Berta Sándor
Az ICANN-t támadják - az Amazoné lett a .amazon doménnév
A doménnevek kiosztásáért felelős szervezet döntése komoly felzúdulást keltett a dél-amerikai államokban.
Nem lett népszerűbb az Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN), amely nemrég döntött arról, hogy ki használhatja a .amazon doménnevet. A kérdésben éveken át zajlott a vita az Amazon kereskedelmi platform és az Amazonas környezetében található országok (Bolívia, Brazília, Ecuador, Guyana, Kolumbia, Peru, Suriname, Venezuela) között. A társaság áprilisban elutasított egy kompromisszumos javaslatot, amely alapján az üzleti szempontból számára fontos doménneveket (books.amazon vagy kindle.amazon) azonnal alkalmazhatta volna, ugyanakkor minden érintett állam jogosult lett volna arra, hogy a kulturális örökségével összefüggő doménneveket használjon. A társaság ehelyett azzal az ötlettel állt elő, hogy minden ország jelenhessen meg egy kibővített doménnévvel, amely például Brazília esetében a br.amazon lett volna.
Nos, a vita nem csillapodott azután sem, hogy az ICANN döntött a kérdésben és a doménnév használati jogát az Amazonnak adta. Elsőként a brazil külügyminisztérium kritizálta a határozatot és azt ecsetelte, hogy a doménnevet közös irányítás alá kellett volna helyezni. A szaktárca emellett leszögezte azt is, hogy az Amazonas esőerdeihez fűződő elválaszthatatlan szemantikai kapcsolat miatt a doménnév nem lehet egyetlen vállalat kizárólagos tulajdona.
Most pedig Evo Morales Ayma bolíviai, Iván Duque Márquez kolumbiai, Lenin Moreno Garcés ecuadori és Martín Vizcarra Cornejo perui elnök közös nyilatkozatban bírálták a döntést és azt hangsúlyozták, hogy az egyértelműen az állami érdekek fölé helyezték a gazdasági érdekeket. Az államfők hozzátették, hogy a határozat ellentétes az ICANN tanácsának javaslatával, is, amely szerint mind a két oldal számára megfelelő megoldást kellett volna találni.
Az esettel nem csupán veszélyes precedenst teremtett az ICANN, hanem gyakorlatilag semmibe vette a 2013-as montevideói nyilatkozatot is, amelyben Latin-Amerika és a Karib-tenger térségének országai elutasítottak minden olyan doménnév-tulajdonjogi igényt, amely a régió földrajzi, történeti, kulturális vagy természeti neveivel volt kapcsolatos. Mindenesetre a dél-amerikai államok a jövőben még szorosabban akarnak együttműködni azért, hogy ebben a vitában érvényre tudják juttatni az érdekeiket.
Nem lett népszerűbb az Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN), amely nemrég döntött arról, hogy ki használhatja a .amazon doménnevet. A kérdésben éveken át zajlott a vita az Amazon kereskedelmi platform és az Amazonas környezetében található országok (Bolívia, Brazília, Ecuador, Guyana, Kolumbia, Peru, Suriname, Venezuela) között. A társaság áprilisban elutasított egy kompromisszumos javaslatot, amely alapján az üzleti szempontból számára fontos doménneveket (books.amazon vagy kindle.amazon) azonnal alkalmazhatta volna, ugyanakkor minden érintett állam jogosult lett volna arra, hogy a kulturális örökségével összefüggő doménneveket használjon. A társaság ehelyett azzal az ötlettel állt elő, hogy minden ország jelenhessen meg egy kibővített doménnévvel, amely például Brazília esetében a br.amazon lett volna.
Nos, a vita nem csillapodott azután sem, hogy az ICANN döntött a kérdésben és a doménnév használati jogát az Amazonnak adta. Elsőként a brazil külügyminisztérium kritizálta a határozatot és azt ecsetelte, hogy a doménnevet közös irányítás alá kellett volna helyezni. A szaktárca emellett leszögezte azt is, hogy az Amazonas esőerdeihez fűződő elválaszthatatlan szemantikai kapcsolat miatt a doménnév nem lehet egyetlen vállalat kizárólagos tulajdona.
Most pedig Evo Morales Ayma bolíviai, Iván Duque Márquez kolumbiai, Lenin Moreno Garcés ecuadori és Martín Vizcarra Cornejo perui elnök közös nyilatkozatban bírálták a döntést és azt hangsúlyozták, hogy az egyértelműen az állami érdekek fölé helyezték a gazdasági érdekeket. Az államfők hozzátették, hogy a határozat ellentétes az ICANN tanácsának javaslatával, is, amely szerint mind a két oldal számára megfelelő megoldást kellett volna találni.
Az esettel nem csupán veszélyes precedenst teremtett az ICANN, hanem gyakorlatilag semmibe vette a 2013-as montevideói nyilatkozatot is, amelyben Latin-Amerika és a Karib-tenger térségének országai elutasítottak minden olyan doménnév-tulajdonjogi igényt, amely a régió földrajzi, történeti, kulturális vagy természeti neveivel volt kapcsolatos. Mindenesetre a dél-amerikai államok a jövőben még szorosabban akarnak együttműködni azért, hogy ebben a vitában érvényre tudják juttatni az érdekeiket.