Gyurkity Péter
Sikeresen landolt az új Mars-szonda
Ezt pedig az első kép és a nappanelek kinyitása követte a sorban.
A NASA marsjárói kapcsán legutóbb arról írtunk, hogy sikeres volt a Curiosity fúrása, ezzel pedig hosszú szünet, valamint egy globális vihar után térhetnek vissza a szakemberek a helyi vizsgálatokhoz és azok kielemzéséhez. Hétfőn éjjel közép-európai idő szerint hétfő 20 óra 54 perckor egy újabb eszköz landolt a bolygón, amely eddig tökéletesen üzemel.
Arról már szintén több alkalommal beszámoltunk, hogy jön a soron következő szonda, az InSight, landolása, erre pedig most végre sor került. A május 5-én útjára indított űrszonda az első, amely a Curiosity 2012-es Marsra érkezése óta leszállt a vörös bolygóra. A robotgeológus űrszonda két évre tervezett missziója alatt a Mars mélyét vizsgálja, és megméri a bolygó hőmérsékletét. Az egymilliárd dolláros amerikai-európai misszió kutatásának célja, hogy pontosabb képet kapjon a tudomány, miként keletkezett 4,5 milliárd éve a Mars és a Naprendszer többi sziklás bolygója, köztük a Föld is.
Az élő közvetítés ugyan jóval korábban elkezdődött, ezt azonban végül egy nagyjából 6 és fél perces izgalmas szakasz zárta le, amely összefoglalta a landolási procedúrát, annak minden fontosabb elemével. A hivatalos közlemény szerint minden jól ment, a kezdeti, óránkénti csaknem 20 ezer kilométeres sebességről le tudott lassulni a minden lépést önállóan végrehajtó eszköz. Az űrszonda védőpajzsának hőmérséklete elérte az 1500 Celsius-fokot, és a súrlódás által lelassulva, egy hatalmas ejtőernyő és retrorakéták segítségével hat és fél perc alatt tette meg a 112 kilométernyi utat a Mars felszínéhez, ahová mintegy óránkénti nyolc kilométeres sebességgel érkezett meg. Nem sokkal később az InSight megkezdte a nappanelek kinyitását, órákkal később erről is befutott a megerősítés, miközben a vele együtt útnak indult két cubesat képeket és telemetriai adatokat továbbított a Föld felé, sikeresen teljesítve saját küldetésüket.
A NASA kiemeli, hogy immár nyolcadik alkalommal landoltunk a Mars felszínén, ezt most a további lépések követik. Két felvétel is befutott a marsjáróról, de az első még a lencsét védő szűrővel együtt készült el, így meglehetősen homályos és piszkos volt, azonban már ezen is kivehető volt a horizont, a második pedig sokkal szebben mutatta meg nekünk a közvetlen környéket. A feltöltődést követően, egy héten belül megindulnak a vizsgálatok, itt a harmadik napon az 1,8 méter hosszú robotkart is beüzemelik, 2-3 hónapon belül pedig az ezen elhelyezett két fő műszer, a Seismic Experiment for Interior Structure (SEIS) és a Heat Flow and Physical Properties Package (HP3) is szolgálatba állhat.
Az Insight a Phoenix és a Viking marsjárók mintájára épült háromlábú leszállóegység, de nem közlekedik, hanem stabilan egy helyben áll. A landolás helyét, az Elízium-síkságot (Üdvözültek hona) 22 helyszínből választották ki a NASA tudósai, a helyszín egy teljesen sík térség a marsi egyenlítőtől északra. "Egy jó landolási hely kiválasztása a Marson olyan, mint egy jó otthon kiválasztása, az elhelyezkedésen van a hangsúly" - közölte korábban Tom Hoffman, az Insight Project menedzsere a NASA pasadenai Jet Propulsion Laboratóriumában. "Nemcsak egy biztonságos helyre volt szükségünk, hanem egy munkahelyre is, ahol majd öt méter mélyre lehatolhat az HPR robot" - tette hozzá.
A landolási helynek világos helyszínnek kell lennie, és elég melegnek ahhoz, hogy a napelemek működése biztosított legyen. Ezért összpontosítottak az egyenlítő környékére, és választották ki a 130 kilométer hosszú és 27 kilométer széles ellipszis alakú térséget a síkság nyugati szélén - magyarázta Hoffman. Ez a hely mintegy 600 kilométerre van a NASA Curiosity marsjárójának 2012-es landolási helyétől. A tervek szerint az InSight több, mint egy éven át dolgozik majd a szomszédos bolygón, ez a periódus 2020. november 24-én zárul majd le, addig azonban a hivatalos Twitter-lapon követhetjük figyelemmel a főbb fejleményeket. Amennyiben a fúrások is jól sikerülnek majd, betekintést nyerhetünk a bolygó belső szerkezetébe, ezzel pedig annak történetébe is.
Az InSightot két mini műhold kíséri, amelyeken keresztül kommunikálni lehet az űrszondával. Egy 2008-as animációs film két szereplője alapján a Wall-E és Eve nevet kapták a műszerek. A két aktatáska méretű CubeSat (kockaműhold) mini műhold néhány ezer kilométerre volt a Marstól, amikor az InSight megérkezett. Wall-E és Eve ugyanazon a rakétán indult a földről, mint az InSight. A CubeSat típusú műholdak mindig osztoznak a rakétán, mivel túl kicsik és kevésbé jelentékenyek ahhoz, hogy indokolt legyen az önálló kilövésük. A műholdak mintegy 10 ezer kilométeres távolságban követték az InSightot a Mars felé tartó 483 millió kilométeres útján, hogy elkerüljék az összeütközést vagy a veszélyes helyzeteket.
A NASA marsjárói kapcsán legutóbb arról írtunk, hogy sikeres volt a Curiosity fúrása, ezzel pedig hosszú szünet, valamint egy globális vihar után térhetnek vissza a szakemberek a helyi vizsgálatokhoz és azok kielemzéséhez. Hétfőn éjjel közép-európai idő szerint hétfő 20 óra 54 perckor egy újabb eszköz landolt a bolygón, amely eddig tökéletesen üzemel.
Arról már szintén több alkalommal beszámoltunk, hogy jön a soron következő szonda, az InSight, landolása, erre pedig most végre sor került. A május 5-én útjára indított űrszonda az első, amely a Curiosity 2012-es Marsra érkezése óta leszállt a vörös bolygóra. A robotgeológus űrszonda két évre tervezett missziója alatt a Mars mélyét vizsgálja, és megméri a bolygó hőmérsékletét. Az egymilliárd dolláros amerikai-európai misszió kutatásának célja, hogy pontosabb képet kapjon a tudomány, miként keletkezett 4,5 milliárd éve a Mars és a Naprendszer többi sziklás bolygója, köztük a Föld is.
Az élő közvetítés ugyan jóval korábban elkezdődött, ezt azonban végül egy nagyjából 6 és fél perces izgalmas szakasz zárta le, amely összefoglalta a landolási procedúrát, annak minden fontosabb elemével. A hivatalos közlemény szerint minden jól ment, a kezdeti, óránkénti csaknem 20 ezer kilométeres sebességről le tudott lassulni a minden lépést önállóan végrehajtó eszköz. Az űrszonda védőpajzsának hőmérséklete elérte az 1500 Celsius-fokot, és a súrlódás által lelassulva, egy hatalmas ejtőernyő és retrorakéták segítségével hat és fél perc alatt tette meg a 112 kilométernyi utat a Mars felszínéhez, ahová mintegy óránkénti nyolc kilométeres sebességgel érkezett meg. Nem sokkal később az InSight megkezdte a nappanelek kinyitását, órákkal később erről is befutott a megerősítés, miközben a vele együtt útnak indult két cubesat képeket és telemetriai adatokat továbbított a Föld felé, sikeresen teljesítve saját küldetésüket.
A NASA kiemeli, hogy immár nyolcadik alkalommal landoltunk a Mars felszínén, ezt most a további lépések követik. Két felvétel is befutott a marsjáróról, de az első még a lencsét védő szűrővel együtt készült el, így meglehetősen homályos és piszkos volt, azonban már ezen is kivehető volt a horizont, a második pedig sokkal szebben mutatta meg nekünk a közvetlen környéket. A feltöltődést követően, egy héten belül megindulnak a vizsgálatok, itt a harmadik napon az 1,8 méter hosszú robotkart is beüzemelik, 2-3 hónapon belül pedig az ezen elhelyezett két fő műszer, a Seismic Experiment for Interior Structure (SEIS) és a Heat Flow and Physical Properties Package (HP3) is szolgálatba állhat.
Az Insight a Phoenix és a Viking marsjárók mintájára épült háromlábú leszállóegység, de nem közlekedik, hanem stabilan egy helyben áll. A landolás helyét, az Elízium-síkságot (Üdvözültek hona) 22 helyszínből választották ki a NASA tudósai, a helyszín egy teljesen sík térség a marsi egyenlítőtől északra. "Egy jó landolási hely kiválasztása a Marson olyan, mint egy jó otthon kiválasztása, az elhelyezkedésen van a hangsúly" - közölte korábban Tom Hoffman, az Insight Project menedzsere a NASA pasadenai Jet Propulsion Laboratóriumában. "Nemcsak egy biztonságos helyre volt szükségünk, hanem egy munkahelyre is, ahol majd öt méter mélyre lehatolhat az HPR robot" - tette hozzá.
A landolási helynek világos helyszínnek kell lennie, és elég melegnek ahhoz, hogy a napelemek működése biztosított legyen. Ezért összpontosítottak az egyenlítő környékére, és választották ki a 130 kilométer hosszú és 27 kilométer széles ellipszis alakú térséget a síkság nyugati szélén - magyarázta Hoffman. Ez a hely mintegy 600 kilométerre van a NASA Curiosity marsjárójának 2012-es landolási helyétől. A tervek szerint az InSight több, mint egy éven át dolgozik majd a szomszédos bolygón, ez a periódus 2020. november 24-én zárul majd le, addig azonban a hivatalos Twitter-lapon követhetjük figyelemmel a főbb fejleményeket. Amennyiben a fúrások is jól sikerülnek majd, betekintést nyerhetünk a bolygó belső szerkezetébe, ezzel pedig annak történetébe is.
Az InSightot két mini műhold kíséri, amelyeken keresztül kommunikálni lehet az űrszondával. Egy 2008-as animációs film két szereplője alapján a Wall-E és Eve nevet kapták a műszerek. A két aktatáska méretű CubeSat (kockaműhold) mini műhold néhány ezer kilométerre volt a Marstól, amikor az InSight megérkezett. Wall-E és Eve ugyanazon a rakétán indult a földről, mint az InSight. A CubeSat típusú műholdak mindig osztoznak a rakétán, mivel túl kicsik és kevésbé jelentékenyek ahhoz, hogy indokolt legyen az önálló kilövésük. A műholdak mintegy 10 ezer kilométeres távolságban követték az InSightot a Mars felé tartó 483 millió kilométeres útján, hogy elkerüljék az összeütközést vagy a veszélyes helyzeteket.