Gyurkity Péter

Elindult a kínai Hold-küldetés

A cél a túlsó oldalon való leszállás, ami eddig senkinek nem sikerült.

Kínai hírügynökségek számoltak be arról, hogy a múlt héten, még péntek este, sikeresen útnak indult a sorrendben negyedik holdjáró, amely elődeivel ellentétben már kísérőnk túlsó oldalán szállna le, hogy ott folytasson megfigyelést és gyűjtsön fontos adatokat. A megérkezést követően januárban jön majd a landolás, amely után a tudományos munka kezdődik meg.

A hivatalos bejelentés szerint a Hosszú Menetelés 3B típusú rakéta gond nélkül emelte a magasba az eszközt, amely egy landolóegységből, valamint magából a holdjáróból áll. Élő közvetítést ugyan nem biztosítottak, a bejelentésre is csak utólag, a felvett pálya megerősítése után kerítettek sort, néhány szemlélő azonban saját oldalán streamelte a fellövést a délnyugat-kínai helyszínről, helyi idő szerint valamivel éjjel 2 óra után. Az egység súlya mintegy 3 tonna, ez egy 5 napos utazást követően érkezik majd meg a Holdhoz, ahol a megfelelő pályára áll, ezután pedig valamikor január első napjaiban kísérli meg a landolást, amely nyilván a fő akadályt jelenti. Ez az időpont azért tűnik ideálisnak, mert a célpontként kijelölt Kármán-kráter felett december végén kel majd fel a Nap.

Ahogy említettük, a Hold túlsó oldalán még senki nem szállt le, így a mostani küldetés értékes adatokat gyűjthet. Ennek érdekében több kamerával és egyéb műszerekkel szerelték fel a Chang’e-4 névre keresztelt holdjárót, amelyet eredetileg a harmadik példány tartalékának szántak, mivel azonban ez utóbbi sikeresen teljesítette saját küldetését (ezzel pedig Kína a szovjet Luna-24 1976-os landolása után sorrendben a harmadik országként érte el ezt a mérföldkövet), a negyedik eszköz megkapta saját, jóval bonyolultabb és rizikósabb feladatát. A túlsó oldalon maga a felszín is eltérő, ezt is vizsgálni fogják, mivel azonban a közvetlen összeköttetés nem lehetséges, a kommunikációt a Holdon túl, 65 és 85 ezer kilométeres távolságban tartózkodó Queqiao-műhold biztosítja majd, amely még májusban indult útjára.

A kínai fejlesztések mellett több európai (német, svéd, stb.) megoldás is helyet kapott a holdjárón, ezeket a landolást követően vetik majd be, amiről mi is igyekszünk majd beszámolni.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ximix #4
    https://youtu.be/XzzpDtI42kA?t=48 :D
  • GSAgent89 #3
    "A cél a túlsó oldalon való leszállás, ami eddig senkinek nem sikerült."

    Azért ez nem teljesen igaz. A náciknak pl sikerült :D
  • t_robert #2
    Azért az, hogy senkinek nem sikerült nem egészen pontos. a valóság az, hogy a kommunikációs miatt nem is nagyon erőlködtek a dologgal eddig. Eddig a túl oldalt csak a hold körül keringő szondáról/ürhajóról fotózták illetve a 60-as években volt egy sorozat becsapódó szonda a holdba (talán Ranger volt a nevük) abból 2-3 darab a túlsó oldalon csapódott be. A gondot az okozza, hogy egy oda leszálló robot nem tud közvetlenül kommunikálni a földel így átküldeni se az adatokat a földre. Lévén folyamatosan a hold túloldalán van. és a holdon keresztül nem lehet az adatokat vissza küldeni. csak úgy működik a dolog, ha fent marad közben egy keringő egység átjátszónak a föld fele. Na meg az igazság az, hogy a hold túlsó oldala meglehetősen unalmas már ránézésre is. Nincsenek rajta nagy holdtengerek hegyek stb. sok is apró unalmas meteor kráter szeplő. Sokkal kevésbé ragadta volna meg az emberi fantáziát ha az az oldal lenne felénk fordulva.
  • morguldae #1
    Na, lesz majd meglepetés a Holdon, az ott élőknek....