Szekeres Viktor
Gyémánthajsza - Keanu Reevest Szibériába zavarták
Keanu Reeves is megpróbál Bruce Willis, valamint Nicolas Cage nyomdokaiba lépni, és az esetenkénti jó filmjei közötti űrt gagyikkal kitölteni.
Hogy tetszett a Gyémánthajsza?
Nem fogunk úgy tenni, mintha tudnánk, hogy azok a színészek, akik még kapnak mozifilmekben szerepeket, vagy van működőképes franchise-uk, miért aprózzák el magukat lakossági forgalmazásra készített B-filmekben, vagy éppen rangon aluli nemzetközi koprodukciókban. Ilyenkor egyesek a pénzre szoktak mutogatni, de botorság feltételezni, hogy az alacsony költségvetésű darabok esetében túl nagyot kaszálnának - aki jól akar keresni, annak a tévésorozat lehet a bé-terve. Nicolas Cage látványosan lehúzta a karrierjét az efféle filmekkel (bár olykor be-becsúsznak még neki a Mandyhez hasonló remekművek), Bruce Willis viszont még csak-csak szerepel normális filmekben, viszont ennek ellenére ő is DVD-re gyártott vackokban mellékszerepelget rendszeresen.
Mondhatnánk, hogy a Gyémánthajsza talán csak egyszeri kilengés volt Keanu Reeves számára, hiszen neki ott vannak a John Wick-mozik, azonban az idei másik két filmje, a(z egyébként teljesen korrekt) Végállomás: esküvő, valamint a Replicas című scifije sem kap nagy terítést az amerikai mozikban. De azokat legalább bemutatták ott, azonban a Siberia eredeti címre hallgató alkotásával már nem is próbálkoztak.
Ennek pedig általában oka szokott lenni. Esetünkben az, hogy a filmet csak akkor lehet eladni, ha nagyot hazudnak róla a marketingjében, mondjuk kriminek vagy thrillernek állítják az egyébként felszínes romantikus drámát. A történet főhőse egy gyémántkereskedő, akire rászáll az orosz alvilág egy szibériai üzletét követően. Azonban a folytatásban a magyar címmel ellentétben nem annyira hajszát láthatunk, vagy nyomozást az után, aki csőbe húzta Keanu Reeves karakterét, hanem inkább egy hömpölygő melodrámát.
Az eredeti plakát, valamint a Szibériát ígérő eredeti cím ugyan némi reménnyel tölthet el minket, hogy legalább hangulatilag rendben lesz a film, de sajnos ebből sem kapunk sokat, inkább az derül ki, hogy ezt a szálat a marketingesek találták ki. Azt persze kár lenne tagadni, hogy egy magyar szemnek ne lenne megkapó látni a kelet-európai miliőt, vagy éppen a kortárs amerikai filmekben sosem mutogatott K-EU-s gépjárműveket.
Valahol tényleg döbbenetes, hogy egy működőképes felütésből milyen sekélyes unalomfolyam lesz, amiben elmélkednek ugyan az amerikaiak és az oroszok közti különbségekről, valamint az élet értelméről, de mindezt teljesen céltalanul teszik, és közben megfeledkeznek arról, hogy érdekes, kevésbé sztereotipikus figurákkal töltsék meg a sztorit. A rendezés ugyan helyenként stílusos, de ez csak afféle eső után köpönyeges nüansznak tűnik.
A Gyémánthajsza egy tökéletesen felesleges film. Látni rajta, hogy Reeves azért vállalta el, mert a tipikus zsáneres felszín alatt látott benne érzelmi mélységet (nem véletlen, hogy produceri rangot, tehát beleszólást is kért), azonban azt sem a forgatókönyv, sem pedig a rendezés nem tudta kiaknázni. A végeredmény dögunalmas lett, és tényleg keresve sem lehet pozitívumot találnunk; maximum annyit, hogy erős negatívuma sincs a filmnek, hiszen az ártalmatlanul csorog, csordogál, miközben gőzünk sincs arról, hogy miért nem mentünk még ki a moziteremből. Az efféle csendes tanakodást eldöntendő jeleznénk, hogy aki a film felénél, esetleg kétharmadánál kiszáll, az az égvilágon semmit nem fog veszíteni. Aki viszont kitart addig, annak érdemes a finálét és a lecsengetést megnéznie.
Mondhatnánk, hogy a Gyémánthajsza talán csak egyszeri kilengés volt Keanu Reeves számára, hiszen neki ott vannak a John Wick-mozik, azonban az idei másik két filmje, a(z egyébként teljesen korrekt) Végállomás: esküvő, valamint a Replicas című scifije sem kap nagy terítést az amerikai mozikban. De azokat legalább bemutatták ott, azonban a Siberia eredeti címre hallgató alkotásával már nem is próbálkoztak.
Ennek pedig általában oka szokott lenni. Esetünkben az, hogy a filmet csak akkor lehet eladni, ha nagyot hazudnak róla a marketingjében, mondjuk kriminek vagy thrillernek állítják az egyébként felszínes romantikus drámát. A történet főhőse egy gyémántkereskedő, akire rászáll az orosz alvilág egy szibériai üzletét követően. Azonban a folytatásban a magyar címmel ellentétben nem annyira hajszát láthatunk, vagy nyomozást az után, aki csőbe húzta Keanu Reeves karakterét, hanem inkább egy hömpölygő melodrámát.
Az eredeti plakát, valamint a Szibériát ígérő eredeti cím ugyan némi reménnyel tölthet el minket, hogy legalább hangulatilag rendben lesz a film, de sajnos ebből sem kapunk sokat, inkább az derül ki, hogy ezt a szálat a marketingesek találták ki. Azt persze kár lenne tagadni, hogy egy magyar szemnek ne lenne megkapó látni a kelet-európai miliőt, vagy éppen a kortárs amerikai filmekben sosem mutogatott K-EU-s gépjárműveket.
Valahol tényleg döbbenetes, hogy egy működőképes felütésből milyen sekélyes unalomfolyam lesz, amiben elmélkednek ugyan az amerikaiak és az oroszok közti különbségekről, valamint az élet értelméről, de mindezt teljesen céltalanul teszik, és közben megfeledkeznek arról, hogy érdekes, kevésbé sztereotipikus figurákkal töltsék meg a sztorit. A rendezés ugyan helyenként stílusos, de ez csak afféle eső után köpönyeges nüansznak tűnik.
A Gyémánthajsza egy tökéletesen felesleges film. Látni rajta, hogy Reeves azért vállalta el, mert a tipikus zsáneres felszín alatt látott benne érzelmi mélységet (nem véletlen, hogy produceri rangot, tehát beleszólást is kért), azonban azt sem a forgatókönyv, sem pedig a rendezés nem tudta kiaknázni. A végeredmény dögunalmas lett, és tényleg keresve sem lehet pozitívumot találnunk; maximum annyit, hogy erős negatívuma sincs a filmnek, hiszen az ártalmatlanul csorog, csordogál, miközben gőzünk sincs arról, hogy miért nem mentünk még ki a moziteremből. Az efféle csendes tanakodást eldöntendő jeleznénk, hogy aki a film felénél, esetleg kétharmadánál kiszáll, az az égvilágon semmit nem fog veszíteni. Aki viszont kitart addig, annak érdemes a finálét és a lecsengetést megnéznie.
|
Gyémánthajsza (Siberia)
színes, magyarul beszélő, amerikai romantikus krimi, 104 perc, 2018 16 éven aluliak számára nem ajánlott rendező: Matthew Ross forgatókönyvíró: Scott B. Smith producer: Braden Aftergood, Gabriela Bacher, Rhonda Baker, Keanu Reeves zene: Danny Bensi, Saunder Jurriaans operatőr: Eric Koretz szereplők: Keanu Reeves (Lucas Hill) Boris Gulyarin (Pjotr) Veronica Ferres (Rájsza) Pasha D. Lychnikoff (Borisz Volkov) Raphael Petardi (Pável) Ana Ularu (Kátya) |
