Berta Sándor
Egészségkárosítók a közösségi oldalak?
A közösségi médiatevékenységek miatt a fiatalok kevesebbet alszanak és mozognak, ráadásul negatív pszichikai hatások is érik őket.
Londoni kutatók a The Lancet Child and Adolescent Health című szakmai folyóiratban publikálták a legújabb tanulmányukat, amelyben hangsúlyozták, hogy nem önmagukban a közösségi platformok hatnak károsan a fiatalok egészségére, hanem különböző tényezők, amelyek az online közösségekhez való csatlakozás miatt kerülnek előtérbe.
A lányoknál látható volt, hogy amint egyre több időt töltöttek a Facebookon és a többi közösségi portálon, annál többen teljesítették közülük rosszul a pszichikai teszteket. Ugyanakkor a negatív hatások nem voltak komolyak. Azoknál, akik naponta többször léptek be ezekbe a szolgáltatásokba, csak 1,3-szor volt magasabb az esélye annak, hogy romlani fog a mentális egészségük, mint azoknál, akik csak naponta egy alkalommal látogatták meg ezeket a platformokat. A fiúknál ezzel szemben a naponta többször belépők esetében 1,67-szer volt magasabb a mentális állapot romlásának az esélye azokénál, akik csak naponta egyszer keresik fel a Facebookot és a többi közösségi honlapot.
Claudia Lampert, a Leibniz Médiakutatási Intézet munkatársa hangsúlyozta, hogy a Facebook, a Twitter vagy bármely más közösségi oldal meglátogatása önmagában nem ront az emberek mentális és fizikai egészségi állapotán. Éppen ezért nem is lenne hatékony és arányos megoldás az, ha a felhasználókat eltiltanák ettől a tevékenységtől. Ehelyett fontosabb, hogy a szülők ügyeljenek arra, hogy a gyermekük legalább annyi idő foglalkozzn más tevékenységekkel (olvasás, mozgás stb.), mint amennyit a Facebookon és a többi közösségi platformon tölt.
Londoni kutatók a The Lancet Child and Adolescent Health című szakmai folyóiratban publikálták a legújabb tanulmányukat, amelyben hangsúlyozták, hogy nem önmagukban a közösségi platformok hatnak károsan a fiatalok egészségére, hanem különböző tényezők, amelyek az online közösségekhez való csatlakozás miatt kerülnek előtérbe.
A lányoknál látható volt, hogy amint egyre több időt töltöttek a Facebookon és a többi közösségi portálon, annál többen teljesítették közülük rosszul a pszichikai teszteket. Ugyanakkor a negatív hatások nem voltak komolyak. Azoknál, akik naponta többször léptek be ezekbe a szolgáltatásokba, csak 1,3-szor volt magasabb az esélye annak, hogy romlani fog a mentális egészségük, mint azoknál, akik csak naponta egy alkalommal látogatták meg ezeket a platformokat. A fiúknál ezzel szemben a naponta többször belépők esetében 1,67-szer volt magasabb a mentális állapot romlásának az esélye azokénál, akik csak naponta egyszer keresik fel a Facebookot és a többi közösségi honlapot.
Claudia Lampert, a Leibniz Médiakutatási Intézet munkatársa hangsúlyozta, hogy a Facebook, a Twitter vagy bármely más közösségi oldal meglátogatása önmagában nem ront az emberek mentális és fizikai egészségi állapotán. Éppen ezért nem is lenne hatékony és arányos megoldás az, ha a felhasználókat eltiltanák ettől a tevékenységtől. Ehelyett fontosabb, hogy a szülők ügyeljenek arra, hogy a gyermekük legalább annyi idő foglalkozzn más tevékenységekkel (olvasás, mozgás stb.), mint amennyit a Facebookon és a többi közösségi platformon tölt.