Berta Sándor

A jövő a bionizmus

Már a telefonok teljes előlapja kijelző, de nemsokára, összehajtás után a hátlap is az lesz. Ezek után van még értelme dizájnról beszélni?

Múlt héten zajlott le Barcelonában a Mobil Világkiállítás, ahol - szokás szerint - minden eddiginél élesebb képernyőket, még profibb kamerákat és 5. generációs hálózati kapcsolatokat mutattak be. De van még hova fejlődni? Mi jöhet még ezek után? Ezekre a kérdésekre válaszolt Philippe Starck, aki az elmúlt években a Xiaomi számára tervezett okostelefonokat. A francia szakember szerint hamarosan véget ér az okostelefonok korszaka. "Egy készülék akkor szép, ha hasznos és akkor csúnya, ha használhatatlan. Ezen egyetlen tervező sem tud változtatni. Amennyiben igény van egy eszközre, akkor az szép. De ha csak az a kívánság van mögötte, hogy pénzt keressenek vele, akkor strukturális szempontból ronda. Ennek viszont semmi köze nincs a dizájnhoz" - fejtette ki a tervező.

Az ágazatban megkerülhetetlen az Apple, amelynél a kinézetet komolyan inspiráltak Dieter Rams 1950-es évekből származó ötletei, azokban ugyanakkor szerinte nem volt semmi különleges. Úgy véli, az Apple sikere Steve Jobs hihetetlen marketingérzékén alapul, a menedzser ugyanis a zenére, az alkalmazásokra és egyéb kreatív dolgokra épülő univerzumot hozott létre. S az Apple esetében nem az egyes termékek a fontosak, hanem az egész univerzum. A telefonok szempontjából ugyanakkor a kaliforniai vállalat egyeduralmának egyértelműen vége van és ezt pontosan tudják is a vezetők, ezért próbálkoznak más elképzelésekkel és modellekkel.


Philippe Starck a minimalizmusban hisz

"Az emberiség már legalább 40-50 éve álmodozik a rugalmas kijelzőkről. A Xiaomi képviselői korábban mutattak nekem összehajtható képernyőket, de akkor a technika még nem volt elég kiforrott, most meg már szinte túl késő van a megjelenésére. Az egész dologban az emberi zsenialitás hihetetlen demonstrációja az igazán szép, ez az egész azt bizonyítja, hogy az emberek mindig meg tudják valósítani az álmaikat. Izgalmasnak találom, hogy a felhasználók egy összehajtható eszközzel két készüléket kapnak. Egyetlen termék áráért, energia- és anyagfelhasználásáért cserébe ugyanis lesz egy kis kijelzővel ellátott telefonjuk és egy táblagépük. Ez jól illik a dematerializálás ötletéhez, a fizikalitástól való eltávolodáshoz, ami már régóta egy intelligens dizájnstratégia."

"Az informatikában mindig is alapvető cél volt, hogy több funkció és tudás legyen egyre kisebb helyen. Az első számítógép még akkora volt, mint egy ház, napjainkban pedig már hitelkártya méretű modellek is vannak. A következő lépés az általam bionizmusnak nevezett dolog, amelynek az a lényege, hogy az eszközök bennünk lesznek. Ismerek néhány tudóst, akik már 15 éve élnek a bőrük alá beültetett számítógépekkel és azok kiválóan működnek. A dematerializálás a készülékeket az emberek testébe fogja juttatni, ezáltal pedig nem lesz szükség dizájnerekre."

"A mi szakmánk csak egy átmeneti jelenség volt a 20. és a 21. században. Azáltal tettük jobbá az egyes dolgokat, hogy szebbé varázsoltuk azokat. De ha a továbbiakban nem lehet majd látni a termékeket, akkor nem lesz ránk szükség. El fogunk tűnni, de ezzel semmi problémám nincs is. Minden egyes nap új ötleteket és koncepciókat alkotunk, számos dolog jön létre és tűnik el. Sosem úgy tekintettem a munkámra, mint gyártói tevékenységre. A feladatom az volt, hogy jobbá tegyem a barátaim életét. Amennyiben ezt holnaptól fizikai dolgok nélkül tehetem meg, akkor azt is elfogadom" - ecsetelte a szakember.

S, hogy mi várható a jövőben? Nos, a tervező szerint az egyes termékek esetében a minőség, az ár és az adott termék körüli együttműködés lesz a fontos. A felhasználók olyan márka mellett teszik majd le a voksukat, amelyet szeretnek. A vállalatoknak eltérő filozófiáik vannak, és az ügyfelek a saját márkáikat annak alapján fogják kiválasztani, hogy tetszik-e nekik az adott filozófia, melyiket érzik közel magukhoz.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Tetsuo #14
    Kétféle trend van vidéken: Az egyik a városiasodás és a gazdálkodás feladása, a másik, a tradíciók keresése, illetve modern gazdálkodás. Az első sajnos jóval nagyobb volumenű.
    A fejlett országokban az emberek többsége internet és áram nélkül kb. életképtelen. Bizonyos szerveződések segítségével azonban átképezhetik magukat, ha minden kötél szakad...
    De ha ez megtörténik, gazdasági-válsághullámokat, eddig nem látott méretű migrációkat és geopolitikai káoszt generálva, a globalizációnak köszönhetően az mindenhova kihat és végül egy világháború eredményeként kő kövön nem marad.
  • Tetsuo #13
    Nehogy összevesszetek azon, ki a nagyobb paraszt! Inkább mutassátok meg nekem az utat Buda felé!
    Utoljára szerkesztette: Tetsuo, 2019.03.05. 22:23:36
  • M2 #12
    Akkor alán körül kellene nézned olyanoknál, akik nem lusták dolgozni és továbbra is tartanak állatot, művelik a háztájit, pont mint a szüleik és nagyszüleik. Mert én sok ilyent ismerek, szerintem ők az igazi vidékiek. Nem te.
  • bundasjezus #11
    Nekem nem kell leutaznom vidékre, mert én itt élek vidéken. A hozzád hasonlók azok, akik nem tudják megkülönböztetni a szénát a szalmától.
  • ostoros #10
    Azért még most is fel tudod ásni a kertedet, hogy krumplit ültess, ha minden más összeomlott is. :)
  • M2 #9
    "Csak egy egyszerű példát mondok. Szinte már kihaltak a falusi öregek, akik értettek az állattartáshoz, a földműveléshez. Velük együtt a tudás is odaveszett észrevétlenül."

    Ha csak egyszer leutaznál igazi vidékre, nem írnál tovább ekkora oltári nagy baromságokat!
  • M2 #8
    "Egyetlen termék áráért, energia- és anyagfelhasználásáért cserébe ugyanis lesz egy kis kijelzővel ellátott telefonjuk és egy táblagépük."

    Francokat! Drágább lesz, mint egy telefon + egy táblagép együtt, cserébe kapunk egy kis képernyős telefont és egy kis képernyős táblagépet. Viszont folyamatosan cipelhetjük a "táblagépet" is, akkor is ha semmi szükségünk nem lenne rá. Kényesebb lesz, hamarabb elromlik, leejtéskor annyi az egész drága cuccnak: mintha a leejtett iPad után dobnád a telódat is, hamár.
  • ManfredMacx #7
    Azért a világ nagy részén (Afrika, Ázsia, Dél-Amerika) még mindig sokan hagyományos állattartással foglalkoznak.
    De Magyarországon is virágzik a szürkemarhák, vizibivalyok, mangalicák és rackajuhok tenyésztése ridegtartással. Ezek egy része az aktuális divatirányzatokat szolgálja ki (divat a mangalica fogyasztása), más részük környezetvédelmi célokat szolgál, pl nemzeti parki kezelésű területeken a szukcesszió megakadályozása legeltetéssel.
    És akkor még ott van az organikus/bio termelés, amit kimondottan fiatalabbak végeznek, meg ennek az összes leágazása, pl, agrárerdészet, szintropikus gazdálkodás, permakultúra, meg a jó ég tudja még mi minden.
    Nem hogy kevesebbet tudunk ma a földművelésről, hanem éppen hogy sokkal többet.
    Persze internet nélkül nehezebb lenne hozzáférni a tudáshoz az átlagember számára, az tény.
  • kvp #6
    "De a mai generációk okostelefonnal a kezükben születtek, ők nem ismerik az internet előtti világot, ezért élni sem tudnának benne."

    Nem mindenki, de sokan azert boldogulnanak. Nagyritkan szoktam jarni turazni, sokszor olyan helyekre is ahol nincs terero. Megsem az van, hogy amikor elmegy az utolso csik a telefonon, akkor a gyerekek osszesnek es hordagyon kell visszavinni oket a nettel ellatott reszekre. Persze ok eleve egy kisebbseg, akik elvannak az internet nelkul is, de meglepo modon eleg sokan vannak. Az, hogy ilyen helyekre el lehet menni azt is jelenti, hogy technika nelkul is boldogulunk. Lehet csak rovid idore, de valoszinuleg menne hosszabb tavon is ha rakenyszerulnenk.

    Egyebkent Magyarorszag meg nem all annyira rosszul, itt rengeteg olyan rendszer van meg kiepitve ami modern elektronika es szamitogepek nelkul is mukodokepes. Falun meg azert eleg sokan tudnak alatokat tartani. Ha tudas nincs is meg mindenkinek, de anno egy tsz-be is eleg volt egy agrarmernok, nem kellett mindenkinek diploma ahhoz, hogy boldoguljanak.

    Fontos ugyanakkor, hogy ne legyunk annyira rautalva a technikara, hogy nelkule par percet sem birjunk ki. Az emberi civilizacio fel tud allni sok problemabol amig a katasztrofanak van eleg tuleloje.

    ps: Mondjuk figyelembe veve, hogy a vilag szegenyebbik reszen az ilyen megoldasok biztosan nem terjednek el joideig, biztositja hogy baj eseten is legyen olyan lakossag akiket nem zavar a technologia hianya, mivel elotte sem tudtak megfizteni azt. Problemat inkabb az jelent, hogy jellemzoen nem a leg iskolazottabb lakossagbol kerul ki ezen emberek kore sehol a vilagon.
  • bundasjezus #5
    Csak egy egyszerű példát mondok. Szinte már kihaltak a falusi öregek, akik értettek az állattartáshoz, a földműveléshez. Velük együtt a tudás is odaveszett észrevétlenül. Ha beütne valami komoly válság vagy katasztrófa, ami miatt a modern kütyüket, eszközöket, gépeket nem tudnánk tovább használni, fejre állna a modern mezőgazdaság és az élelmiszeripar, akkor szépen sorban éhenhalnánk (persze előtte még egymást megennénk), mert a kamion már nem hozná a Tesco-ba a kaját tonnaszámra.

    Az időben nem lehet visszalépkedni. Aki úgy nőtt fel, hogy nem volt mobiltelefon, de menet közben lett mobilja és megtanulta használni, az talán el tudna éldegélni mobil nélkül is szükség esetén. De a mai generációk okostelefonnal a kezükben születtek, ők nem ismerik az internet előtti világot, ezért élni sem tudnának benne.