Berta Sándor
Ausztriában köteleznék a platformokat a törvénysértők azonosítására
Felmerült a valódi nevek regisztrálása, de ezt a hírt az osztrák kabinet cáfolta.
Bécsben rendezvényt szerveztek az online gyűlöletről. Az esemény előtt egy olyan hír terjedt el, miszerint az osztrák kormány kötelezni akarja a különböző internetes portálokat arra, hogy felkérjék a felhasználókat a valódi nevük megadására. Később kiderült, hogy ebből semmi sem igaz. Sebastian Kurz osztrák kancellár és Heinz-Christian Strache alkancellár közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy továbbra is lehetőség lesz álnevek használatára. A valódi nevek regisztrálása helyett ugyanakkor egy olyan szabályozás lép majd életbe, amely alapján a platformok kötelesek lesznek a törvényeket megsértő emberek személyazonosságát megállapítani és az eseteket jelezni a hatóságoknak. A szabályozás kidolgozásában a belügy-, az igazságügyi, s a nő- és médiaügyi miniszter egyaránt részt vesz majd.
Kurz és Strache hozzátette, hogy a szükséges műszaki és jogi eszközök már rendelkezésre állnak, azok közül már csak meg kell találni a legjobbakat. Mindazonáltal a döntéshozók minden olyan lépést el akarnak kerülni, amely egy megfigyelési állam kiépüléséhez vezetne, így többek között nem korlátoznák a sajtószabadságot sem. Kurz rámutatott, hogy az emberek az utcán nem névtáblával a nyakukban közlekednek, de ha egy rendőr megállítja őket, akkor igazolniuk kell magukat. Ugyanezt a rendszert kell bevezetni a világhálón is.
Angelika Adensamer, az epicenter.works jogásza a kiszivárgott hírekre úgy reagált, hogy a valódi nevek regisztrálása megnehezítette volna a kisebbségek helyzetét és lehetetlenné tette volna, hogy nyilvános párbeszédet folytassanak. Emellett korlátozta volna a magánszférát és erősebb ellenőrzéshez vezetett volna. Úgy véli, hogy egy ilyen intézkedést alig lehetne megvalósítani, elég csak arra gondolni, hogy sokan használnak amerikai szolgáltatásokat. Egyetlen osztrák állampolgártól sem lehetne elvárni, hogy az igazolványait mutogassa külföldi cégeknek. Arról nem is beszélve, hogy aligha lenne jó, ha ezek a cégek személyes okmányok és adatok birtokában jutnának, s eltárolnák azokat.
Bécsben rendezvényt szerveztek az online gyűlöletről. Az esemény előtt egy olyan hír terjedt el, miszerint az osztrák kormány kötelezni akarja a különböző internetes portálokat arra, hogy felkérjék a felhasználókat a valódi nevük megadására. Később kiderült, hogy ebből semmi sem igaz. Sebastian Kurz osztrák kancellár és Heinz-Christian Strache alkancellár közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy továbbra is lehetőség lesz álnevek használatára. A valódi nevek regisztrálása helyett ugyanakkor egy olyan szabályozás lép majd életbe, amely alapján a platformok kötelesek lesznek a törvényeket megsértő emberek személyazonosságát megállapítani és az eseteket jelezni a hatóságoknak. A szabályozás kidolgozásában a belügy-, az igazságügyi, s a nő- és médiaügyi miniszter egyaránt részt vesz majd.
Kurz és Strache hozzátette, hogy a szükséges műszaki és jogi eszközök már rendelkezésre állnak, azok közül már csak meg kell találni a legjobbakat. Mindazonáltal a döntéshozók minden olyan lépést el akarnak kerülni, amely egy megfigyelési állam kiépüléséhez vezetne, így többek között nem korlátoznák a sajtószabadságot sem. Kurz rámutatott, hogy az emberek az utcán nem névtáblával a nyakukban közlekednek, de ha egy rendőr megállítja őket, akkor igazolniuk kell magukat. Ugyanezt a rendszert kell bevezetni a világhálón is.
Angelika Adensamer, az epicenter.works jogásza a kiszivárgott hírekre úgy reagált, hogy a valódi nevek regisztrálása megnehezítette volna a kisebbségek helyzetét és lehetetlenné tette volna, hogy nyilvános párbeszédet folytassanak. Emellett korlátozta volna a magánszférát és erősebb ellenőrzéshez vezetett volna. Úgy véli, hogy egy ilyen intézkedést alig lehetne megvalósítani, elég csak arra gondolni, hogy sokan használnak amerikai szolgáltatásokat. Egyetlen osztrák állampolgártól sem lehetne elvárni, hogy az igazolványait mutogassa külföldi cégeknek. Arról nem is beszélve, hogy aligha lenne jó, ha ezek a cégek személyes okmányok és adatok birtokában jutnának, s eltárolnák azokat.