Gyurkity Péter
Moratórium akadályozhatja meg az emberi génmódosítást
Kutatók egy csoportja követeli a teljes moratóriumot, míg mások szerint ez már létezik.
Évekkel ezelőtt írtunk arról, hogy hamarosan elindulhat az emberi génmódosítás korszaka, az ehhez szükséges technológia ugyanis gyakorlatilag rendelkezésünkre áll, vagyis a fő kérdés az etikai és morális határvonalak meghúzása, itt viszont nem valószínű a teljes egyetértés. Most ki is bontakozott az új vita, egyes kutatók ugyanis teljes moratóriumot követelnek, mások azonban óvatosabban járnának itt el.
Egy kínai szakember még tavaly novemberben jelentette be génmódosított ikrek megszületését és az eddigi munka eredményeit. Többek között ez váltotta ki a kutatók ellenállását és tiltakozását, amely most egy közös kiáltvány közzétételét eredményezte, ebben pedig egy legalább 5 évre szóló globális moratórium megalkotását és érvénybe léptetését kérik a nemzetközi közösségtől. A területen dolgozó szakemberek véleménye azonban meglehetősen vegyesnek mondható, hiszen mások szerint egy ilyen drasztikus lépés komolyan hátráltatná a jelenleg zajló kutatómunkát, ezt tehát részletes és szigorú szabályozással lehetne megfelelő mederben tartani, míg mások azt emelik ki, hogy hallgatólagos moratórium már jelenleg is létezik, bár ez nyilván nem akadályozta meg a fenti bejelentést.
Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy sem a 2015-ös, első nemzetközi génmódosítási konferencia, sem pedig a tavaly novemberi második rendezvény nem ítélte el egyértelmű módon az ilyen törekvéseket. A szervezők éppen azért igyekeztek elkerülni a szó használatát, mert ezt szerintük sokan örök érvényű tiltásként értelmeznék, ezzel pedig hasznos eredmények megszületését akadályozhatnánk meg, ami nem lenne pozitív. A kissé homályos kommünikében a terület óvatos és prudens megközelítését tartják ideálisnak, a teljes tiltás ötletét viszont hibának tartják – arról nem is beszélve, hogy a kevésbé etikus kutatók (és a mögöttük álló kormányok) amúgy is megkerülnék ezt.
A CRISPR-babák világra hozatalát a legtöbb szakember nem tartja jó ötletnek, itt azonban egyelőre a megfelelő keretrendszer is hiányzik a vita lefolytatásához. Az egyes országok tehát nem fordulhatnak egy közös fórumhoz, amennyiben jelezni szeretnék a hasonló munkálatok megindulását, vagy az erre irányuló szándékukat, először tehát ennek megalkotására lenne szükség.
Évekkel ezelőtt írtunk arról, hogy hamarosan elindulhat az emberi génmódosítás korszaka, az ehhez szükséges technológia ugyanis gyakorlatilag rendelkezésünkre áll, vagyis a fő kérdés az etikai és morális határvonalak meghúzása, itt viszont nem valószínű a teljes egyetértés. Most ki is bontakozott az új vita, egyes kutatók ugyanis teljes moratóriumot követelnek, mások azonban óvatosabban járnának itt el.
Egy kínai szakember még tavaly novemberben jelentette be génmódosított ikrek megszületését és az eddigi munka eredményeit. Többek között ez váltotta ki a kutatók ellenállását és tiltakozását, amely most egy közös kiáltvány közzétételét eredményezte, ebben pedig egy legalább 5 évre szóló globális moratórium megalkotását és érvénybe léptetését kérik a nemzetközi közösségtől. A területen dolgozó szakemberek véleménye azonban meglehetősen vegyesnek mondható, hiszen mások szerint egy ilyen drasztikus lépés komolyan hátráltatná a jelenleg zajló kutatómunkát, ezt tehát részletes és szigorú szabályozással lehetne megfelelő mederben tartani, míg mások azt emelik ki, hogy hallgatólagos moratórium már jelenleg is létezik, bár ez nyilván nem akadályozta meg a fenti bejelentést.
Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy sem a 2015-ös, első nemzetközi génmódosítási konferencia, sem pedig a tavaly novemberi második rendezvény nem ítélte el egyértelmű módon az ilyen törekvéseket. A szervezők éppen azért igyekeztek elkerülni a szó használatát, mert ezt szerintük sokan örök érvényű tiltásként értelmeznék, ezzel pedig hasznos eredmények megszületését akadályozhatnánk meg, ami nem lenne pozitív. A kissé homályos kommünikében a terület óvatos és prudens megközelítését tartják ideálisnak, a teljes tiltás ötletét viszont hibának tartják – arról nem is beszélve, hogy a kevésbé etikus kutatók (és a mögöttük álló kormányok) amúgy is megkerülnék ezt.
A CRISPR-babák világra hozatalát a legtöbb szakember nem tartja jó ötletnek, itt azonban egyelőre a megfelelő keretrendszer is hiányzik a vita lefolytatásához. Az egyes országok tehát nem fordulhatnak egy közös fórumhoz, amennyiben jelezni szeretnék a hasonló munkálatok megindulását, vagy az erre irányuló szándékukat, először tehát ennek megalkotására lenne szükség.
