A két szakember a kötetben egy új piacgazdaságot vázolt fel, amely a mainál liberálisabb és tisztességesebb. A kiadvány megjelenését követően bontakozott ki a RadicalXChange nevű mozgalom, amely a kapitalizmus hosszú távú alternatíváját akarja megtalálni. Az egyik fő kihívást az új technológiák jelentik, amelyek a bevételek egyenlőtlen elosztásához vezetnek vagy veszélyeztethetik a demokráciát, ugyanakkor segíthetnek az erőforrások tisztességesebb elosztásában.
"A társadalom a következő időszakban a járvány miatt a minden korábbinál több technológiát fog használni, ezért ez egy rendkívül kritikus időszak lesz. Nem támaszkodhatunk majd olyan társadalmi mechanizmusokra, mint a szomszédi vagy baráti segítség, ezért a korábbinál sokkal jobban függünk a technológiáktól. Emiatt sem mindegy, hogy milyen intézkedéseket hoznak a kormányok és a technológiai cégek. Amennyiben ezek a dolgok balul ütnek ki, akkor egy megfigyelési államban vagy egy a mainál egyenlőtlenebb társadalomban találhatjuk magunkat."
"Az állampolgárok a vírus leküzdéséhez készek akár a nagyon intim adataikat, például a tartózkodási helyüket is megadni. De azt senki sem tudja, hogy a krízis után mi történik ezekkel az információkkal. Vannak viszont alternatívák. Szükség lenne egy olyan algoritmusra, amely csak azt ismeri fel, hogy elhagytam-e a lakásomat vagy sem és emellett mást nem jegyez fel. A magánélet védelme most a különleges intézkedések elfogadása miatt is fontos. Hiszen valaki úgy is elkerülheti az ilyen helyzeteket, hogy egyszerűen a lakásában hagyja az okostelefonját. Minél több ilyen ötlet lesz, annál inkább ki fogják azokat használni az emberek" - véli Glen Weyl.
A közgazdász hozzátette, hogy a közösségek a vészhelyzet miatt sokkal nagyobb jelentőségűek lesznek. Az elmúlt években sokak számára nagyon fontos volt az individualizmus. A járvány viszont mindenkit rádöbbentett, hogy mennyire függ másoktól és a környezetétől. Ezért értékesebbekké válhatnak bizonyos munkák, illetve előtérbe kerülhet mások (óvónők, ápolónők stb.) munkájának a fontossága is. Ami biztosra vehető, hogy a mostani helyzet nagyobb hatású lesz, mint a 2001. szeptember 11. vagy a 2008-as gazdasági világválság. A szituáció leginkább egy harmadik világháborúra hasonlít. A második világégés után új gazdasági rendszerek jöttek létre, e z most is megtörténhet - remélhetőleg pozitív kimenetellel.
Glen Weyl amerikai közgazdász szerint az emberi társadalom még soha nem függött ilyen mértékben a technológiától, mint napjainkban. A koronavírus-járvány többek között ezen is változtathat. A szakember a társadalmi egyenlőtlenségekkel foglalkozik és azzal, hogy e jelenségekben milyen szerepet játszanak a különböző technológiák. A tudós tanított a Yale és a Princeton Egyetemen, s hat éve tagja a Microsoft kutatócsapatának. 2018-ban közös könyvet jelentetett meg Eric Posnerrel, a Chicagói Egyetem professzorával, a mű címe: Radical Markets: Uprooting Capitalism and Democracy for a Just Society.
A két szakember a kötetben egy új piacgazdaságot vázolt fel, amely a mainál liberálisabb és tisztességesebb. A kiadvány megjelenését követően bontakozott ki a RadicalXChange nevű mozgalom, amely a kapitalizmus hosszú távú alternatíváját akarja megtalálni. Az egyik fő kihívást az új technológiák jelentik, amelyek a bevételek egyenlőtlen elosztásához vezetnek vagy veszélyeztethetik a demokráciát, ugyanakkor segíthetnek az erőforrások tisztességesebb elosztásában.
"A társadalom a következő időszakban a járvány miatt a minden korábbinál több technológiát fog használni, ezért ez egy rendkívül kritikus időszak lesz. Nem támaszkodhatunk majd olyan társadalmi mechanizmusokra, mint a szomszédi vagy baráti segítség, ezért a korábbinál sokkal jobban függünk a technológiáktól. Emiatt sem mindegy, hogy milyen intézkedéseket hoznak a kormányok és a technológiai cégek. Amennyiben ezek a dolgok balul ütnek ki, akkor egy megfigyelési államban vagy egy a mainál egyenlőtlenebb társadalomban találhatjuk magunkat."
"Az állampolgárok a vírus leküzdéséhez készek akár a nagyon intim adataikat, például a tartózkodási helyüket is megadni. De azt senki sem tudja, hogy a krízis után mi történik ezekkel az információkkal. Vannak viszont alternatívák. Szükség lenne egy olyan algoritmusra, amely csak azt ismeri fel, hogy elhagytam-e a lakásomat vagy sem és emellett mást nem jegyez fel. A magánélet védelme most a különleges intézkedések elfogadása miatt is fontos. Hiszen valaki úgy is elkerülheti az ilyen helyzeteket, hogy egyszerűen a lakásában hagyja az okostelefonját. Minél több ilyen ötlet lesz, annál inkább ki fogják azokat használni az emberek" - véli Glen Weyl.
A közgazdász hozzátette, hogy a közösségek a vészhelyzet miatt sokkal nagyobb jelentőségűek lesznek. Az elmúlt években sokak számára nagyon fontos volt az individualizmus. A járvány viszont mindenkit rádöbbentett, hogy mennyire függ másoktól és a környezetétől. Ezért értékesebbekké válhatnak bizonyos munkák, illetve előtérbe kerülhet mások (óvónők, ápolónők stb.) munkájának a fontossága is. Ami biztosra vehető, hogy a mostani helyzet nagyobb hatású lesz, mint a 2001. szeptember 11. vagy a 2008-as gazdasági világválság. A szituáció leginkább egy harmadik világháborúra hasonlít. A második világégés után új gazdasági rendszerek jöttek létre, e z most is megtörténhet - remélhetőleg pozitív kimenetellel.