Berta Sándor
Franciaország egyedül is bevezeti a digitális adót
Macron pénzt szór a vidéki alsó-középosztálynak, amit valamiből fedezni kell. A párizsi kormány nem vár tovább a többi európai uniós tagállamra.
Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter bejelentette, hogy 2019. január elsejétől bevezetik a digitális adót, amelyből éves szinten 500 millió euró plusz bevételre tehet szert a költségvetés. Az adó nem csupán a nagy internetes cégek általános bevételeire vonatkozik, hanem a személyes adatok eladásából származó és a reklámbevételeikre is.
A döntés hátterében részben az állhat, hogy Franciaország nem akar a végtelenségig várni a többi európai uniós tagállamra, másrészt ezzel a kormány engedményeket tett a sárga mellényes mozgalomnak is. Az Emmanuel Macron elnök által bejelentett intézkedések ugyan megnyugtathatják a tüntetőket, de egyúttal komoly kiesést okoznak a költségvetésben és ezért szükség van valamilyen plusz bevételre. Ugyanakkor Párizs jelezte, hogy továbbra is szeretné, ha megszületne a megállapodás az európai uniós digitális adóról és reményét fejezte ki, hogy ez az egyezség jövő március végéig megtörténhet.
Bruno Le Maire már december elején kilátásba helyezett egy ilyen intézkedést, de akkor még arról volt szó, hogy Franciaország akkor lép, ha az Európai Unióban jövő március végéig nem születik döntés az ügyben. December elején Németország és Franciaország abban állapodott meg egymással, hogy ha 2020-ig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) segítségével nem sikerül megoldást találni az európai digitális adóra, akkor 2021. január elsejétől bevezetik az új adónemet. Az új elképzelések alapján az adókulcs 3 százalékos lenne és kizárólag a reklámbevételekre vonatkozna. A két állam vezetői akkor még azt jelezték, hogy - az Európai Bizottság terveivel ellentétben - az adatok eladását nem adóztatnák meg. Az online hirdetési bevételek megadóztatásával viszont az IT-óriáscégek egyik legnyereségesebb üzleti tevékenységére vetnének ki adót. Ugyanakkor az egyes európai uniós tagországok szabadon dönthetnek majd arról, hogy az adó milyen egyéb bevételeket érintsen.
Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter bejelentette, hogy 2019. január elsejétől bevezetik a digitális adót, amelyből éves szinten 500 millió euró plusz bevételre tehet szert a költségvetés. Az adó nem csupán a nagy internetes cégek általános bevételeire vonatkozik, hanem a személyes adatok eladásából származó és a reklámbevételeikre is.
A döntés hátterében részben az állhat, hogy Franciaország nem akar a végtelenségig várni a többi európai uniós tagállamra, másrészt ezzel a kormány engedményeket tett a sárga mellényes mozgalomnak is. Az Emmanuel Macron elnök által bejelentett intézkedések ugyan megnyugtathatják a tüntetőket, de egyúttal komoly kiesést okoznak a költségvetésben és ezért szükség van valamilyen plusz bevételre. Ugyanakkor Párizs jelezte, hogy továbbra is szeretné, ha megszületne a megállapodás az európai uniós digitális adóról és reményét fejezte ki, hogy ez az egyezség jövő március végéig megtörténhet.
Bruno Le Maire már december elején kilátásba helyezett egy ilyen intézkedést, de akkor még arról volt szó, hogy Franciaország akkor lép, ha az Európai Unióban jövő március végéig nem születik döntés az ügyben. December elején Németország és Franciaország abban állapodott meg egymással, hogy ha 2020-ig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) segítségével nem sikerül megoldást találni az európai digitális adóra, akkor 2021. január elsejétől bevezetik az új adónemet. Az új elképzelések alapján az adókulcs 3 százalékos lenne és kizárólag a reklámbevételekre vonatkozna. A két állam vezetői akkor még azt jelezték, hogy - az Európai Bizottság terveivel ellentétben - az adatok eladását nem adóztatnák meg. Az online hirdetési bevételek megadóztatásával viszont az IT-óriáscégek egyik legnyereségesebb üzleti tevékenységére vetnének ki adót. Ugyanakkor az egyes európai uniós tagországok szabadon dönthetnek majd arról, hogy az adó milyen egyéb bevételeket érintsen.