Berta Sándor
Nemzetközi szintre kerülhet a digitális adózás ügye
Kompromisszumos globális megoldás születhet a kérdésben.
Olaf Scholz német tárcavezető jelezte, hogy a pénzügyminiszterek és a jegybankelnökök tavaszi washingtoni találkozóján mindenképpen fel fogja vetni azt, hogy találjanak kompromisszumos megoldást a digitális adózásra. Az utóbbira azért is komoly esély nyílik, mert az eseményen képviselteti magát a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank is.
Az Amerikai Egyesült Államok meg akarja akadályozni, hogy Ausztria és Franciaország után más államokban is megjelenjenek a nemzeti digitális adók. Washington diszkriminatívnak tartotta az adót az olyan nemzetközi vállalkozásokkal szemben, amelyek székhelye az USA-ban van. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a múlt héten arra figyelmeztette Franciaországot, hogy nehogy bevezesse az új adót, mert annak "negatív következményei lehetnek a nagy amerikai technológiai vállalatokra és az azok szolgáltatásait használó francia állampolgárokra nézve".
Scholz nem akarja az osztrák és a francia példát követni, de mindenképpen módosítani akarja, illetve kiegészítené a jelenlegi szabályozásokat, hogy a nemzetközi cégek ne trükközhessenek. Az egyik felmerült javaslat az, hogy ha egy állam nem adóztatja meg tisztességesen ezeket az óriáscégeket, akkor egy másik megtehesse azt. Ez az elképzelés nem ismeretlen az USA-ban sem, ahol 2017 végén pont Donald Trump amerikai elnök vezetett be a GILTI nevű jogszabályt, amely a tisztességes adózásról akart gondoskodni. Felmerült a digitális adózás helyett a minimális adóztatás ötlete is, amelyet támogat Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezetője is és amely a közeljövőben a világ országai számára elfogadható közös nevező lehet.
Ha az Európai Unió egyedül cselekszik, akkor könnyen olyan lehet, mint az elefánt a porcelánboltban. Az egyéni megoldás akár a világkereskedelmi jogot is sértheti, továbbá egy olyan adó, amely kizárólag egy másik állam társaságaira vonatkozik, diszkriminatív lehet. Clemens Fuest, az Ifo Intézet elnöke kifejtette, hogy az EU lépése megsértené az általános nemzetközi adóztatási elveket is. A megoldás az lenne, ha az Európai Unió és az USA közösen dolgozna ki észszerű adójogszabályokat az internetes óriások ellen. Szintén megoldást jelenthetne, ha az internetes vállalkozások minden olyan országban fizetnének nyereségadót, ahol meghatározó gazdasági tevékenységet fejtenek ki.
Olaf Scholz német tárcavezető jelezte, hogy a pénzügyminiszterek és a jegybankelnökök tavaszi washingtoni találkozóján mindenképpen fel fogja vetni azt, hogy találjanak kompromisszumos megoldást a digitális adózásra. Az utóbbira azért is komoly esély nyílik, mert az eseményen képviselteti magát a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank is.
Az Amerikai Egyesült Államok meg akarja akadályozni, hogy Ausztria és Franciaország után más államokban is megjelenjenek a nemzeti digitális adók. Washington diszkriminatívnak tartotta az adót az olyan nemzetközi vállalkozásokkal szemben, amelyek székhelye az USA-ban van. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a múlt héten arra figyelmeztette Franciaországot, hogy nehogy bevezesse az új adót, mert annak "negatív következményei lehetnek a nagy amerikai technológiai vállalatokra és az azok szolgáltatásait használó francia állampolgárokra nézve".
Scholz nem akarja az osztrák és a francia példát követni, de mindenképpen módosítani akarja, illetve kiegészítené a jelenlegi szabályozásokat, hogy a nemzetközi cégek ne trükközhessenek. Az egyik felmerült javaslat az, hogy ha egy állam nem adóztatja meg tisztességesen ezeket az óriáscégeket, akkor egy másik megtehesse azt. Ez az elképzelés nem ismeretlen az USA-ban sem, ahol 2017 végén pont Donald Trump amerikai elnök vezetett be a GILTI nevű jogszabályt, amely a tisztességes adózásról akart gondoskodni. Felmerült a digitális adózás helyett a minimális adóztatás ötlete is, amelyet támogat Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezetője is és amely a közeljövőben a világ országai számára elfogadható közös nevező lehet.
Ha az Európai Unió egyedül cselekszik, akkor könnyen olyan lehet, mint az elefánt a porcelánboltban. Az egyéni megoldás akár a világkereskedelmi jogot is sértheti, továbbá egy olyan adó, amely kizárólag egy másik állam társaságaira vonatkozik, diszkriminatív lehet. Clemens Fuest, az Ifo Intézet elnöke kifejtette, hogy az EU lépése megsértené az általános nemzetközi adóztatási elveket is. A megoldás az lenne, ha az Európai Unió és az USA közösen dolgozna ki észszerű adójogszabályokat az internetes óriások ellen. Szintén megoldást jelenthetne, ha az internetes vállalkozások minden olyan országban fizetnének nyereségadót, ahol meghatározó gazdasági tevékenységet fejtenek ki.