Berta Sándor
Az ír kormánynak nagyon nem kell az Apple pénze
A kaliforniai konszern mindent elkövet azért, hogy ne kelljen befizetnie a több milliárd eurós írországi támogatását.
Az Európai Unió Bíróságának épületében tárgyalnak egymással az Apple és az Európai Unió képviselői. Az ügy előzménye, hogy az EU 2016 augusztus végén közölte, hogy a következtetése alapján Írország indokolatlan adóelőnyt nyújtott az Apple-nek, amelynek összege a 13 milliárd eurót is elérhette. Az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályok szerint ez jogellenes volt, mivel így az Apple más vállalkozásoknál lényegesen kevesebb adót fizetett. Írországnak vissza kell(ene) fizettetnie a jogellenes támogatást, amit nem nagyon akar megtenni, mivel jóval kevésbé csábító befektetési célponttá válna. Az óriáscég 2016 decemberében megtámadta a döntést, majd tavaly áprilisban mégis úgy határozott, hogy visszautalja a támogatást.
Most az Apple és Írország egyaránt tiltakozott a 13,1 milliárd dolláros támogatás visszafizetése ellen. (Hogy jól értsük: az ír kormány nem akarja megkapni ezt a 4000 milliárd forint körüli összeget.) A társaság azzal érvelt, hogy az EU a döntésével jogbizonytalanságot teremt, hiszen utólag módosít nemzeti jogszabályokat. Az adókönnyítések állami támogatásoknak való minősítése ellentmond a valóságnak és a józan észnek. Emellett a vállalat azzal érvelt, hogy a termékeit az Amerikai Egyesült Államokban és nem Európában fejleszti ki.
Richard Lydal, az Európai Bizottság ügyvédje úgy reagált erre, hogy az Apple érvelése nem következetes. Írország csak a vállalat helyi leányvállalatait adóztatta meg és nem a teljes cégcsoportot vagy az egyesült államokbeli anyatársaságot. Már önmagában ez is egy kivételes és különleges bánásmódot jelent. Továbbá világossá vált, hogy az ír adóhivatal nem folytatta le a szükséges vizsgálatokat. Az EU nem tekint magára nemzetközi adórendőrségként, hanem csak az adózási különbségeket próbálja kiegyenlíteni.
A vitában Írország és az Apple támogatást kaptak Luxemburgtól, míg az EU álláspontját osztotta Lengyelország és az Európai Szabadkereskedelmi Szövetség (EFTA).
Az Európai Unió Bíróságának épületében tárgyalnak egymással az Apple és az Európai Unió képviselői. Az ügy előzménye, hogy az EU 2016 augusztus végén közölte, hogy a következtetése alapján Írország indokolatlan adóelőnyt nyújtott az Apple-nek, amelynek összege a 13 milliárd eurót is elérhette. Az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályok szerint ez jogellenes volt, mivel így az Apple más vállalkozásoknál lényegesen kevesebb adót fizetett. Írországnak vissza kell(ene) fizettetnie a jogellenes támogatást, amit nem nagyon akar megtenni, mivel jóval kevésbé csábító befektetési célponttá válna. Az óriáscég 2016 decemberében megtámadta a döntést, majd tavaly áprilisban mégis úgy határozott, hogy visszautalja a támogatást.
Most az Apple és Írország egyaránt tiltakozott a 13,1 milliárd dolláros támogatás visszafizetése ellen. (Hogy jól értsük: az ír kormány nem akarja megkapni ezt a 4000 milliárd forint körüli összeget.) A társaság azzal érvelt, hogy az EU a döntésével jogbizonytalanságot teremt, hiszen utólag módosít nemzeti jogszabályokat. Az adókönnyítések állami támogatásoknak való minősítése ellentmond a valóságnak és a józan észnek. Emellett a vállalat azzal érvelt, hogy a termékeit az Amerikai Egyesült Államokban és nem Európában fejleszti ki.
Richard Lydal, az Európai Bizottság ügyvédje úgy reagált erre, hogy az Apple érvelése nem következetes. Írország csak a vállalat helyi leányvállalatait adóztatta meg és nem a teljes cégcsoportot vagy az egyesült államokbeli anyatársaságot. Már önmagában ez is egy kivételes és különleges bánásmódot jelent. Továbbá világossá vált, hogy az ír adóhivatal nem folytatta le a szükséges vizsgálatokat. Az EU nem tekint magára nemzetközi adórendőrségként, hanem csak az adózási különbségeket próbálja kiegyenlíteni.
A vitában Írország és az Apple támogatást kaptak Luxemburgtól, míg az EU álláspontját osztotta Lengyelország és az Európai Szabadkereskedelmi Szövetség (EFTA).