Berta Sándor
Túlzott jelentőséget tulajdonítanak az álhíreknek?
Vajon valóban sok a félrevezető információ a közösségi oldalakon vagy a szakemberek egy része eltúlozza a probléma nagyságát?
Az Oxfordi Egyetem Internet Intézetének (OII) munkatársai (Nahema Marchal, Kollányi Bence, Lisa-Maria Neudert, Philip N. Howard) az európai parlamenti választások miatt vizsgálták meg, hogy valóban nagyon aggasztó-e a helyzet az álhírekkel kapcsolatban és úgy vélték, hogy a problémát eltúlozzák. A nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján a kutatók április 5. és 20. között összesen 548 062 olyan tweetet tanulmányoztak, amelyek valamilyen módon kapcsolódtak a közelgő európai parlamenti választásokhoz.
Elsősorban azokat az üzeneteket vizsgálták meg, amelyekben szerepelt például az #europaparlament vagy más hasonló hashtag. 137 658 tweet tartalmazott olyan hivatkozásokat, amelyek valamilyen hírportálra mutattak. Emellett összehasonlították a Facebookon az öt legnépszerűbb brit, lengyel, német, olasz, spanyol és svéd álhírhonlapot az öt legnépszerűbb és legelfogadottabb hírplatformmal, s azt is, hogy milyen reakciókat váltottak ki egyetlen hónap alatt a közösségi oldalakon.
Az eredmény alapján Németországban tízszer több normális tweet volt, mint félrevezető. Nagy-Britanniában, Franciaországban és Spanyolországban még jobb volt a helyzet, a legrosszabb viszont Lengyelországban, ahol 1,6 álhírre vagy álhírportálra mutató üzenet jutott 1 normál hírre vagy honlapra mutató tweetre. Összességében a megvizsgált linkek kevesebb, mint három százaléka mutatott dezinformációs platformra. A hivatkozásoknak pedig kevesebb, mint egy százaléka vezetett olyan ismert orosz oldalakra, mint az RT és a Sputnik. A szakértők szerint a tipikus álhíreket az érzelmi töltet és a dühből készített szövegek jellemzik. A profi álhíreket és dezinformációs kampányokat viszont sokkal nehezebb felismerni, azok esetében egyáltalán nem elegendőek a hashtagek vagy a Facebookon való elterjedtség.
Lisa-Maria Neudert társszerző elmondta, hogy a közösségi portálokon zajló dezinformáció közel sem olyan mértékű, mint azt sokan hiszik. Legalább is úgy tűnik, hogy a közelgő európai parlamenti választások sem célpontként, sem a tartalmukat tekintve nem olyan vonzóak az ilyen kampányok kivitelezői számára. Az egyes történetek viszont, amelyek nagyon sok embert érhetnek el, kiválthatnak egy félrevezető hatást. De a valódi veszélyt inkább a dezinformációk hatalmáról szóló heves vita jelenti.
Az Oxfordi Egyetem Internet Intézetének (OII) munkatársai (Nahema Marchal, Kollányi Bence, Lisa-Maria Neudert, Philip N. Howard) az európai parlamenti választások miatt vizsgálták meg, hogy valóban nagyon aggasztó-e a helyzet az álhírekkel kapcsolatban és úgy vélték, hogy a problémát eltúlozzák. A nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján a kutatók április 5. és 20. között összesen 548 062 olyan tweetet tanulmányoztak, amelyek valamilyen módon kapcsolódtak a közelgő európai parlamenti választásokhoz.
Elsősorban azokat az üzeneteket vizsgálták meg, amelyekben szerepelt például az #europaparlament vagy más hasonló hashtag. 137 658 tweet tartalmazott olyan hivatkozásokat, amelyek valamilyen hírportálra mutattak. Emellett összehasonlították a Facebookon az öt legnépszerűbb brit, lengyel, német, olasz, spanyol és svéd álhírhonlapot az öt legnépszerűbb és legelfogadottabb hírplatformmal, s azt is, hogy milyen reakciókat váltottak ki egyetlen hónap alatt a közösségi oldalakon.
Az eredmény alapján Németországban tízszer több normális tweet volt, mint félrevezető. Nagy-Britanniában, Franciaországban és Spanyolországban még jobb volt a helyzet, a legrosszabb viszont Lengyelországban, ahol 1,6 álhírre vagy álhírportálra mutató üzenet jutott 1 normál hírre vagy honlapra mutató tweetre. Összességében a megvizsgált linkek kevesebb, mint három százaléka mutatott dezinformációs platformra. A hivatkozásoknak pedig kevesebb, mint egy százaléka vezetett olyan ismert orosz oldalakra, mint az RT és a Sputnik. A szakértők szerint a tipikus álhíreket az érzelmi töltet és a dühből készített szövegek jellemzik. A profi álhíreket és dezinformációs kampányokat viszont sokkal nehezebb felismerni, azok esetében egyáltalán nem elegendőek a hashtagek vagy a Facebookon való elterjedtség.
Lisa-Maria Neudert társszerző elmondta, hogy a közösségi portálokon zajló dezinformáció közel sem olyan mértékű, mint azt sokan hiszik. Legalább is úgy tűnik, hogy a közelgő európai parlamenti választások sem célpontként, sem a tartalmukat tekintve nem olyan vonzóak az ilyen kampányok kivitelezői számára. Az egyes történetek viszont, amelyek nagyon sok embert érhetnek el, kiválthatnak egy félrevezető hatást. De a valódi veszélyt inkább a dezinformációk hatalmáról szóló heves vita jelenti.