Berta Sándor

Egészség­károsítók a közösségi oldalak?

A közösségi médiatevékenységek miatt a fiatalok kevesebbet alszanak és mozognak, ráadásul negatív pszichikai hatások is érik őket.

Londoni kutatók a The Lancet Child and Adolescent Health című szakmai folyóiratban publikálták a legújabb tanulmányukat, amelyben hangsúlyozták, hogy nem önmagukban a közösségi platformok hatnak károsan a fiatalok egészségére, hanem különböző tényezők, amelyek az online közösségekhez való csatlakozás miatt kerülnek előtérbe.

A lányoknál látható volt, hogy amint egyre több időt töltöttek a Facebookon és a többi közösségi portálon, annál többen teljesítették közülük rosszul a pszichikai teszteket. Ugyanakkor a negatív hatások nem voltak komolyak. Azoknál, akik naponta többször léptek be ezekbe a szolgáltatásokba, csak 1,3-szor volt magasabb az esélye annak, hogy romlani fog a mentális egészségük, mint azoknál, akik csak naponta egy alkalommal látogatták meg ezeket a platformokat. A fiúknál ezzel szemben a naponta többször belépők esetében 1,67-szer volt magasabb a mentális állapot romlásának az esélye azokénál, akik csak naponta egyszer keresik fel a Facebookot és a többi közösségi honlapot.

Claudia Lampert, a Leibniz Médiakutatási Intézet munkatársa hangsúlyozta, hogy a Facebook, a Twitter vagy bármely más közösségi oldal meglátogatása önmagában nem ront az emberek mentális és fizikai egészségi állapotán. Éppen ezért nem is lenne hatékony és arányos megoldás az, ha a felhasználókat eltiltanák ettől a tevékenységtől. Ehelyett fontosabb, hogy a szülők ügyeljenek arra, hogy a gyermekük legalább annyi idő foglalkozzn más tevékenységekkel (olvasás, mozgás stb.), mint amennyit a Facebookon és a többi közösségi platformon tölt.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Sequoyah #2
    Ki nem tudta ezt?

    Az emberek egy csomo mindent intuitivan tudnak, amirol aztan egy csomoszor kiderul hogy rosszul tudjak, mert az intuicio az meg veletlenul sem egy megbizhato dolog.

    A tudomany dolga tobbek kozott eppen az, hogy az emberi szubjektivitast es intuiciot kizarva, tenyadatokkal is alatamassza, hogy helyes volt-e az intuicionk. Van egy hosszu sor olyan dolog, ahol intuitivan nagyon biztosak voltunk valamiben, aztan kiderult hogy egyaltalan nem igaz. Ez esetben az intuicionk helyesnek bizonyult.

    Persze egy tanulmany az nem tanulmany. Tudomanyos konszenzushoz nem 1, nem 2, hanem sok ilyen tanulmany kell, egymastol fuggetlen forrasokbol.
  • ostoros #1
    Ki nem tudta ezt? De ez nagyrészt már a könyv-molysággal megjelent.