Az eszközöket svájci és kanadai kutatók alkották meg.

Az elemzési célokra alkalmazható szenzorok nanocellulózból készültek, akár a bőrre is fektethetők, 3D-nyomtatóval készíthetők el és a jövőben biológiailag is lebomlanak majd. A nanocellulóz egy rendkívül olcsó anyag, amelyet fából nyernek ki, illetve további forrásokként szolgálnak a baktériumok, az algák vagy az élelmiszergyártás során megmaradt maradékok. Ennek köszönhetően nagyon könnyű és könnyű is előállítani, továbbá rendkívül kedvező tulajdonságokkal rendelkezik. A nanocellulózból többek között felületi rétegek hozhatók létre és pont azért, mert természetes forrásokból nyerhető ki, biokompatibilis, vagyis akár a bőrre is felvihető.

A szakemberek az általuk készített nanocellulózra gyakorlatilag úgy tekintettek, mint a tintára egy 3D-nyomtatási eljárás során. Azért, hogy a szenzorok vezetőképesek legyenek, a tintába ezüstnanodrótokat helyeztek el. Gilberto Siqueira, a svájci EMPA munkatársa kijelentette, hogy a nanocellulóz-fonalak hasonlóan rugalmasak, mint a főtt spagetti, ugyanakkor az átmérőjük kereken 20 nanométer, míg a hosszuk csupán néhány mikrométer. Végül sikerült olyan szenzorokat kifejleszteni, amelyek mérni tudják a kalcium-, a kálium- és az ammóniumion-koncentrációt. Azért, hogy az értékeket elemezni lehessen, a szenzorok átküldhetik az eredményeket egy számítógépnek további adatfeldolgozásra.

Az elkészített érzékelő specifikusan és megbízhatóan méri az ionkoncentrációkat, de a kutatók már egy új változaton dolgoznak, amely már nem csupán biokompatibilis lesz, hanem biológiailag lebomlik is.