Gyurkity Péter

Oxigénhiány okozta a nagy kihalást

A 10 legdrámaibb esemény egyikének pontos okát csak most sikerült kideríteni.

A Föld esetében többször került már sor nagy kihalásra, amelynek során az élővilág jelentős része elpusztult. Néhány ilyen eseményt konkrét fejleményhez, így például aszteroida becsapódásához köthetünk, több másik társuk azonban a homályba vész – most egy újabb esetben sikerült kideríteni a pusztuláshoz vezető okot.

A kutatók által Lau/Kozlowskii-kihalásként is emlegetett fontos esemény 420 millió évvel ezelőtt következett be, a szilur földtörténeti időszakban, amely a devon időszakot előzte meg a sorban. A jelenleg rendelkezésre álló becslések szerint a különböző tengeri fajok nagyjából 60 százaléka tűnt ekkor el, azt azonban eddig nem tudtuk, hogy ezt mi okozhatta. A Floridai Állami Egyetem csapata azonban a napokban közzétette saját munkájának eredményét, ebben pedig azt a következtetést vonják le, hogy a nagy óceánokban bekövetkezett oxigénhiány eredményezte a katasztrófát, a szépen felvázolható folyamat alapján pedig a jövőre nézve is potenciális szcenáriókat vázolhatunk fel, hiszen hasonló trend jelenleg, a mai óceánokban is zajlik.

A szakemberek Lettországban és Svédországban végeztek el fontos méréseket, többek között a tallium- és kén-izotópok, valamint a mangán-koncentráció jelenlétére vonatkozóan. Az eredményekből arra következettek, hogy az eredeti feltevésük helytálló volt, vagyis az óceánok oxigénszintjének folyamatos csökkenése bomlasztotta fel a Föld globális szénciklusát, a kéntartalom eközben megemelkedett, ez pedig először a mélytengeri, majd pedig a sekélyebb vizekben élő állatok körében vezetett el tömeges kihaláshoz. A kifejezetten mérgezővé vált óceánok már nem nyújtottak megfelelő körülményeket ezen állatok számára, ez pedig szerintük a jövőben megismétlődhet, amennyiben hasonló folyamat zajlik majd le vizeinkben.

Azzal, hogy megtalálták az összefüggést az oxigénszint csökkenése, valamint a kihalás kezdete között, a szakemberek részletesebben felvázolhatják a lehetséges jövőt, ez pedig segíthet a klímaváltozás elleni küzdelemben.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Sequoyah #15
    Igy van, komoly mennyisegu CO2 van lekotve az Amazonas erdoiben. Igazabol nem is olyan nehez kiszamolni, mert a terulet ismert, az egysegnyi teruleten levo biomassza tomege ismert, ugyhogy a lekotott szen mennyisege eleg jol becsulheto, ami megadja hogy mennyivel fog noni a CO2 mennyisege a legkorben. Nagysagrendileg annyival, mint amennyit az emberiseg osszesen kibocsajtott az elmult evszazadban, ami tobb mint szignifikans.

    Mas kerdes, hogy mivel az Amazonas egy onfenntarto rendszer, ha ez a rendszer osszeomlik, az esozesek is megszunnek, es konnyen valhat az egesz egy szaharai sivatagga. Ez utobbi onmagaban minket nem kene hogy erdekeljen a vilag tulso oldalan, de a Brazilok jol tokonszurjak magukat vele...
    A Kozel-Kelet es Egyipton tersege sem volt sivatagos, amig az emberek ki nem vagtak az erdoket mar az okorban...
  • Sequoyah #14
    Hisztit egyelore csak toled latok. A tudosok csupan kozze tettek egy megfigyelesen alapulo tenyt. Az Amazonasi tuzeket is te kever ide, a kettonek az egvilagon semmi koze egymashoz, es nem is allitotta hogy kozuk lenne egymashoz rajtad kivul senki...
  • wraithLord #13
    Ja, nyilván parciális nyomásról van szó, mert más is van a légkörben, ez lemaradt...
    És a szennyezéstől is pusztulnak a planktonok, nem csak a melegedés miatt.
  • wraithLord #12
    Viszont a légköri oxigént nem napról-napra kell megtermelni, hanem kb. 2.5 milliárd éve termelődik. 800000 év alatt 0.7%-ot csökkent a légköri oxigén nyomása (legalábbis az biztos, hogy 800k évvel ezelőtt 0.7%-kal több volt). Ugyanekkora százaléknyi oxigénnyomás csökkenést tapasztalhat meg az ember, ha felmegy egy tengerszinten lévő 100 méter magas épület tetejére.

    Tehát valószínűleg van 1-2 millió éve a tengereknek (légkörnek) lehűlni annyira, hogy megint elég fitoplankton legyen bennük.

    Az Amazonas full leégésének az lenne a hátránya, hogy még több szén-dioxid kerül a légkörbe...
    Persze azonkívül, hogy az élővilág egy részének is búcsút mondhatunk, és olyan életközösségeknek, élőlényeknek, ami sehol máshol nincsen.


    ...Na de mindegy, ne adjuk itt az ötleteket, hogy miért is lehet leszarni a bolygót... :D...
  • NEXUS6 #11
    Hát akkor van egy rossz hírem! :(
    " A 20. századtól a fitoplankton mennyisége évente 1%-kal esett vissza, ez lehetséges, hogy összefügg az óceánok hőmérséklet-emelkedésével. 2010-ben 1950-hez viszonyítva 40%-os visszaesést tapasztaltak. A fitoplankton mennyiségének csökkenése érinti a teljes vízi táplálékláncot, beleértve az embert is.[7][8][9] Egyébként az egyik legfigyelemre méltóbb tápláléklánc - a kapcsolatok kevés száma miatt - az óceánban található, mely a fitoplanktonnal táplálkozó krillből és a krillel táplálkozó sziláscetekből áll, ezt nevezzük antarktiszi táplálékláncnak. "

    A szárazföldi életet még nem is baxtuk oda, azonban úgy tűnik, hogy a tengereket már annyira, mintha a szárazföldön minden egyes őserdőt, fát kiirtottunk volna és csak fű, meg bokor maradt volna.
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2019.09.14. 20:58:10
  • VolJin #8
    Nyilván, ahol meleg a víz.
    A Fekete-tengerben viszont geológiai okai vannak, és kénes.
    Talán 100 méteren van a határ, ami alatt minden halott.
  • NEXUS6 #7
    Azt olvastam, hogy az óceánokban egyre több az ilyen oxigénhiányos terület.
  • NEXUS6 #6
    Múltkor néztem végig egy sorozatot a Youtubon a nagy kihalásokról, szerintem ez is benne volt. :D
  • VolJin #5
    A Fekete-tenger egy mélység alatt teljesen halott.
    Feldúsultak benne a kénvegyületek, de ez embertől független és földrajzi okai vannak. A Boszporuszon csak a felső rétegek jutnak át, az alsó rétegekben csapdába esik az üledék, és nem tud felhígulni, mint az óceánokban. Ami lokálisan a kőzetekből a tengerbe került vulkanikus úton, az csapdába esett.
    Kérdés, hogy mi történne akkor, ha valami földcsuszamlás ezt megkavarná, mennyire veszélyeztetné a szárazföldet.
  • csigafi #4
    Vajon hány féle képen lehet még kihalni a tudósok szerint? A Biblia egyik modernebb feldolgozása szerint Ádám meg Éva is dinokra vadászót és úgy éltek együtt velük mint a két kőkorszaki szaki Flistons és Béni. :-) Hát nem tudom csak annyit tudok hogy hülyeségeket már nem kéne kutatni és még ezért a hülyeségért pénzt is kapnak. Hát találgatni én is tudnék. Szerintem ezt már tudósi képesítés nélkül is megírta valami fantasy író ezt az oxygén kihalásos verziót. Vagy képregényben volt, nem tudom már.