Berta Sándor

Megkezdik a világ legnagyobb lítium­készletének a kitermelését

Az akkumulátorok gyártásához elengedhetetlen nyersanyag hatalmas mennyiségben van jelen az Andok hegyvonulataiban lévő sómezőkön.

Bolíviában van a világ legnagyobb lítiumlelőhelye. Becslések szerint az Andok hegyvonulataiban található, több mint 10 ezer négyzetkilométer kiterjedésű és 3656 méter magasan fekvő Salar de Uyuni felszíni sómező rejti a világ legnagyobb lítiumnyersanyag-készletét. A helyi kormány nem nyersanyagként exportálná a fémet, hanem feldolgozná azt és akkumulátorok formájában adná el. Ezt megerősítette Juana Olivares, a bolíviai akkumulátorgyár vezetője is. Evo Morales bolíviai elnök álláspontja az, hogy a lítium az új földgáz. A 2006 óta hivatalban lévő államfő pontosan tudja, hogy az ország számára a fém aranyat érhet.

A lítiumkitermelő program politikai igazgatója Juan Carlos Montenegro, aki a Heidelbergi Egyetemen tanult ásványtant. A szakember kijelentette, hogy egyelőre csak a Salar de Uyuni 0,4 százalékán, körülbelül 40 négyzetkilométeren fognak lítiumot bányászni. A programban a német ACI Systems Alemania (ACISA) és a bolíviai Yacimientos de Litio Bolivianos (YLB) állami vállalat hoz majd létre közös céget, amely 2021-től évente 50 000 tonna lítium-hidroxidot fog kitermelni. Évente ekkora mennyiség kibányászása esetén a világ legnagyobb lítium-készlete 70 évre lesz elegendő.


Montenegro a a bolíviai külügy- és energiaügyi miniszterrel együtt utazott Németországba és írt alá együttműködési szerződést Peter Altmaier német gazdasági miniszterrel. Az első kitermelő és -feldolgozó üzemet a K-Utec cég tervezte. Wolfgang Schmutz, az ACISA vezetője közölte, hogy a közös vállalkozáson keresztül Németország évtizedek után először biztosítja magának a közvetlen hozzáférést egy fontos, helyi szintén nem elérhető nyersanyaghoz. Mindennek elsősorban a német autógyártók szempontjából van különösen nagy jelentősége.

A lítium ára 2016 óta a kétszeresére nőtt és jelenleg már meghaladja a 13 000 dollárt tonnánként. Az első bánya várhatóan évente 15 000 tonna lítium-karbonátot állíthat majd elő, ezt egészítheti ki az évente 50 000 tonnányi lítium-hidroxidot termelő létesítmény. Mindkét nyersanyagra az akkumulátorgyártóknak van kiemelten szükségük. A várt mennyiség segítségével évente egymillió darab, több mint 300 kilométer hatótávolsággal rendelkező elektromos autó akkumulátorai készíthetők el.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ostoros #105
    https://uploads.disquscdn.com/images/9045e5bb2c458b7697d3b463a31ac727894c470a7f4d87dbfe7acb3b5e69c591.jpg
    Dízel generátor a csomagtartóban. Az mindent megold. :D
  • molnibalage83 #104
    Blabla...
  • M2 #103
    Van olyan dolog, hogy értő olvasás. Na az neked nem megy.
  • M2 #102
    Ugrorj vissza a másik topicba, amit teleírtunk neked a témában. Ha ott nem sikerült befogadnod az infókat, akkor én részemről feladtam a felvilágosításodat, próbálkozz másnál.
  • molnibalage83 #101
    Ja persze. A meglevők leállítását is egyre kevésbé tartják jó ötletnek, de majd az újak építését gátolják.

    No offense, de bekötött szemmel jársz. Mióta rádöbbentek a világ nagy része, hogy mekkora barmok voltak az atomenergia reneszánsza van az értelmesebb országokba. Ahol meg nem, ott szopnak az áram árával és a klímavállalások lehetetlenségével.
  • M2 #100
    Nézzél már körbe és agyalj azon, amit leírtam:
    "Ma az EU-ban minél szélesebb a társadalmi párbeszéd az atomerőművekről, annál biztosabb, hogy nem lesznek megépítve."
  • molnibalage83 #99
    Ja értem. A tények lényegtelen dolgok.

    Édes istenem...
  • molnibalage83 #98
    Jaj...

    Ha elve nem éri meg eladni az áramot a telepítési költség miatt, akkor te ezt azzal javítanád, hogy még tovább növeled a kWe-re eső telepítési költséget és a már megtermelt energia mennyiség csökken úgy 10-20%-kal a töltés és kinyerés miatt. Annyit az on demand árakkal sem lehet nyerni és az akksik teljesítménye is csökken.

    Nézd már meg, hogy mennyiben kerül 1 kWe napelem fajlagosan és mennyibe 1 kWh tárolási kapacitás. Viszonyítási alapnak 85 kWh-s Tesla akupakk kb. 12 ezer USD.

    Melyik részét nem érted annak, hogy az akupakkok bohóckodás és az egész nap/szél valós műszaki megközelítéssel átvétel nélkül közgazdasági ökörség?

    Hány és mennyi számot mutasson erre az ember...?
  • M2 #97
    Lényegtelen. Ettől még igaz, amit írtam.
  • M2 #96
    Ha piaci áron jönne-menne az áram, akkor tény, hogy soha nem térülne meg a napelem. Olyan esetben az aksi lenne a legjobb befektetés. Illetve a telepített napelemeket pénzügyileg megmenthetné az aksicsomag.