Gyurkity Péter
Az Univerzum és az élet kezdeteit vizsgálná a NASA
A marsjárótól elbúcsúztak, jön viszont egy új teleszkóp és a kapcsolódó kutatások.
Az ügynökség most az Univerzum és az élet kezdeteinek tanulmányozását jelölte ki új célként, amelynek kapcsán két projekt részleteit vázolták most fel. A marsjáró annak idején 90 napos küldetést kapott, ehhez képest másfél évtizeden keresztül állt munkában. Ilyen drasztikus hosszabbításra a formálódóban lévő űrteleszkóp kapcsán nem számíthatunk, de a hivatalos bejelentés szerint a Spectro-Photometer for the History of the Universe, Epoch of Reionization and Ices Explorer (SPHEREx) névre keresztelt eszköz 2023-ban indul majd útjára, 2 éven keresztül áll majd szolgálatban, a fellövés nélkül 242 millió dollárra rúgó költségvetésből. Az optikai és az infravörös tartományhoz nagyon közeli sávban figyelnének meg nagyjából 100 millió csillagot a Tejútrendszerben, ehhez azonban mintegy 300 millió egyéb galaxis csatlakozik majd, betekintést nyújtva a korai időszakba, talán arra is választ adva, hogy miként tágult ki olyan gyorsan az Univerzum egyetlen nanoszekundummal az Ősrobbanás után.
A távcső minden 6 hónapban szemügyre veszi a teljes égboltot, mégpedig 96 különböző színsávban, minden korábbinál részletesebb térképet állítva ezzel össze. Eközben azonban az űrügynökség asztrobiológiai programjának egyik koordinációs hálózatán belül azt kezdik el kutatni, hogy mely planetáris kondíciók járulhattak hozzá az élet megjelenéséhez. A hivatalos oldalon azt fejtik ki, hogy Prebiotic Chemistry and Early Earth Environments (PCE3) konzorcium az élet kezdeti lépéseit vizsgálja és vázolja majd fel, több eltérő terület szakembereinek bevonásával. Olyan modelleket állítanának így össze, amelyek jól mutatják az élet korai megjelenését, legalábbis azon formában, amely a korai Föld kutatása révén jelenleg ismert számunkra.
Ez természetesen az exobolygók kutatása területén is nagyon jól jöhet majd később, hiszen jobban megérthetjük a legjobb jelöltek megtalálásának és kiválasztásának feltételeit.
Az ügynökség most az Univerzum és az élet kezdeteinek tanulmányozását jelölte ki új célként, amelynek kapcsán két projekt részleteit vázolták most fel. A marsjáró annak idején 90 napos küldetést kapott, ehhez képest másfél évtizeden keresztül állt munkában. Ilyen drasztikus hosszabbításra a formálódóban lévő űrteleszkóp kapcsán nem számíthatunk, de a hivatalos bejelentés szerint a Spectro-Photometer for the History of the Universe, Epoch of Reionization and Ices Explorer (SPHEREx) névre keresztelt eszköz 2023-ban indul majd útjára, 2 éven keresztül áll majd szolgálatban, a fellövés nélkül 242 millió dollárra rúgó költségvetésből. Az optikai és az infravörös tartományhoz nagyon közeli sávban figyelnének meg nagyjából 100 millió csillagot a Tejútrendszerben, ehhez azonban mintegy 300 millió egyéb galaxis csatlakozik majd, betekintést nyújtva a korai időszakba, talán arra is választ adva, hogy miként tágult ki olyan gyorsan az Univerzum egyetlen nanoszekundummal az Ősrobbanás után.
A távcső minden 6 hónapban szemügyre veszi a teljes égboltot, mégpedig 96 különböző színsávban, minden korábbinál részletesebb térképet állítva ezzel össze. Eközben azonban az űrügynökség asztrobiológiai programjának egyik koordinációs hálózatán belül azt kezdik el kutatni, hogy mely planetáris kondíciók járulhattak hozzá az élet megjelenéséhez. A hivatalos oldalon azt fejtik ki, hogy Prebiotic Chemistry and Early Earth Environments (PCE3) konzorcium az élet kezdeti lépéseit vizsgálja és vázolja majd fel, több eltérő terület szakembereinek bevonásával. Olyan modelleket állítanának így össze, amelyek jól mutatják az élet korai megjelenését, legalábbis azon formában, amely a korai Föld kutatása révén jelenleg ismert számunkra.
Ez természetesen az exobolygók kutatása területén is nagyon jól jöhet majd később, hiszen jobban megérthetjük a legjobb jelöltek megtalálásának és kiválasztásának feltételeit.