Berta Sándor
Intelligens adattörlő asszisztens készült
A vállalatok dolgozói sokszor csak nehezen tudják megállapítani, hogy mely fájlokat távolíthatják el a számítógépekről és melyeket nem. Ebben segíthet egy új megoldás.
A Bambergi Egyetem és az Erlangen-Nürnbergi Egyetem munkatársai egy olyan szoftvert alkottak meg, amely lehetővé teszi a táblázatok, a prezentációs anyagok és a szöveges fájlok kezelését, s annak eldöntését, hogy melyik adatok a fontosak és melyeket lehet törölni. A Dare2Del nevű projekt hat éven át tart és a Német Kutatási Közösség (DFG) összesen 889 702 euróval támogatja.
A program első szakaszában Dr. Ute Schmid professzor és munkatársa, Michael Siebers egy tanulóképes modellt fejlesztettek ki, amely fel tudja dolgozni akár a nagyon összetett algoritmusokat is, de annak ellenére könnyen kezelhető a felhasználók számára. A rendszer nem válogatás nélkül és főleg nem automatikusan távolítja el a különböző információkat, hanem az alkalmazott mesterséges intelligencia figyelembe veszi többek között a céges és a jogi előírásokat. Az emberek szintén meghatározhatnak szabályokat, például, hogy egy adott fájlnak az első és az utolsó változata mindig maradjon meg.
A következő három esztendőben valósul meg a projekt második szakasza, amelynek keretében a rendszer javaslatait érthetőbbé és átláthatóbbá teszik a felhasználók számára. Ennek köszönhetően a szoftver kiemeli majd az anyagok bizonyos elnevezéseit és azt is meg fogja magyarázni, hogy miért javasolta az adott adat törlését. Schmid hangsúlyozta, hogy a céljuk az emberek és a mesterséges intelligencia partnerségi együttműködésének lehetővé tétele.
Különleges kihívást jelentett annak kitalálása, hogy mikor akar valaki egy bizonyos tartalmat szerkeszteni. Aki éppen egy munka közepén volt, az nem szeretné, ha megkérdeznék, hogy kell-e neki egy teljesen más fájl. A megoldást a bizonyos időszakok megadása jelenti, például 5 naponta felülvizsgálják a rendelkezésre álló adatokat és eldöntik, hogy melyiket kell megtartani.
Prof. Dr. Cornelia Niessen és Kyra Göbel, az Erlangen-Nürnbergi Egyetem pszichológusai szerint az emberek a munkájuk során csak ritkán törölnek adatokat azért, mert közvetlenül akadályozzák a feladataik elvégzését. A megoldás segíthet a memória tehermentesítésében és a jobb optimalizációban. Schmid mindezt azzal egészítette ki, hogy a feleslegessé vált digitális adatok megnehezítik az információk utáni kutatást, késlekedéseket okoznak a döntéseket meghozatalakor és elvonják a figyelmet a valódi feladatoktól. Az asszisztens használatával és az észszerű fájltörlésekkel nő a munkateljesítmény, s a cégek költségeket takarítanak meg, elsősorban a felhőben való drága adattárolás területén. Emellett kevesebb energiára van szükség az adatok megőrzéséhez és kevesebb nyersanyagra a merevlemezek előállításához.
A Bambergi Egyetem és az Erlangen-Nürnbergi Egyetem munkatársai egy olyan szoftvert alkottak meg, amely lehetővé teszi a táblázatok, a prezentációs anyagok és a szöveges fájlok kezelését, s annak eldöntését, hogy melyik adatok a fontosak és melyeket lehet törölni. A Dare2Del nevű projekt hat éven át tart és a Német Kutatási Közösség (DFG) összesen 889 702 euróval támogatja.
A program első szakaszában Dr. Ute Schmid professzor és munkatársa, Michael Siebers egy tanulóképes modellt fejlesztettek ki, amely fel tudja dolgozni akár a nagyon összetett algoritmusokat is, de annak ellenére könnyen kezelhető a felhasználók számára. A rendszer nem válogatás nélkül és főleg nem automatikusan távolítja el a különböző információkat, hanem az alkalmazott mesterséges intelligencia figyelembe veszi többek között a céges és a jogi előírásokat. Az emberek szintén meghatározhatnak szabályokat, például, hogy egy adott fájlnak az első és az utolsó változata mindig maradjon meg.
A következő három esztendőben valósul meg a projekt második szakasza, amelynek keretében a rendszer javaslatait érthetőbbé és átláthatóbbá teszik a felhasználók számára. Ennek köszönhetően a szoftver kiemeli majd az anyagok bizonyos elnevezéseit és azt is meg fogja magyarázni, hogy miért javasolta az adott adat törlését. Schmid hangsúlyozta, hogy a céljuk az emberek és a mesterséges intelligencia partnerségi együttműködésének lehetővé tétele.
Különleges kihívást jelentett annak kitalálása, hogy mikor akar valaki egy bizonyos tartalmat szerkeszteni. Aki éppen egy munka közepén volt, az nem szeretné, ha megkérdeznék, hogy kell-e neki egy teljesen más fájl. A megoldást a bizonyos időszakok megadása jelenti, például 5 naponta felülvizsgálják a rendelkezésre álló adatokat és eldöntik, hogy melyiket kell megtartani.
Prof. Dr. Cornelia Niessen és Kyra Göbel, az Erlangen-Nürnbergi Egyetem pszichológusai szerint az emberek a munkájuk során csak ritkán törölnek adatokat azért, mert közvetlenül akadályozzák a feladataik elvégzését. A megoldás segíthet a memória tehermentesítésében és a jobb optimalizációban. Schmid mindezt azzal egészítette ki, hogy a feleslegessé vált digitális adatok megnehezítik az információk utáni kutatást, késlekedéseket okoznak a döntéseket meghozatalakor és elvonják a figyelmet a valódi feladatoktól. Az asszisztens használatával és az észszerű fájltörlésekkel nő a munkateljesítmény, s a cégek költségeket takarítanak meg, elsősorban a felhőben való drága adattárolás területén. Emellett kevesebb energiára van szükség az adatok megőrzéséhez és kevesebb nyersanyagra a merevlemezek előállításához.