Gyurkity Péter
Elrajtolt a Boeing űrkapszulája
Teszt első része volt csak sikeres, nemsokára jönne viszont az első utazás.
Tavasszal arról olvashattunk, hogy várhatóan csúszik a Boeing vadonatúj űrkapszulája, amely a SpaceX hasonló fejlesztésével versenyezve hozza majd magával a amerikai nagy visszatérést a legénységgel lebonyolított utazások területére. Az első repülés most jött el, így élesben is kipróbálhatták az új típust, ezután pedig hamarosan jön az első legénység útja.
A CST-100 Starliner első fellövését élőben közvetítették a NASA TV oldalán, így az összes fontosabb fejleményt végig figyelemmel követhettük. Ezt természetesen hosszas felkészülési időszak előzte meg, ezt végül a december közepén végrehajtott újabb vizsgálat, illetve jóváhagyás zárta le. Miután a központ 80 százalékban megfelelő időjárást jelzett előre, így rábólintottak a péntek reggeli rajtra, amely magyar idő szerint nem sokkal dél után jött el. Az Atlas V rakéta ezúttal egy ikerhajtóművet alkalmazó Centaur felső fokozattal indult el, hasznos rakomány viszont nem volt, hacsak magát a kapszulát, valamint annak tartalmát nem tekintjük annak. A fellövés során nem volt gond, a rakéta a tervnek megfelelően alig 2 perc alatt elhasználta az üzemanyag felét, addigra a gyorsítórakéták felhasználták összes tartalékukat, így jöhetett a leválás, a további gyorsulás, valamint (12 perccel a start után) az egyébként orosz eredetű RD-180 főhajtómű leállítása.
A két hajtóművel ellátott Centaur alkalmazására azért kerül sor, mert így egy laposabb pálya érhető el, ez pedig lehetővé teszi a biztonságos vészleválást, amennyiben erre a későbbiekben szükség lesz. A pálya maga szuborbitális, ez 181,5 és 72,8 kilométeres magasság között mozog, a következő fázisban már a kapszula módosítja azt, illetve további manővereket hajt végre, hogy lehetővé váljon a Nemzetközi Űrállomás elérése a bedokkolás. Ez egy teljes napot (nagyjából 26 órát) vesz igénybe, a megérkezést követően a Rosie névre keresztelt bábu, valamint 270 kg szállítmány (többnyire élelem, ruházat, illetve sugárzást mérő műszerek) átvizsgálása és kirakodása következne, hogy azután, december 28-án, a kapszula leváljon és 5 órával később Új-Mexikó állam területén szálljon le.
Nem sokkal a fellövést követően viszont kiderült, hogy bár a kapszula rendszerei jól üzemelnek, ezek elegendő energiát is kapnak, maga a kapszula viszont nem a kijelölt pályán mozog, így néhány kisebb tesztet hajtanak majd végre, majd vasárnap visszatérhet a Földre, anélkül, hogy elérné az ISS-t. Ez végül össze is jött, magyar idő szerint vasárnap, kicsivel délután 2 óra előtt landolt a kapszula, mindenféle gond nélkül - most jöhet annak kivizsgálása, hogy miért nem sikerült a tervezett pálya elérése.
A Boeing és a NASA a hatóságokkal közösen egyeztet majd az első emberi repülésről, amelyre egy csaknem teljesen ugyanilyen kapszula segítségével kerül majd sor – akkor azonban a vészleválásért felelős rendszer nem marad passzív állapotban, illetve mellékelni fogják a szintén vészhelyzetekre tartogatott oxigénrendszert is.
Tavasszal arról olvashattunk, hogy várhatóan csúszik a Boeing vadonatúj űrkapszulája, amely a SpaceX hasonló fejlesztésével versenyezve hozza majd magával a amerikai nagy visszatérést a legénységgel lebonyolított utazások területére. Az első repülés most jött el, így élesben is kipróbálhatták az új típust, ezután pedig hamarosan jön az első legénység útja.
A CST-100 Starliner első fellövését élőben közvetítették a NASA TV oldalán, így az összes fontosabb fejleményt végig figyelemmel követhettük. Ezt természetesen hosszas felkészülési időszak előzte meg, ezt végül a december közepén végrehajtott újabb vizsgálat, illetve jóváhagyás zárta le. Miután a központ 80 százalékban megfelelő időjárást jelzett előre, így rábólintottak a péntek reggeli rajtra, amely magyar idő szerint nem sokkal dél után jött el. Az Atlas V rakéta ezúttal egy ikerhajtóművet alkalmazó Centaur felső fokozattal indult el, hasznos rakomány viszont nem volt, hacsak magát a kapszulát, valamint annak tartalmát nem tekintjük annak. A fellövés során nem volt gond, a rakéta a tervnek megfelelően alig 2 perc alatt elhasználta az üzemanyag felét, addigra a gyorsítórakéták felhasználták összes tartalékukat, így jöhetett a leválás, a további gyorsulás, valamint (12 perccel a start után) az egyébként orosz eredetű RD-180 főhajtómű leállítása.
A két hajtóművel ellátott Centaur alkalmazására azért kerül sor, mert így egy laposabb pálya érhető el, ez pedig lehetővé teszi a biztonságos vészleválást, amennyiben erre a későbbiekben szükség lesz. A pálya maga szuborbitális, ez 181,5 és 72,8 kilométeres magasság között mozog, a következő fázisban már a kapszula módosítja azt, illetve további manővereket hajt végre, hogy lehetővé váljon a Nemzetközi Űrállomás elérése a bedokkolás. Ez egy teljes napot (nagyjából 26 órát) vesz igénybe, a megérkezést követően a Rosie névre keresztelt bábu, valamint 270 kg szállítmány (többnyire élelem, ruházat, illetve sugárzást mérő műszerek) átvizsgálása és kirakodása következne, hogy azután, december 28-án, a kapszula leváljon és 5 órával később Új-Mexikó állam területén szálljon le.
Nem sokkal a fellövést követően viszont kiderült, hogy bár a kapszula rendszerei jól üzemelnek, ezek elegendő energiát is kapnak, maga a kapszula viszont nem a kijelölt pályán mozog, így néhány kisebb tesztet hajtanak majd végre, majd vasárnap visszatérhet a Földre, anélkül, hogy elérné az ISS-t. Ez végül össze is jött, magyar idő szerint vasárnap, kicsivel délután 2 óra előtt landolt a kapszula, mindenféle gond nélkül - most jöhet annak kivizsgálása, hogy miért nem sikerült a tervezett pálya elérése.
A Boeing és a NASA a hatóságokkal közösen egyeztet majd az első emberi repülésről, amelyre egy csaknem teljesen ugyanilyen kapszula segítségével kerül majd sor – akkor azonban a vészleválásért felelős rendszer nem marad passzív állapotban, illetve mellékelni fogják a szintén vészhelyzetekre tartogatott oxigénrendszert is.