Berta Sándor
Nem tudja a társadalom, hogy mit akar?
Az adatvédelmi botrányok és a kormányokkal való együttműködések miatt könnyű bírálni a technológiai cégeket. Ennek ellenére nem jó megoldás a technika elutasítása.
"Jelenleg hajlamosak arra az emberek, hogy a technológiai ágazatot izolált környezetnek tekintsék és másként kezeljék, mint a gazdaság többi részét. Amennyiben megnézzük a Google-t és a Maven projekttel kapcsolatos munkáját (légifotók elemzésében segítenek a hadseregnek), akkor meg kell kérdeznünk magunkat, hogy mit gondolunk arról. Vajon mindig el kell utasítani a kormányokkal való együttműködést a katonai projektekben? Fontos, hogy a technológiai vállalatok munkatársai felszólaljanak az ellen, ha egy munkát rossznak gondolnak, de vannak olyan esetek is, amikor a fegyveres erőkkel való kooperáció etikus. A demokráciáknak meg kell magukat védeniük és furcsa lenne, ha a katonasággal való együttműködést alapvetően etikátlannak tekintenénk." - jelentette ki Mitchell Baker, a Mozilla Alapítvány vezetője.
"Sokáig az volt az álláspont, hogy, amit a technológiai ipar létrehozott, az jó. Az ágazat új dolgokat alkotott meg, a világ szerette érte és nagyszerűen érezte magát. De ez az érzés elmúlt. Most megnézzük a technológiát, észrevesszük az árnyoldalait és kezdjük feltenni az üzleti modellekkel kapcsolatos etikai kérdéseket, amelyekre csak néhány tökéletlen választ kapunk. De néhány keresett választ már megtaláltunk társadalomként más ágazatok esetében és fontos lenne ezt is bevonni a dologba."
A szervezetet 2003 óta irányító szakember kiemelte, hogy a korábbi szlogeneknek és narratíváknak (például Google - Don't Be Evil, azaz ne légy gonosz) fogyasztóként a felhasználók is hittek és meg is jutalmazták azt. Ez egy széleskörű társadalmi jelenség volt. Innen kellett oda eljutni, hogy a technológiai iparnak is két oldala van, amelyeket csak most kezdik az emberek felfedezni. Érdekes módon például a gyógyszeripar esetében mindenki tudta, hogy két oldal van, és azt profitérdekelt cégek működtetik.
A menedzser hozzátette, hogy a technológia a társadalom szinte minden elemét érinti vagy érinteni fogja a jövőben, ezért is rendkívül fontos, hogyan alkalmazzák azt. Olyan ez, mint a járművek esetében: mitől lettek biztonságosabbak? Részben a szabályozások, a kormányok előírásai, részben pedig a jobb technológia, a légzsákok, a jobb gumik, a biztonsági üvegek miatt. A technikai fejlődés nélkül ma nem lennének biztonságosabb autók. Az emberek azon a területen felismerték és megértették a problémákat, majd megoldásokat találtak azokra.
A megoldások egy része ugyanakkor defenzív. Egy példa erre a Facebook Container nevű Firefox-kiegészítő, amely korlátozza a közösségi oldal lehetőségeit a felhasználók webes követése területén és az információgyűjtésben. A program azonban csak a probléma egy részét orvosolja, hiszen közben a Facebook tovább gyűjti másokról az adatokat. De ezek a megoldások is fontosak, mert már most is segítenek.
"Az internet globális, a termékek mindenhol működnek, de a rendszer hibás egységeihez nem lehet akárhonnan hozzáférni vagy kapcsolatba lépni velük. További probléma, hogy társadalomként nem igazán tudjuk, hogy mit akarunk. A kérdés az, hogy a kényelmünk mennyit ér meg nekünk. A biztonság pénzbe kerül. Társadalomként eldöntöttük, hogy a gépkocsik drágábbak, mert beépített biztonsági mechanizmusokra van szükség. Ez viszont oda vezetett, hogy néhány ember nem tudja megvásárolni a járműveket. Az IT-technológiák kapcsán még nem sok olyan vita zajlik, amelyeknél ilyen súlyos döntéseket kellene meghozni. Sokan nem is értik vagy csak nagyon nehezen értik a technológiát" - fejtette ki Mitchell Baker.
A Mozilla Alapítvány vezetője rámutatott, hogy a mesterséges intelligencián alapuló rendszerek sokszor azért ítélik meg tévesen a felhasználókat, mert emberek programozták azokat és olyan példákra épülnek, amelyeknél korábban emberek ítéltek meg rosszul embereket. Ilyenek az előítéletes dolgok, amelyeket beintegrálunk az új rendszereinkbe. Itt kellene közbelépniük a kormányoknak és a jogászoknak, s lehetővé kellene tenni a javításokat. A technológiának és a programozóknak a megoldások részeinek kell lenniük.
A társadalom természetesen erre mondhatja, hogy addig nem alkalmazzuk a technológiát, amíg nem tudjátok megmutatni, hogy hibátlan adatokkal készítették fel a rendszert. Fontos, hogy mindig megvizsgálják a kapott eredményeket és azt, hogy milyen algoritmussal készültek, s a rendszert hogyan készítették fel. Természetesen jó lenne megérteni, hogy milyen körülmények között hozzák meg döntéseiket a mesterséges intelligenciák, de ez teljes mértékben soha nem fog megvalósulni.
"Amikor 2004-ben elindult az együttműködésünk a Google vezetőivel, akkor még a társaság nem volt jelen a tőzsdén és nem létezett a mostani reklámmodellje sem. Mi még mindig a Szilícium-völgy részei vagyunk, de a motivációink és a céljaink már jelentősen különböznek. Az elmúlt időszakban kezdtünk más finanszírozási modelleket keresni. Többek között arra vagyunk kíváncsiak, hogy a hirdetési modelleken kívül vannak-e olyan szolgáltatások, amelyek valamilyen módon nyereséget termelnek a világhálón? De a Firefox fizetőssé válása akkor sem merülne fel, mert a program nyílt forráskódú projekt. Ezt biztonsági, identitásbeli és jótékonysági okokból egyaránt lényegesnek tartjuk. A felhasználókkal való kapcsolatunk alapvető fontosságú a számunkra" - szögezte le végül a menedzser.
"Jelenleg hajlamosak arra az emberek, hogy a technológiai ágazatot izolált környezetnek tekintsék és másként kezeljék, mint a gazdaság többi részét. Amennyiben megnézzük a Google-t és a Maven projekttel kapcsolatos munkáját (légifotók elemzésében segítenek a hadseregnek), akkor meg kell kérdeznünk magunkat, hogy mit gondolunk arról. Vajon mindig el kell utasítani a kormányokkal való együttműködést a katonai projektekben? Fontos, hogy a technológiai vállalatok munkatársai felszólaljanak az ellen, ha egy munkát rossznak gondolnak, de vannak olyan esetek is, amikor a fegyveres erőkkel való kooperáció etikus. A demokráciáknak meg kell magukat védeniük és furcsa lenne, ha a katonasággal való együttműködést alapvetően etikátlannak tekintenénk." - jelentette ki Mitchell Baker, a Mozilla Alapítvány vezetője.
"Sokáig az volt az álláspont, hogy, amit a technológiai ipar létrehozott, az jó. Az ágazat új dolgokat alkotott meg, a világ szerette érte és nagyszerűen érezte magát. De ez az érzés elmúlt. Most megnézzük a technológiát, észrevesszük az árnyoldalait és kezdjük feltenni az üzleti modellekkel kapcsolatos etikai kérdéseket, amelyekre csak néhány tökéletlen választ kapunk. De néhány keresett választ már megtaláltunk társadalomként más ágazatok esetében és fontos lenne ezt is bevonni a dologba."
A szervezetet 2003 óta irányító szakember kiemelte, hogy a korábbi szlogeneknek és narratíváknak (például Google - Don't Be Evil, azaz ne légy gonosz) fogyasztóként a felhasználók is hittek és meg is jutalmazták azt. Ez egy széleskörű társadalmi jelenség volt. Innen kellett oda eljutni, hogy a technológiai iparnak is két oldala van, amelyeket csak most kezdik az emberek felfedezni. Érdekes módon például a gyógyszeripar esetében mindenki tudta, hogy két oldal van, és azt profitérdekelt cégek működtetik.
A menedzser hozzátette, hogy a technológia a társadalom szinte minden elemét érinti vagy érinteni fogja a jövőben, ezért is rendkívül fontos, hogyan alkalmazzák azt. Olyan ez, mint a járművek esetében: mitől lettek biztonságosabbak? Részben a szabályozások, a kormányok előírásai, részben pedig a jobb technológia, a légzsákok, a jobb gumik, a biztonsági üvegek miatt. A technikai fejlődés nélkül ma nem lennének biztonságosabb autók. Az emberek azon a területen felismerték és megértették a problémákat, majd megoldásokat találtak azokra.
A megoldások egy része ugyanakkor defenzív. Egy példa erre a Facebook Container nevű Firefox-kiegészítő, amely korlátozza a közösségi oldal lehetőségeit a felhasználók webes követése területén és az információgyűjtésben. A program azonban csak a probléma egy részét orvosolja, hiszen közben a Facebook tovább gyűjti másokról az adatokat. De ezek a megoldások is fontosak, mert már most is segítenek.
"Az internet globális, a termékek mindenhol működnek, de a rendszer hibás egységeihez nem lehet akárhonnan hozzáférni vagy kapcsolatba lépni velük. További probléma, hogy társadalomként nem igazán tudjuk, hogy mit akarunk. A kérdés az, hogy a kényelmünk mennyit ér meg nekünk. A biztonság pénzbe kerül. Társadalomként eldöntöttük, hogy a gépkocsik drágábbak, mert beépített biztonsági mechanizmusokra van szükség. Ez viszont oda vezetett, hogy néhány ember nem tudja megvásárolni a járműveket. Az IT-technológiák kapcsán még nem sok olyan vita zajlik, amelyeknél ilyen súlyos döntéseket kellene meghozni. Sokan nem is értik vagy csak nagyon nehezen értik a technológiát" - fejtette ki Mitchell Baker.
A Mozilla Alapítvány vezetője rámutatott, hogy a mesterséges intelligencián alapuló rendszerek sokszor azért ítélik meg tévesen a felhasználókat, mert emberek programozták azokat és olyan példákra épülnek, amelyeknél korábban emberek ítéltek meg rosszul embereket. Ilyenek az előítéletes dolgok, amelyeket beintegrálunk az új rendszereinkbe. Itt kellene közbelépniük a kormányoknak és a jogászoknak, s lehetővé kellene tenni a javításokat. A technológiának és a programozóknak a megoldások részeinek kell lenniük.
A társadalom természetesen erre mondhatja, hogy addig nem alkalmazzuk a technológiát, amíg nem tudjátok megmutatni, hogy hibátlan adatokkal készítették fel a rendszert. Fontos, hogy mindig megvizsgálják a kapott eredményeket és azt, hogy milyen algoritmussal készültek, s a rendszert hogyan készítették fel. Természetesen jó lenne megérteni, hogy milyen körülmények között hozzák meg döntéseiket a mesterséges intelligenciák, de ez teljes mértékben soha nem fog megvalósulni.
"Amikor 2004-ben elindult az együttműködésünk a Google vezetőivel, akkor még a társaság nem volt jelen a tőzsdén és nem létezett a mostani reklámmodellje sem. Mi még mindig a Szilícium-völgy részei vagyunk, de a motivációink és a céljaink már jelentősen különböznek. Az elmúlt időszakban kezdtünk más finanszírozási modelleket keresni. Többek között arra vagyunk kíváncsiak, hogy a hirdetési modelleken kívül vannak-e olyan szolgáltatások, amelyek valamilyen módon nyereséget termelnek a világhálón? De a Firefox fizetőssé válása akkor sem merülne fel, mert a program nyílt forráskódú projekt. Ezt biztonsági, identitásbeli és jótékonysági okokból egyaránt lényegesnek tartjuk. A felhasználókkal való kapcsolatunk alapvető fontosságú a számunkra" - szögezte le végül a menedzser.