Gyurkity Péter

Felvázolták a dinoszauruszok utolsó napját

A becsapódás utáni hatalmas tüzeket gyors lehűlés követte.

A kutatók és a laikusok számára jó ideje érdekes témának számít a dinoszauruszok kihalását okozó aszteroida nagyjából 66 millió évvel ezelőtti becsapódása, amelyre a Yukatán-félszigettől északra került sor. A teória eddig is rendelkezésre állt, most azonban a minták alapján vázolták fel a végzetes nap főbb eseményeit.

A Texas Állami Egyetem által közzétett bejelentésben arról olvashatunk, hogy a szakemberek csapata a 2016-ban lefolytatott International Ocean Discovery Program részeként működött közre a fontos üledékes rétegek vizsgálatában, pontosabban az érdekes minták felvételében, amelyet a részletes vizsgálat követett a sorban. Ez utóbbi révén vázolták most fel a becsapódást követő 24 óra főbb eseményeit, valamint a lehűléshez, ezen keresztül pedig az élővilág nagyjából 75 százalékának elpusztulásához vezető folyamatot. Visszaigazolták a korábbi elméleteket, miszerint a lehűlést a légkörbe kerülő nagy mennyiségű kén okozta, ez ugyanis teljes mértékben hiányzik a mintákból, dacára annak, hogy itt bőven megtalálható volt az eredetileg kénben gazdag kőzet.

Minden szempontból kiemelkedő esemény volt az aszteroida becsapódása, valamint a Chicxulub-kráter létrejötte, hiszen itt több ezer kilométeres távolságban lévő erdőségek kaptak lángra, az ily módon létrejött cunami egészen Illinois állam területéig jutott, a ként tartalmazó kőzetek pedig szinte elpárologtak, a légkörbe juttatva veszélyes tartalmukat, amely ezt követően a globális átlaghőmérséklet esését eredményezte. Ugyan nem mindegyik dinoszaurusz pusztult ez azonnal, a repülni nem képes fajok jó része rövid időn belül eltűnt, ezt pedig további katasztrófák követték, bár az élet maga viszonylag gyorsan visszatért a becsapódás körüli területekre. Az ugyanide visszahömpölygő óceáni víz tetemes üledéket hozott magával, ez a kutatók szerint egyetlen nap alatt több mint 100 méter vastagságú réteget hozott létre, amely a mintákon jól kivehető, ez pedig egyben kitűnő módon elválasztja egymástól a becsapódás előtti és az azt követő időszakot.

A becslés szerint legalább 325 milliárd metrikus tonna kén kerülhetett a légkörbe, amely 4 nagyságrenddel nagyobb annál, amit a Krakatoa 1883-as kitörése eredményezett. A korábbi elmélet tehát helyesnek bizonyult, ez okozta a lehűlést, valamint a tömeges kihalást.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Jrex #12
    Több hasonló kutatás létezik. Ha jól emlékszem, akkor fajszámra kimutatva valóban csökkent, de nemzetség számra stagnált. A valódi probléma az, hogy a maastrichti rétegek, a kréta tercier határt mutató rétegek nagyon ritkák, így nehéz vizsgálni ezeket.
  • Jrex #11
    Én se értem miért tértünk el ennyire a témától. Az mind igaz amit leírtál, tisztában vagyok én is ezekkel, csak annyit akartam mondani, hogy nem feltétlen csak a kis méretűek maradtak volna fenn, ezt nem lehet így kijelenteni.
  • wraithLord #10
    De ha csak egy picivel lépsz tovább azon, hogy "nem azért tünt el mert nagytestűek voltak... " ...hanem mert az ember a levadászta őket...

    De az ember miért vadászta le őket? Pl. az lehetett egy ok, hogy nagytestűek voltak? Az ember csoportosan vadászik, nem okoz neki gondot nagy állatok elejtése, sőt, ezzel a technikával a nagytestű állatok elejtése kifizetődőbb is, mint a kisebbeké. A nagytestű állat sok kaját, sok nyersanyagot jelent. Később szép és drága trófea lehetett.
    A nagytestű állatok a vadászattal szemben nagyságrendekkel sérülékenyebbek a "normál méretű" állatoknál, lassabban szaporodnak, könnyebb őket a kihalás szélére sodorni. Viszont a normál méretűek (pl. szarvas) fent tudnak tartani egy egyre növekvő emberpopulációt anélkül, hogy a létezésük veszélybe kerülne.

    Az ember ugyanolyan környezeti tényező, mint bármi más, és a sokszor szorongató élettani, ökológiai nehézségek mellett az emberi gondolkodás közvetlenül is lehet akadályozó tényezője a nagytestű állatok létezésének.
    Persze az ember közvetve, ökológiai problémákon keresztül is okozhatja a nagytestű állatok kihalását, mert ugye az ember szereti alakítani, befolyásolni a környezetét, a nagytestű állatok pedig különösen rosszul reagálják le az ilyesmit, főleg akkor, amikor még klímaváltozás is van éppen. Pl. élőhelyük termőterületté változtatása, tápanyagforrás (növény/állat) akarva/akaratlan helyi kiírtása... és ugye a nagytestű állatoknak különösen sok tápanyagra van szükségük, ami megint egy gyengepont. A nagytestű állatok nehezebben találnak maguknak megfelelő élőhelyet. Persze az ember erre nem is ad nekik esélyt, mert ha az ember az élőhelyükre keveredik, eleve levadássza őket, mert a nagytestű állat amellett, hogy komoly nyersanyagforrás, nagyon nagy veszélyforrás is a helyi emberi populációra nézve.

    Igazából nem értem, most ezt miért írtam le, az első kommentemben arra céloztam, hogy ha a dinoszauruszokat nem nyírja ki az aszteroida, akkor is valószínűleg a nagytestű fajok nagyobb része eltűnt volna. Azt nem mondtam, hogy a megafaunát nem az ember nyírta ki, de azt gondoltam, hogy szerepet játszott ezeknek a fajoknak a kihalásában az, hogy nagyok. Rossz alkalmazkodóképesség.
  • Csaba161 #9
    Dehogynem csökkent a dinoszauruszok száma a Kréta végén és nőtt az emlősöké.
    Leigh van Valen és Robert E. Sloan részletesen vizsgálták Észak-Amerika növény és állatvilágának a változását a Kréta vége előtti 10 és 5 millió éves időszakban.
    Azt találták, hogy jelentős klímaváltozás történt, a növényvilág jelentősen átalakult és egy hidegebb klímához alkalmazkodott. Ugyanakkor a dinoszauruszok fajszáma jelentősen lecsökkent, csökkent a változatosságuk, és ezekkel párhuzamosan az emlősöké nőtt. Úgyszintén ebben az időperiódusban a tengeri plankton kálcium-héjjal rendelkező tagjainak egyed és fajszáma is jelentősen lecsökkentek és ez a tápláléklánc végén lévő tengeri hüllők fajszámára is negatív hatással volt.

    Mindezt a jelentős új vulkáni tevékenység megjelenése eredményezte, amelyet a kontinensek ütközése miatt keletkezett geológiai változások okoztak. (Afrika Európának ütközött, India Ázsiának stb.) Ez persze, mint előbb is írtam, nem okozta volna a dinók teljes pusztulást vagy a tengeri hüllők kihalását, ahhoz még a becsapódó aszteroida is kellett...
  • Jrex #8
    Persze nevezhető természeti tényezőnek az ember, de nem ez volt a lényeg, hanem, hogy a megafauna egy része nem azért tünt el mert nagytestűek voltak...
  • Jrex #7
    Azért ez nem ìgy van...
    A madarak a theropoda dinoszauruszok közé tartoznak, szóval rendszertanilag ők állnak legközelebb a nem madár dinoszauruszokhoz...
    Egyébként egyes kutatások valóban azt az eredményt mutatják, hogy a kréta időszak végére már csökkenőben voltak a dinoszauruszok, de a az ilyen irányú kutatások többsége viszont azt az eredményt mutatja, hogy nem ìgy volt...
  • Csaba161 #6
    A dinoszauruszok a Thecodontiákból fejlődtek ki, amelyekből a krokodilok is, így a krokik a dinók legközelebbi rokonai.

    Másrészt már a Kréta vége felé is kihalóban voltak a dinoszauruszok, így ha nem is csapódik be a meteorit, akkor is kihalt volna nagy részük.
    Elég sok dinótojást találtak ebben a korban, amelyeknek dupla héja volt, ilyen tojásokból sose kel ki semmi. Továbbá sok dinó csontjai össze vissza görbültek voltak. Mivel ez időtájt a kontinensek elrendeződése erőteljesen megváltozott, a levegőben nem csak sok metán és szén-dioxid jelent meg, hanem por is a jócskán megnövekedett vulkáni tevékenység miatt, ami alaposan megváltoztatta az éghajlatot. Szóval ezt - legfőképp a nagyméretű dinoszauruszok - nem igen élték volna túl. És az így megüresedett környezetbe az emlősök ugyan úgy betörve elszaporodtak volna, mint a kisbolygó becsapódása miatt.

    Azonban mára maradt volna egy rakás túlélő dinoszaurusz is...
  • wraithLord #5
    Az ember nem földönkívüli, szóval ilyen erővel fel lehetne sorolni az összes, adott élőlénycsoportra ható környezeti tényezőt, hogy még minek is köszönhető a kihalásuk...
    Bár a földönkvüliek is környezeti tényezőnek számítanak, az aszteroida is az volt a dínók és sorstársaik esetében... :D
  • Jrex #4
    Minden bizonnyal maradtak volna fenn a madarakon kívüli csoportjaik is, és nem feltétlen csak a kis méretűek. Az, hogy jelenleg az afrikai és ázsiai megafauna egy részét leszámítva nem maradtak fenn nagyon nagy állatok, az nagyrészt az embernek is köszönhető....
  • wraithLord #3
    A dinoszauruszok nem hüllők, hanem a halakkal, kétéltűekkel, hüllőkkel, emlősökkel párhuzamosan fejlődött ötödik gerinces állatcsoport. Azt most ne kérdezd, konkrétan milyen leszármazási viszonyban állnak, de a hüllőknek, dinoszauruszoknak és az emlősöknek biztos volt közös őse (azonfelül, hogy nyilván minden gerinces egy közös ősből fejlődött ki). A madarak a dinoszauruszok egyik ágának leszármazottai. Tehát gyakorlatilag a madarak a dinoszauruszok.

    Valami maradt volna belőlük, de pl. előfordulhat, hogy nagytestű fajok nem lennének, vagy csak kevés. Ahogy megafauna sincs már (sajnos vagy nem sajnos). Nem feltétlenül hasonló okból, de a nagyon nagy test térben és időben többször volt nem praktikus, mint praktikus...