Berta Sándor
Elhunyt a szövegszerkesztés úttörője
Evelyn Berezin 93 évet élt, fejlesztett célzószámítógépet a hadseregnek, terminált a lóversenypályáknak és repülőjegy-foglalási rendszert is.
A szakember által alapított Redactron 1971-ben vezette be a Data Secretary nevű terméket a piacra. A cégnek kezdetben 9 alkalmazottja volt, később ez a szám megközelítette az 500-at, majd a vállalatot 1976-ban eladták a Burroughs Corporationnek. Berezin korábban kifejlesztette a világ első számítógépesített repülőjegy-foglalási rendszerét, amely az ügyfelekre és az elérhető ülésekre összpontosított. A megoldást 1962-ben tesztelte a United Airlines légitársaság. A Computer History Museum adatai alapján a rendszer reakcióideje egy másodperc volt és 11 éven át probléma nélkül működött. A technológia felvette a harcot az American Airlines által megalkotott Sabre nevű konkurens rendszerrel.
A fejlesztő számos különleges számítógépen dolgozott, így például egy automatizált bankrendszeren, egy célzószámítógépen az amerikai védelmi minisztérium számára, valamint egy lóversenypálya terminálján. Ez utóbbin azt figyelték meg, hogy melyik lóra mennyi pénzt tettek az emberek.
Egy 2015-ös interjúban Berezin azt nyilatkozta, hogy azután döntött az 1960-as években egy saját társaság megalapítása mellett, hogy úgy látta alkalmazott számítógépes szakemberként korlátozottak a lehetőségei. Amikor a világ első szövegszerkesztő programját kezdte kifejleszteni, akkor még szinte senkinek nem volt számítógépe. Az akkori masinák közül leginkább az IBM MT/ST hasonlított egy számítógépre, de az nem chipekre, hanem relékapcsolókra épült. Ráadásul a készülék célközönségét a katonai felszerelésgyártók jelentették.
Ahogy a szakember fogalmazott, elszántak voltak abban a tekintetben, hogy egy számítógépet fejlesszenek ki a rendszerük működtetésére és tudták, hogy integrált áramköröket kell alkalmazniuk, mert csak így lehetett a számítógépet annyira kis méretűvé, olcsóvá és megbízhatóvá tenni, hogy el lehessen adni azokat. A megalkotott eszköz közel egy méter magas volt, s billentyűzettel, kazettás meghajtóval, vezérlőelektronikával és nyomtatóval is rendelkezett. A berendezés fel tudta venni és le tudta játszani a felhasználó által bevitt dolgokat azért, hogy azokat fel lehessen dolgozni vagy ki lehessen nyomtatni. Az eredeti modellből ugyanakkor hiányzott egy monitor, a későbbi változatokba viszont már bekerült a kijelző.
Az első modelleket 1971 szeptemberében szállították ki a vásárlóknak. 1972-ben a Redactron összesen több mint 770 készüléket adott el vagy bérbe. A következő években folyamatosan nőtt a kereslet, de a vállalat nehéz helyzetbe került, részben a magas kamatlábak, részben a recesszió miatt. Ez oda vezetett, hogy ügyfelek inkább bérelni és nem megvásárolni akarták a Redactron termékeit. A bank felszólította őket, hogy adják el a vállalkozást és volt is egy érdeklődő. Berezin végül 1980-ban hagyta ott a Burroughs Corporationt, mert nem érezte magát abba a csapatba valónak. Saját bevallása szerint mindig megmondta a véleményét, egy "hangos nő" volt, akit nem tudtak kezelni.
A fejlesztő december 8-én hunyt el Manhattanben. Rákos volt, de elutasította a felajánlott kezelést. A hírt Berezin unokaöccse közölte a The New York Times munkatársaival.
A szakember által alapított Redactron 1971-ben vezette be a Data Secretary nevű terméket a piacra. A cégnek kezdetben 9 alkalmazottja volt, később ez a szám megközelítette az 500-at, majd a vállalatot 1976-ban eladták a Burroughs Corporationnek. Berezin korábban kifejlesztette a világ első számítógépesített repülőjegy-foglalási rendszerét, amely az ügyfelekre és az elérhető ülésekre összpontosított. A megoldást 1962-ben tesztelte a United Airlines légitársaság. A Computer History Museum adatai alapján a rendszer reakcióideje egy másodperc volt és 11 éven át probléma nélkül működött. A technológia felvette a harcot az American Airlines által megalkotott Sabre nevű konkurens rendszerrel.
A fejlesztő számos különleges számítógépen dolgozott, így például egy automatizált bankrendszeren, egy célzószámítógépen az amerikai védelmi minisztérium számára, valamint egy lóversenypálya terminálján. Ez utóbbin azt figyelték meg, hogy melyik lóra mennyi pénzt tettek az emberek.
Egy 2015-ös interjúban Berezin azt nyilatkozta, hogy azután döntött az 1960-as években egy saját társaság megalapítása mellett, hogy úgy látta alkalmazott számítógépes szakemberként korlátozottak a lehetőségei. Amikor a világ első szövegszerkesztő programját kezdte kifejleszteni, akkor még szinte senkinek nem volt számítógépe. Az akkori masinák közül leginkább az IBM MT/ST hasonlított egy számítógépre, de az nem chipekre, hanem relékapcsolókra épült. Ráadásul a készülék célközönségét a katonai felszerelésgyártók jelentették.
Ahogy a szakember fogalmazott, elszántak voltak abban a tekintetben, hogy egy számítógépet fejlesszenek ki a rendszerük működtetésére és tudták, hogy integrált áramköröket kell alkalmazniuk, mert csak így lehetett a számítógépet annyira kis méretűvé, olcsóvá és megbízhatóvá tenni, hogy el lehessen adni azokat. A megalkotott eszköz közel egy méter magas volt, s billentyűzettel, kazettás meghajtóval, vezérlőelektronikával és nyomtatóval is rendelkezett. A berendezés fel tudta venni és le tudta játszani a felhasználó által bevitt dolgokat azért, hogy azokat fel lehessen dolgozni vagy ki lehessen nyomtatni. Az eredeti modellből ugyanakkor hiányzott egy monitor, a későbbi változatokba viszont már bekerült a kijelző.
Az első modelleket 1971 szeptemberében szállították ki a vásárlóknak. 1972-ben a Redactron összesen több mint 770 készüléket adott el vagy bérbe. A következő években folyamatosan nőtt a kereslet, de a vállalat nehéz helyzetbe került, részben a magas kamatlábak, részben a recesszió miatt. Ez oda vezetett, hogy ügyfelek inkább bérelni és nem megvásárolni akarták a Redactron termékeit. A bank felszólította őket, hogy adják el a vállalkozást és volt is egy érdeklődő. Berezin végül 1980-ban hagyta ott a Burroughs Corporationt, mert nem érezte magát abba a csapatba valónak. Saját bevallása szerint mindig megmondta a véleményét, egy "hangos nő" volt, akit nem tudtak kezelni.
A fejlesztő december 8-én hunyt el Manhattanben. Rákos volt, de elutasította a felajánlott kezelést. A hírt Berezin unokaöccse közölte a The New York Times munkatársaival.