Berta Sándor
Szemmozgást követő szoftver segítheti a pilóták képzését
A repülőgépek vezetői sokkal jobbá válhatnak a közeljövőben.
Az ETH Zürich, a Swiss International Air Lines (SWISS), a NASA, a Lufthansa Aviation Training és az Oregoni Egyetem közösen alkották meg azt a szemmozgást követő programot, amelyet a pilóták képzésére lehet használni. A kiképzőknek így lehetőségük nyílik arra, hogy a pilótanövendékek szemmozgásait kielemezzék.
Eddig a kiképzők számára nagyon nehéz volt azt megállapítani, hogy egy pilótanövendék a megfelelő pillanatban a megfelelő műszerre nézett-e vagy sem. A SWISS légitársasággal közösen az ETH Zürich munkatársai Martin Raubal professzor vezetésével kifejlesztettek egy szemmozgást követő szoftvert, amely segít következtetni arra, hogy egy adott személy éppen mire figyelt. A cél az volt, hogy javítsanak a repülési szimulátorokban való pilótaképzésen és ezáltal a biztonságon. Raubal csapata megalkotta az Instructor Assistant System (iAssyst) nevű alkalmazást, amely kamerákra és infraszenzorokra épül, s ötvözi a video-, az audio- és a szimulátorfelvételeket.
David Rudi, a szoftvert megvalósító szakember elmondta, hogy a rendszer elkészítése és az egyes pilótanövendékekhez való beállítása ugyan nagyobb erőfeszítéseket igényel, mint egy Eye-Tracking-szemüveg felhelyezése és használata, azonban így sokkal jobb eredményeket tudtak elérni. A programot a SWISS hét pilótakiképzője bevonásával tesztelték. Ők a repülések alkalmával a szimulátorban hátul foglalnak helyett és onnan kezelik, illetve figyelik a rendszert, valamint a pilótanövendéket. Az iAssyst segítségével sokkal pontosabbá válik az elemzés, ráadásul, ahogy arra Benedikt Wagner, az instruktorok egyike rámutatott, sokkal jobban megbecsülhetik, hogy milyen hibák történtek és a képzést is célzottabbá tehetik.
Ez volt az első alkalom, amikor egy kutatási projektben a pilóták szemmozgással összefüggő interakcióit értékelték ki. Raubal és Rudi nem zárta ki, hogy a rendszert hosszú távon a pilótafülkékbe is integrálják, de addig még sok időnek kell eltelnie. A két szakember ugyanakkor úgy vélte, hogy a megoldást alkalmazni lehet akár az orvosképzésben is, a leendő sebészek a szimulátorokban még jobban sajátíthatják majd el a beavatkozásokat.
Az ETH Zürich, a Swiss International Air Lines (SWISS), a NASA, a Lufthansa Aviation Training és az Oregoni Egyetem közösen alkották meg azt a szemmozgást követő programot, amelyet a pilóták képzésére lehet használni. A kiképzőknek így lehetőségük nyílik arra, hogy a pilótanövendékek szemmozgásait kielemezzék.
Eddig a kiképzők számára nagyon nehéz volt azt megállapítani, hogy egy pilótanövendék a megfelelő pillanatban a megfelelő műszerre nézett-e vagy sem. A SWISS légitársasággal közösen az ETH Zürich munkatársai Martin Raubal professzor vezetésével kifejlesztettek egy szemmozgást követő szoftvert, amely segít következtetni arra, hogy egy adott személy éppen mire figyelt. A cél az volt, hogy javítsanak a repülési szimulátorokban való pilótaképzésen és ezáltal a biztonságon. Raubal csapata megalkotta az Instructor Assistant System (iAssyst) nevű alkalmazást, amely kamerákra és infraszenzorokra épül, s ötvözi a video-, az audio- és a szimulátorfelvételeket.
David Rudi, a szoftvert megvalósító szakember elmondta, hogy a rendszer elkészítése és az egyes pilótanövendékekhez való beállítása ugyan nagyobb erőfeszítéseket igényel, mint egy Eye-Tracking-szemüveg felhelyezése és használata, azonban így sokkal jobb eredményeket tudtak elérni. A programot a SWISS hét pilótakiképzője bevonásával tesztelték. Ők a repülések alkalmával a szimulátorban hátul foglalnak helyett és onnan kezelik, illetve figyelik a rendszert, valamint a pilótanövendéket. Az iAssyst segítségével sokkal pontosabbá válik az elemzés, ráadásul, ahogy arra Benedikt Wagner, az instruktorok egyike rámutatott, sokkal jobban megbecsülhetik, hogy milyen hibák történtek és a képzést is célzottabbá tehetik.
Ez volt az első alkalom, amikor egy kutatási projektben a pilóták szemmozgással összefüggő interakcióit értékelték ki. Raubal és Rudi nem zárta ki, hogy a rendszert hosszú távon a pilótafülkékbe is integrálják, de addig még sok időnek kell eltelnie. A két szakember ugyanakkor úgy vélte, hogy a megoldást alkalmazni lehet akár az orvosképzésben is, a leendő sebészek a szimulátorokban még jobban sajátíthatják majd el a beavatkozásokat.