Gépi tanulással kiértékelve az MRI-felvételeket az eddiginél gyorsabban kimutatható lesz, ha valaki valamilyen szervi elváltozásban szenved.

A londoni Queen Mary Egyetem munkatársai által vezetett génkutatási projekt eredményei és tapasztalatai lehetővé tehetik az olyan személyek korai azonosítását, akiknél fennáll a szívelégtelenség kialakulásának a kockázata és teljesen új kezelési lehetőségek is kidolgozhatók lesznek. A brit tudósok egy mesterséges intelligencián alapuló eljárást alkalmaztak az MRI-készülékekkel készített szívkamra-felvételek kielemzésére. A szakemberek 17 000 teljesen egészséges önkéntest vontak be a programba, ők mindannyian a brit biobank rendelkezésére bocsátották az adataikat és a róluk készített orvosi képeket.

Mint kiderült, a genetikai tényezők a baloldali szívkamra méretét és funkcióit befolyásoló elváltozások 22-39 százalékáért tehetők felelőssé. A csoport 14 olyan területet azonosított az emberi genomban, amely a baloldali szívkamra méretével és működésével függ össze. Mindegyik terület olyan géneket tartalmaz, amelyek a szívkamrák korai kialakulásáért felelősek, valamint a szívizmok összehúzódását szabályozzák.

Nay Aung, a kutatás vezetője elmondta, hogy a mesterséges intelligencia lehetővé teszi az MRI-készülékekkel készített felvételek rendkívül gyors kiértékelését. Az elemzés gyakorlatilag az egyébként szükséges idő töredéke alatt elvégezhető. Mindez azt jelenti, hogy a brit állami egészségügyi rendszer (National Health Service) komoly időt és költségeket takaríthat meg, s a betegellátás hatékonysága is jelentős mértékben javulhat. A projekt finanszírozásában a Wellcome Trust és a Brit Szív Alapítvány egyaránt részt vett.