Gyurkity Péter

Aktív vulkánok vannak a Vénuszon

Ezek helyszíni kutatásával pedig jobban megérthetnénk a bolygók belső folyamatait.

A Vénusz sokáig unalmas szomszédunknak tűnt, ezzel kapcsolatban még a területtel foglalkozó szakemberek sem szolgálhattak sok újdonsággal, hogy azután rájöjjünk arra, hogy a bolygót, annak felszínét, vulkánok sokasága tarkítja. Egy új kutatás alapján ezek jó része ráadásul aktív, így újabb kitűnő célponttal gazdagodtunk.

Tavaly ősszel még arról számoltunk be, hogy a Vénusz egykor lakható lehetett, a napokban pedig a Universities Space Research Association (USRA) oldalán jelent meg egy friss munka, amely viszont az aktív vulkánok jelenlétére hívja fel a figyelmet. A kutatók az eredmények alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az aktivitás napjainkban is jelen van a felszínen, ezért a jövőben az ide irányuló újabb küldetések segítségével akár a helyszínen is megvizsgálhatnánk a folyamatokat, jobban megértve ezzel a bolygók belsejét, és választ kapva többek között arra a kérdésre, hogy (a Földdel és a Vénusszal ellentétben) a Marson miért nincsenek jelen ilyen aktív vulkánok.

Az anyagban emlékeztetnek arra, hogy a kilencvenes években a NASA Magellan névre keresztelt eszközével vizsgáltuk meg a bolygót, ekkor láttuk először a vulkánok és a lávafolyamok jelenlétét. A kétezres években már az Európai Űrügynökség Venus Express műholdja mérte meg a felszín egy részén jelenlévő infravörös sugárzást (az éjszakai órákban), azt azonban továbbra sem tudtuk, hogy a friss láva milyen ütemben alakul át, vagyis a folyamok korát és a korábbi aktív időszakok időben történő behatárolását nem tudtuk elvégezni. Most (a laboratóriumi vizsgálatok révén) kiderült, hogy a bazaltban nagy mennyiségben jelenlévő ásvány, az olivin, gyorsan reagál a légkörrel való közvetlen kapcsolatra, itt pedig néhány hét alatt oxidásványokból (magnetitból és hematitból) álló külső kéregre tesz szert. A Venus Express mérései alapján ez ott néhány év alatt játszódik le, vagyis a bolygó felszínén mindenképpen aktív vulkánokba ütközhetünk.

A felszíni lávafolyamok tehát viszonylag fiatalok, ezért a jövőben érdemes lesz a helyszínen vizsgálódni.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • VolJin #20
    Mert miközben kering, azt a látszatot kelti a saját egén, hogy a Nap elmozdult.
    Nálunk az a 4 perc úgy aránylik az egy naphoz, mint egy nap az évhez.

    De nekem gyanús, hogy a saját tengelye körüli forgás nem lehet hosszabb egy keringési ciklusnál. eredetileg egy gyorsabb tengelyforgást lassít az ár-apály, de a lassítás leáll, amikor a forgás ciklusa eléri a keringési ciklust. Utána az ár-apály már a keringési pályát növeli...

    Meg ugye az is bezavar a képbe, ha a forgástengely a keringési síkkal nagy szöget zár be. Szélsőséges esetben, egy 180 fokos szög esetén, egy teljes féltekére idézne elő olyan helyzetet, mint nálunk a sarkkörön, hogy fél évig nem jön fel a Nap, csak ott hónapokig tartana ez, nem fél évet.
  • Macropus Rufus #19
    jogos. Tévedtem. Az az idő, amely alatt a Nap felkel és visszatér ugyanazon a helyre az égen, ez 116 földi napnak felel meg.
    A tengely körüli forgása viszont 243 földi napnak felel meg. Igazából nem értem ezt a nagy eltérést ui. nálunk az egyik ~23 óra 56 perc addíg a másik majdnem pont 24 óra, a Vénusz esetében az egyik 116 nap a másik meg több mint duplája.

    bővebben: https://www.universetoday.com/14282/how-long-is-a-day-on-venus/
  • Astrojan #18
    Egy Vénusz év = 225 földi nap
    Egy Vénusz nap = 243 földi nap

    Akkor hogyan jött ki neked a 116 nap? Bár nem mintha sokat számítana, hogy egyet vagy kettőt fordul, mert nagyon lassan forog, az összes (Naprendszer)bolygó közül a leglassabban. Jó úton halad a kötött keringés felé, amikor már állandóan csak az egyik (mindig ugyanazt) felét fordítja a Nap felé.
    Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2020.01.20. 11:57:13
  • Macropus Rufus #17
    "Ráadásul a Vénusz nagyon lassan forog, (Vénusz)évente kb egyet."
    javít: 116 nap a forgási ideje. Évente több mint 2 fordul.
  • ostoros #16
    A Vénuszon pár száz millió évenként az egész kéreg megolvad, majd a kiáradt láva lehűl és új kérget alkot, amíg újra el nem kezd felhalmozódni a belső hő.
  • Astrojan #15
    Azt elfelejted, hogy a Vénuszon nem találják lemeztektonika nyomait. Ráadásul a Vénusz nagyon lassan forog, (Vénusz)évente kb egyet. Tehát éppen azt nem lehet mondani róla, hogy rohadtul cincálja.

    Amit lehet róla mondani az annyi, hogy a forró, üvegház hatású CO2 légkör valószínűleg fékezi a Vénusz magjában (belsejében) keletkező hőmennyiség eltávozását az űrbe.
  • ugh #14
    Azt elfelejted, hogy a naphoz kozelebb van ezert valoszinuleg rohadtul cincalja annak gravitacioja, jo kis keregmozgast es surlodast indukalva.
  • ugh #13
    Vajon mire gondolhattak, hogy mifaszert van ugy tele a legkor kennel ha nem a vulkanok miatt.
  • Astrojan #12
    És miért gondolod, hogy pont ezek annyira kilógnának a sorból? Ez a két példa a kicsi barna törpékhez tartozik, a Jupiternél melegebb felszíni hőmérséklettel, ami egyébként is inkább becslés.

    De az objektumok hőmérséklete nem (csak) a felszíni hőmérsékletet jelenti hanem a mag hőmérsékletét is, ahol a hőmennyiség zöme keletkezik. A gravitációs sugárzás elnyelésével keletkező hő ami a tömegtől függ. A felszíni hőmérséklet persze attól is függ milyen sűrű az objektum, milyen elemek építik fel és van e vagy mekkora az egyéb hőtermelő képessége pl forgási vagy árapály súrlódás, fúzió, esetleg radioaktív bomlás bár ez utóbbi kisebb jelentőségű lehet, mert nyilván nem plutóniumból vannak az égitestek viszont hidrogén vagy lítium bőven rendelkezésre állhat, most elsősorban a barna törpékre gondolok.

    Egy csapágygolyó maghőmérséklete nem tér el a környezetétől, egy aszteroida maghőmérséklete sem lehet lényegesen magasabb mint a felszíne. De a Hold (felszíne = 40 K) magja már bizonyára melegebb (olvadt) és a határ a csillagos ég.
  • amaylight #11
    "a csillagászati objektumok hőmérséklete tömegfüggő"

    Hát igazából ez nem ilyen egyszerű, lásd pl. a barna törpéket (és most direkt NEM csillag körül keringőket írok, hogy a csillagok melegítő hatásával ne kelljen korrigálni):
    WISE_1541−2250: tömeg 8-12 Jupiter-tömeg, felszíni hőmérséklet: 350 K
    WISE 1405+5534: tömeg 30 Jupiter-tömeg, felszíni hőmérséklet: 350 K