Berta Sándor
Már a szemmozgást is követik a kézprotézisek
Az eddigi megoldások csak egy amputált kéz bizonyos funkcióit tudták pótolni.
A funkciók számát úgy lehet bővíteni, ha az alkarizomzat elektromos jeleit más információkkal ötvözik. Henning Müller professzor a munkája során egy szabadon hozzáférhető kutatási adatbázist hozott létre és elsősorban arra összpontosított, hogy a kézprotézisekbe integrálják a szemmozgás követését és a gépi látást. A tudós a Svájci Nemzeti Alap (SNF) által finanszírozott kutatási eredményeit nemrég publikálta a Nature Scientific Data platformon.
A szakember elmondta, hogy a szemünk folyamatosan mozog, de, ha el akarunk érni egy tárgyat, akkor képesek vagyunk a szemmozgást egy pontra fixálni. Éppen ezért a szemmozgás követése értékes információkat szállít az emberek számára.
A kutató kialakított egy 45 személyes csoportot, amelynek tagjainak alkarjaira 12 elektródát rögzítettek, valamint további szenzorokat helyeztek el a fejükön és a karjaikon. Különleges szemüveget viseltek, amely feljegyezte a szemmozgásukat. Mindegyik felhasználó tíz tipikus kézmozdulatot végzett el, a gyakorlatok során használt tárgyakat a szakemberek választották ki. Így az érintetteknek többek között kézbe kellett venniük egy tollat vagy egy villát, valamint egy labdával kellett játszaniuk. A megtett mozdulatok modellezésével Müller létrehozta az adatbázisa új verzióját, amely nem csupán az elektródák által rögzített adatokat tartalmazta, hanem az alkar mozgási sebességével, a szemmozgásokkal, a gépi látással és a fejmozdulatokkal kapcsolatos információkat is.
A szakember és kollégái az adatokat több mint két éven át gyűjtötték és a teszt különösen a résztvevő önkéntesek nagy száma miatt számít jelentősnek. A korábbi hasonló tesztekben ugyanis általában csak 3-4 ember vett részt. Ráadásul, miután a csoportban voltak amputált kezű és egészséges személyek is, így az eredményeiket össze lehet hasonlítani. Ezáltal a közeljövőben még élethűbb és egyúttal hatékonyabb protéziseket lehet majd készíteni, amelyek nagyobb kényelmet és szabadságot fognak biztosítani a viselőiknek. A protézisek gyártásban így teljesen új perspektívák nyílnak meg.
A tudósok most egy olyan csúcstechnikájú kézprotézis megalkotásán dolgoznak, amelybe integrálva lesz a szemmozgás követése. A protézis egy kamera segítségével rögzíti majd a viselő szemmozgását és ötvözi a felvételeket a képfeldolgozási megoldásokkal, a természetes idegi jelekkel és a gyorsulásmérőkkel. Ezáltal - bizonyos mértékig - automatizálni lehet a protézist. A Müller által létrehozott adatbázis korábbi változataihoz több ezer kutatócsoport fért hozzá a világ minden részéről. Az eredményeket fel lehet majd használni az ideggyógyászati, a robotikai, a mesterséges intelligenciával foglalkozó és a pszichológiai kutatásokban.
A funkciók számát úgy lehet bővíteni, ha az alkarizomzat elektromos jeleit más információkkal ötvözik. Henning Müller professzor a munkája során egy szabadon hozzáférhető kutatási adatbázist hozott létre és elsősorban arra összpontosított, hogy a kézprotézisekbe integrálják a szemmozgás követését és a gépi látást. A tudós a Svájci Nemzeti Alap (SNF) által finanszírozott kutatási eredményeit nemrég publikálta a Nature Scientific Data platformon.
A szakember elmondta, hogy a szemünk folyamatosan mozog, de, ha el akarunk érni egy tárgyat, akkor képesek vagyunk a szemmozgást egy pontra fixálni. Éppen ezért a szemmozgás követése értékes információkat szállít az emberek számára.
A kutató kialakított egy 45 személyes csoportot, amelynek tagjainak alkarjaira 12 elektródát rögzítettek, valamint további szenzorokat helyeztek el a fejükön és a karjaikon. Különleges szemüveget viseltek, amely feljegyezte a szemmozgásukat. Mindegyik felhasználó tíz tipikus kézmozdulatot végzett el, a gyakorlatok során használt tárgyakat a szakemberek választották ki. Így az érintetteknek többek között kézbe kellett venniük egy tollat vagy egy villát, valamint egy labdával kellett játszaniuk. A megtett mozdulatok modellezésével Müller létrehozta az adatbázisa új verzióját, amely nem csupán az elektródák által rögzített adatokat tartalmazta, hanem az alkar mozgási sebességével, a szemmozgásokkal, a gépi látással és a fejmozdulatokkal kapcsolatos információkat is.
A szakember és kollégái az adatokat több mint két éven át gyűjtötték és a teszt különösen a résztvevő önkéntesek nagy száma miatt számít jelentősnek. A korábbi hasonló tesztekben ugyanis általában csak 3-4 ember vett részt. Ráadásul, miután a csoportban voltak amputált kezű és egészséges személyek is, így az eredményeiket össze lehet hasonlítani. Ezáltal a közeljövőben még élethűbb és egyúttal hatékonyabb protéziseket lehet majd készíteni, amelyek nagyobb kényelmet és szabadságot fognak biztosítani a viselőiknek. A protézisek gyártásban így teljesen új perspektívák nyílnak meg.
A tudósok most egy olyan csúcstechnikájú kézprotézis megalkotásán dolgoznak, amelybe integrálva lesz a szemmozgás követése. A protézis egy kamera segítségével rögzíti majd a viselő szemmozgását és ötvözi a felvételeket a képfeldolgozási megoldásokkal, a természetes idegi jelekkel és a gyorsulásmérőkkel. Ezáltal - bizonyos mértékig - automatizálni lehet a protézist. A Müller által létrehozott adatbázis korábbi változataihoz több ezer kutatócsoport fért hozzá a világ minden részéről. Az eredményeket fel lehet majd használni az ideggyógyászati, a robotikai, a mesterséges intelligenciával foglalkozó és a pszichológiai kutatásokban.