Berta Sándor
Igazán hatékonnyá tennék az 5G-t
A jövőben nem csupán emberek fogják használni a mobilhálózatokat, hanem egyre gyakrabban gépek is, amelyek ráadásul egymással kommunikálnak majd. Ennek a következményeire akarnak felkészülni a szakértők.
Az 5G szabványait minden bizonnyal újra kell mmajd gondolni, erre készülnek a szakemberek. A Bécsi Műszaki Egyetem munkatársai azt vizsgálják, hogy miként lehet a legjobban kialakítani és használni a következő generációs mobilhálózatok technikáját és architektúráját. Markus Rupp professzor, a Bécsi Műszaki Egyetem Elektrotechnikai és Információtechnikai Karának dékánja elmondta, hogy náluk számos kutatási projekt foglalkozik az 5G témájával. E programok között van a Christian Doppler Laboratórium által indított és megbízható vezeték nélküli kapcsolatok létrehozását célzó projekt is, amelyet az A1, a Nokia, a Kathrein és az Osztrák Vasút (ÖBB) finanszíroznak.
Napjainkban a mobilhálózat arra van kialakítva, hogy az emberek egymással telefonáljanak vagy esetleg az interneten egy videót streameljenek. Rupp viszont úgy vélte, hogy a jövőben a mobiladatok nagy részét egymással automatikusan kommunikáló eszközök fogják megosztani. Ez rendkívül nagy mennyiségű mobilkommunikációs kapcsolatot jelent, amelyeken keresztül viszont csak nagyon kis adatmennyiségek továbbítódnak majd. Emiatt műszaki szempontból nagyon sok dolognak kellene megváltoznia.
Ugyan nagyobb sávszélesség fog rendelkezésre állni, de számos kérdést meg kell válaszolni. Így például, hogy milyenek legyenek az alkalmazott antennák, miként lehet majd azokat optimálisan elhelyezni, továbbá egy időben hány kapcsolat épülhet fel és mikortól lesz a hálózat túlterhelt. Az is kérdéses, hogy a biztonsági okokból fontos adatok - például az autók és a vonatok között - továbbíthatók lesznek-e a legnagyobb megbízhatósággal a lehető legrövidebb idő alatt. Az ilyen kihívások megoldására az intézmény szakemberei szimulátorokat fejlesztettek ki.
Philipp Svoboda, a Bécsi Műszaki Egyetem kutatója közölte, hogy egyrészt vannak olyan szoftvereik, amelyekkel a fizikai szinten is pontosan kiszámítható, hogy miként lehet az elektromágneses hullámokkal továbbítani a mobiladatokat, s lehetnek-e például zavarok, visszaverődések és interferenciák. Másrészt olyan számítógépes modelleket is megalkottak, amelyekkel absztrakt formában szimulálni lehet egy sok eszközből és adóból álló távközlési hálózatot, hogy megbecsüljék, milyen körülmények között jelenhetnek meg új kihívások.
A szakértők emellett több antennát is elhelyeztek a kar épületén, míg Stefan Schwarz a csapatával azt vizsgálja, hogy a távközlés miként működhet nagy sebesség mellett, például hogyan lehet telefonálni egy száguldó vonatból. Rupp szerint a munkájuk során ötvözik a matematikai absztrakciót, a szimulációs modelleket és a kísérleteket, aminek köszönhetően fontos kérdéseket válaszolhatnak meg és a mobilhálózatot még inkább felkészíthetik a jövő kihívásaira.
Az 5G szabványait minden bizonnyal újra kell mmajd gondolni, erre készülnek a szakemberek. A Bécsi Műszaki Egyetem munkatársai azt vizsgálják, hogy miként lehet a legjobban kialakítani és használni a következő generációs mobilhálózatok technikáját és architektúráját. Markus Rupp professzor, a Bécsi Műszaki Egyetem Elektrotechnikai és Információtechnikai Karának dékánja elmondta, hogy náluk számos kutatási projekt foglalkozik az 5G témájával. E programok között van a Christian Doppler Laboratórium által indított és megbízható vezeték nélküli kapcsolatok létrehozását célzó projekt is, amelyet az A1, a Nokia, a Kathrein és az Osztrák Vasút (ÖBB) finanszíroznak.
Napjainkban a mobilhálózat arra van kialakítva, hogy az emberek egymással telefonáljanak vagy esetleg az interneten egy videót streameljenek. Rupp viszont úgy vélte, hogy a jövőben a mobiladatok nagy részét egymással automatikusan kommunikáló eszközök fogják megosztani. Ez rendkívül nagy mennyiségű mobilkommunikációs kapcsolatot jelent, amelyeken keresztül viszont csak nagyon kis adatmennyiségek továbbítódnak majd. Emiatt műszaki szempontból nagyon sok dolognak kellene megváltoznia.
Ugyan nagyobb sávszélesség fog rendelkezésre állni, de számos kérdést meg kell válaszolni. Így például, hogy milyenek legyenek az alkalmazott antennák, miként lehet majd azokat optimálisan elhelyezni, továbbá egy időben hány kapcsolat épülhet fel és mikortól lesz a hálózat túlterhelt. Az is kérdéses, hogy a biztonsági okokból fontos adatok - például az autók és a vonatok között - továbbíthatók lesznek-e a legnagyobb megbízhatósággal a lehető legrövidebb idő alatt. Az ilyen kihívások megoldására az intézmény szakemberei szimulátorokat fejlesztettek ki.
Philipp Svoboda, a Bécsi Műszaki Egyetem kutatója közölte, hogy egyrészt vannak olyan szoftvereik, amelyekkel a fizikai szinten is pontosan kiszámítható, hogy miként lehet az elektromágneses hullámokkal továbbítani a mobiladatokat, s lehetnek-e például zavarok, visszaverődések és interferenciák. Másrészt olyan számítógépes modelleket is megalkottak, amelyekkel absztrakt formában szimulálni lehet egy sok eszközből és adóból álló távközlési hálózatot, hogy megbecsüljék, milyen körülmények között jelenhetnek meg új kihívások.
A szakértők emellett több antennát is elhelyeztek a kar épületén, míg Stefan Schwarz a csapatával azt vizsgálja, hogy a távközlés miként működhet nagy sebesség mellett, például hogyan lehet telefonálni egy száguldó vonatból. Rupp szerint a munkájuk során ötvözik a matematikai absztrakciót, a szimulációs modelleket és a kísérleteket, aminek köszönhetően fontos kérdéseket válaszolhatnak meg és a mobilhálózatot még inkább felkészíthetik a jövő kihívásaira.