Berta Sándor
Helyzetmeghatározási funkciót kaphatnak az okosszemüvegek
A kiterjesztett valóság a jövőben megkönnyítheti az épületeken belüli karbantartási és javítási munkák elvégzését.
Dr. Markus König, a Ruhr Egyetem Informatikai Tanszékének professzora és csapata olyan algoritmusokat fejleszt, amelyek automatikusan lehetővé teszik a kiterjesztett valóság szemüvegek számára a saját pozíciójuk meghatározását és a látott dolgok megértését. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy jelentős mértékben le lehessen egyszerűsíteni az épületeken belül zajló karbantartási és javítási munkákat. A készülékek segíthetnek majd abban, hogy a szakembereket a karbantartások vagy javítások helyszínére lehessen navigálni és ott megjelenjenek számukra az elvégzendő feladatok.
A fejlesztett algoritmusnak a működéséhez szükség van egy digitális épületmodellre, amelyet összehasonlít a használt szemüvegek kamerája által rögzített képpel. Az utóbbi elkészítéséhez elegendő, ha az eszköz viselője csak egyetlen alkalommal lassan megfordul a helyiségben azért, hogy a rendszer minél több képi információhoz jusson. Az algoritmus ezután addig forgatja és mozgatja a digitális modellt, amíg az és a környezet azonos lesz egymással. Amennyiben szükséges, a megoldás akár képpontról képpontra halad előre.
Az algoritmus segítségével automatikusan meghatározható egy kiterjesztett valóság szemüveg helyzete nem csupán egy szobában, hanem akár egy épületben is. Az automatikus kalibrálás jelenleg 20 centiméteres pontossággal működik, amely tökéletesen elegendő a navigáláshoz, de más alkalmazásokhoz a kutatók tovább szeretnék optimalizálni az algoritmust. A csoport tagjai számára fontos az is, hogy a módszer valós időben is használható legyen, ez jelenleg már működik, ha egy okostelefonon alkalmazzák. Komoly hátrány viszont, hogy napjaink kiterjesztett valóság szemüvegei még kis teljesítményűek, így az algoritmust hatékonyabbá kell tenni.
Dr. Markus König, a Ruhr Egyetem Informatikai Tanszékének professzora és csapata olyan algoritmusokat fejleszt, amelyek automatikusan lehetővé teszik a kiterjesztett valóság szemüvegek számára a saját pozíciójuk meghatározását és a látott dolgok megértését. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy jelentős mértékben le lehessen egyszerűsíteni az épületeken belül zajló karbantartási és javítási munkákat. A készülékek segíthetnek majd abban, hogy a szakembereket a karbantartások vagy javítások helyszínére lehessen navigálni és ott megjelenjenek számukra az elvégzendő feladatok.
A fejlesztett algoritmusnak a működéséhez szükség van egy digitális épületmodellre, amelyet összehasonlít a használt szemüvegek kamerája által rögzített képpel. Az utóbbi elkészítéséhez elegendő, ha az eszköz viselője csak egyetlen alkalommal lassan megfordul a helyiségben azért, hogy a rendszer minél több képi információhoz jusson. Az algoritmus ezután addig forgatja és mozgatja a digitális modellt, amíg az és a környezet azonos lesz egymással. Amennyiben szükséges, a megoldás akár képpontról képpontra halad előre.
Az algoritmus segítségével automatikusan meghatározható egy kiterjesztett valóság szemüveg helyzete nem csupán egy szobában, hanem akár egy épületben is. Az automatikus kalibrálás jelenleg 20 centiméteres pontossággal működik, amely tökéletesen elegendő a navigáláshoz, de más alkalmazásokhoz a kutatók tovább szeretnék optimalizálni az algoritmust. A csoport tagjai számára fontos az is, hogy a módszer valós időben is használható legyen, ez jelenleg már működik, ha egy okostelefonon alkalmazzák. Komoly hátrány viszont, hogy napjaink kiterjesztett valóság szemüvegei még kis teljesítményűek, így az algoritmust hatékonyabbá kell tenni.