Gyurkity Péter
Baktériumok segíthetnek a jobb teljesítmény elérésében
Futók részletes vizsgálata alapján tűnik úgy, hogy egyes mikrobákat bevethetünk erre a célra.
A profi sport terén mindig is kiemelt szempontnak számított az atléták teljesítményének további fokozása, amely végül elvezetett a korábbi rekordok megdöntéséhez. Kutatók most, az eddigi vizsgálatok alapján, úgy vélik, hogy bizonyos baktériumok segíthetnek az előrelépésben, amely a kevésbé aktív életet élők számára is megoldást jelenthet.
A szakemberek azt eddig is jól tudták, hogy a rendszeres (és intenzív) tréning, illetve a sport, némileg megváltoztatja a szervezetben lévő mikrobák összetételét és az egyes csoportok egymáshoz viszonyított arányát. A most lefolytatott munkában atléták (maratonfutás előtti és utáni) székletmintáit vizsgálták meg egy kéthetes periódus alatt, ezeket más, ilyen tevékenységet nem folytató személyek mintáival hasonlították össze, ebből pedig arra a következtetésre jutottak, hogy apró eltérések mutathatók ki, különösen a Veillonella baktériumcsoport esetében, amely nagyobb gyakorisággal volt jelen a rendszeresen futók mintáiban, ez a különbség pedig még inkább láthatóvá vált közvetlenül a maratoni táv teljesítése után.
A tanulmányt összeállító csapat vezetője sem ismerte ezt a csoportot, némi kutakodás után azonban világossá vált számukra, hogy ezen csoport példányai a fáradási folyamat egyik kémiai melléktermékén (laktát) élnek, ami viszont segíthet a jobb teljesítmény elérésében. A Veillonella elkülönítése után ezen baktériumokat kísérleti egerek végbelébe juttatták, az így kezelt példányok pedig jobban teljesítettek a különböző megmérettetéseken, mint az egyéb baktériumokkal kiegészített társaik. A 13 százalékra rúgó különbség persze nem vehető át közvetlen módon az emberekre, viszont arra is rájöttek, hogy a baktériumok az eredeti laktátot propionát molekulákká alakítják át, ami viszont a szívritmust és az oxigén felvételének ütemét befolyásolja, legalábbis a kísérleti egerekben. A propionát közvetlen alkalmazásával ugyanazon teljesítményjavulást sikerült elérni, így jogosnak tűnik az igény a további, immár emberek bevonásával lefolytatandó tesztekre.
Az emberek esetében valószínűleg jóval nehezebb lesz ugyanezen hatás kiváltása, amire jó példa, hogy még abban sincs egyetértés, hogy a probiotikumok segítenek-e az egyébként egészséges embereknek.
A profi sport terén mindig is kiemelt szempontnak számított az atléták teljesítményének további fokozása, amely végül elvezetett a korábbi rekordok megdöntéséhez. Kutatók most, az eddigi vizsgálatok alapján, úgy vélik, hogy bizonyos baktériumok segíthetnek az előrelépésben, amely a kevésbé aktív életet élők számára is megoldást jelenthet.
A szakemberek azt eddig is jól tudták, hogy a rendszeres (és intenzív) tréning, illetve a sport, némileg megváltoztatja a szervezetben lévő mikrobák összetételét és az egyes csoportok egymáshoz viszonyított arányát. A most lefolytatott munkában atléták (maratonfutás előtti és utáni) székletmintáit vizsgálták meg egy kéthetes periódus alatt, ezeket más, ilyen tevékenységet nem folytató személyek mintáival hasonlították össze, ebből pedig arra a következtetésre jutottak, hogy apró eltérések mutathatók ki, különösen a Veillonella baktériumcsoport esetében, amely nagyobb gyakorisággal volt jelen a rendszeresen futók mintáiban, ez a különbség pedig még inkább láthatóvá vált közvetlenül a maratoni táv teljesítése után.
A tanulmányt összeállító csapat vezetője sem ismerte ezt a csoportot, némi kutakodás után azonban világossá vált számukra, hogy ezen csoport példányai a fáradási folyamat egyik kémiai melléktermékén (laktát) élnek, ami viszont segíthet a jobb teljesítmény elérésében. A Veillonella elkülönítése után ezen baktériumokat kísérleti egerek végbelébe juttatták, az így kezelt példányok pedig jobban teljesítettek a különböző megmérettetéseken, mint az egyéb baktériumokkal kiegészített társaik. A 13 százalékra rúgó különbség persze nem vehető át közvetlen módon az emberekre, viszont arra is rájöttek, hogy a baktériumok az eredeti laktátot propionát molekulákká alakítják át, ami viszont a szívritmust és az oxigén felvételének ütemét befolyásolja, legalábbis a kísérleti egerekben. A propionát közvetlen alkalmazásával ugyanazon teljesítményjavulást sikerült elérni, így jogosnak tűnik az igény a további, immár emberek bevonásával lefolytatandó tesztekre.
Az emberek esetében valószínűleg jóval nehezebb lesz ugyanezen hatás kiváltása, amire jó példa, hogy még abban sincs egyetértés, hogy a probiotikumok segítenek-e az egyébként egészséges embereknek.