Berta Sándor
Globális internet-szabályozást sürget a Microsoft
Bár a hidegháború befejeződött, de a mostani korszak sem nevezhető éppen nyugodtnak. A világháló működéséhez égető szükség van jogi garanciákra és betartható megállapodásokra.
"Nem fenyeget a harmadik világháború, de bizonyos történelmi hasonlóságokat nem lehet letagadni. Megint olyan technológiai eredményeket értünk el, ezúttal a kibervilágban, amelyekkel mi, emberek nem nagyon tudunk lépést tartani. Különösen a politikusok vannak lemaradva az események mögött. S, ha volt történelmi lecke a múltban, akkor az az, hogy az emberiség pont az ilyen helyzetekben került veszélybe. Tanulhatunk a múltból és ezáltal nem vagyunk kiszolgáltatott helyzetben, de meg kell birkóznunk ezekkel a kihívásokkal. Ideje lenne, hogy a kormányok bizonyos szabályokat dolgozzanak ki, például azzal kapcsolatban, hogy miként lehet a választásokat jobban megvédeni a manipulációkkal és a külső befolyással szemben. Vagy olyan szabályokat hozzanak, amelyek garantálják, hogy az internet biztonságos." - jelentette ki Brad Smith, a Microsoft elnöke és jogi igazgatója.
"Nagyon remélem, hogy a Párizsi Békefórumon sikerül a különböző táborok képviselőit egy asztalhoz ültetnünk. Előrelépést csak együtt érhetünk el, vagyis, ha a techágazat, a kormányok és a civil társadalom összefog. Korábban két alkalommal - tavaly februárban és novemberben - is kezdeményeztük egy Digitális Genfi Egyezmény elfogadását. De azt is világossá kell tennünk, hogy ebben a témában csak lépésenként haladhatunk előre. Párizs jó esély arra, hogy a globális szabályok irányába mozduljunk el. Először a hasonlóan gondolkodókkal kell létrehozni egy koalíciót. Amennyiben ez sikerül, akkor foglalkozhatunk azzal, hogy miként érhetjük el a többieket. Jó lenne, ha az Európai Unió jó példával járna elöl. Amennyiben ez megvalósul, úgy hidat lehet létrehozni Európa és Japán, valamint Európa és Észak-Amerika között. A konszenzus lehet az alapja a másokkal folytatott egyeztetéseknek."
A menedzser hozzátette, hogy pont a mostani helyzetben - amikor például Donald Trump amerikai elnök nem tartja túl sokra az USA NATO-szövetségeit - fontos az, hogy Párizsban egy asztalhoz üljenek a felek. Ugyanakkor nem számított arra, hogy az érintettek mindenben egyet fognak érteni, de biztos volt abban, hogy sikerül majd számos országot, civil létesítményt és társaságot egy álláspontra hozni. "Korábban hidegháborúról beszéltek, most pedig a forró béke korszakában vagyunk. Vannak olyan kormányok, fegyveres erők és nemzetállamok, amelyek szerepet vállalnak a kibertámadásokban. Ezeket a tetteket más korszakban háborús cselekményeknek minősítenék." - figyelmeztetett az igazgató.
"Jó kérdés, hogy szükség van-e a háború és a béke definíciójának újbóli meghatározására. Erre a kérdésre nincs egyszerű válasz, de szükség lesz a megfelelő válasz megtalálására. Vannak ugyanis nemzetállamok, amelyek olyan rendszerszintű és komolyabb támadásokban vesznek részt, amelyek nem csupán más gépekben okoznak károkat, hanem emberekben is. Ezt meg kell érteni. Mint ahogy azt is, hogy a technológia mindig meg fogja találni a kapcsolatot a fegyveres erőkhöz. Minden más dolog életszerűtlen lenne. Az ugyanis körülbelül olyan volna, mint ha száz évvel ezelőtt arra szólították volna fel az embereket, hogy a repülőgépeket ne használják katonai célokra. Viszont gondoskodni kell arról, hogy az új technológiákat ne alkalmazzák erkölcstelen, etikátlan vagy az emberiség jövőjét veszélyetető célokra."
A Microsoft kiáll amellett, hogy szükség van egy Digitális Genfi Egyezményre, igaz, sosem mondta azt, hogy nem fog szoftvert szállítani a katonaságnak. Ezért előállt az a helyzet, hogy miközben szoftvereket szállítanak a fegyveres erőknek, felemelik a hangjukat és azért harcolnak, hogy a világ kormányai olyan új törvényeket hozzanak és nemzetközi megállapodásokat kössenek, amelyek a szabályozzák a technológiák használatát.
"A 2016-os elnökválasztások egyik nagy tanulsága az volt, hogy közel fél évre volt szükség, hogy valóban meg lehessen mondani, hogy egyáltalán mi történt. Mi már 2016 augusztusában felfedeztünk olyan oldalakat, amelyek azonnal reagáltak a manipulációkra. Azokat egy héten belül bezáratták. Talán beszélnünk kellett volna a problémáról, de akkor a világ erre a jelenségre még nem volt felkészülve. Úgy gondolom, hogy az ágazat sokkal több energiát fektet be ebbe a témába, mint korábban bármikor, de még sok a tennivaló. Sokkal több partneri kapcsolatra van szükség a cégek és a kormányok között, s ideje új törvényeket és szabályokat hozni."
"Szabályozni kell az újságokban, a rádiókban és a televíziókban megjelentetett politikai hirdetéseket, hogy a feladók világosan felismerhetők legyenek. Az sem működhet tovább, hogy az interneten más szabályok legyenek érvényben. Teljesen meg vagyunk győződve arról, hogy az arcfelismerési technológiák alkalmazására is kellenek törvények. S végül szükség van adatvédelmi szabályokra. Mi ezeket már 2005 óta sürgettük és egyre több társaság csatlakozik hozzánk."
"Meggyőződésem, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak sokat kellene tanulnia az adatvédelem területén Európától. Ez nem jelenti azt, hogy minden egyes szabályozást át kellene venni, hiszen más jogi környezetből jövünk. De szükség van arra, hogy az USA-ban is olyan magas fokú legyen az adatvédelem, mint Európában. Az biztos, hogy a következő két évben az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa nagyon komoly vitát fog folytatni egy adatvédelmi törvényről. S ez egy olyan téma lehet, amelyben a pártokon túlnyúló konszenzus is létrejöhet" - szögezte le Brad Smith.
A Microsoft elnöke és jogi igazgatója korábban felvetette, hogy szükség lenne társadalmi vitára a mesterséges intelligenciáról és bírálta az arcfelismerő szoftverek használatának jelenlegi gyakorlatát.
"Nem fenyeget a harmadik világháború, de bizonyos történelmi hasonlóságokat nem lehet letagadni. Megint olyan technológiai eredményeket értünk el, ezúttal a kibervilágban, amelyekkel mi, emberek nem nagyon tudunk lépést tartani. Különösen a politikusok vannak lemaradva az események mögött. S, ha volt történelmi lecke a múltban, akkor az az, hogy az emberiség pont az ilyen helyzetekben került veszélybe. Tanulhatunk a múltból és ezáltal nem vagyunk kiszolgáltatott helyzetben, de meg kell birkóznunk ezekkel a kihívásokkal. Ideje lenne, hogy a kormányok bizonyos szabályokat dolgozzanak ki, például azzal kapcsolatban, hogy miként lehet a választásokat jobban megvédeni a manipulációkkal és a külső befolyással szemben. Vagy olyan szabályokat hozzanak, amelyek garantálják, hogy az internet biztonságos." - jelentette ki Brad Smith, a Microsoft elnöke és jogi igazgatója.
"Nagyon remélem, hogy a Párizsi Békefórumon sikerül a különböző táborok képviselőit egy asztalhoz ültetnünk. Előrelépést csak együtt érhetünk el, vagyis, ha a techágazat, a kormányok és a civil társadalom összefog. Korábban két alkalommal - tavaly februárban és novemberben - is kezdeményeztük egy Digitális Genfi Egyezmény elfogadását. De azt is világossá kell tennünk, hogy ebben a témában csak lépésenként haladhatunk előre. Párizs jó esély arra, hogy a globális szabályok irányába mozduljunk el. Először a hasonlóan gondolkodókkal kell létrehozni egy koalíciót. Amennyiben ez sikerül, akkor foglalkozhatunk azzal, hogy miként érhetjük el a többieket. Jó lenne, ha az Európai Unió jó példával járna elöl. Amennyiben ez megvalósul, úgy hidat lehet létrehozni Európa és Japán, valamint Európa és Észak-Amerika között. A konszenzus lehet az alapja a másokkal folytatott egyeztetéseknek."
A menedzser hozzátette, hogy pont a mostani helyzetben - amikor például Donald Trump amerikai elnök nem tartja túl sokra az USA NATO-szövetségeit - fontos az, hogy Párizsban egy asztalhoz üljenek a felek. Ugyanakkor nem számított arra, hogy az érintettek mindenben egyet fognak érteni, de biztos volt abban, hogy sikerül majd számos országot, civil létesítményt és társaságot egy álláspontra hozni. "Korábban hidegháborúról beszéltek, most pedig a forró béke korszakában vagyunk. Vannak olyan kormányok, fegyveres erők és nemzetállamok, amelyek szerepet vállalnak a kibertámadásokban. Ezeket a tetteket más korszakban háborús cselekményeknek minősítenék." - figyelmeztetett az igazgató.
"Jó kérdés, hogy szükség van-e a háború és a béke definíciójának újbóli meghatározására. Erre a kérdésre nincs egyszerű válasz, de szükség lesz a megfelelő válasz megtalálására. Vannak ugyanis nemzetállamok, amelyek olyan rendszerszintű és komolyabb támadásokban vesznek részt, amelyek nem csupán más gépekben okoznak károkat, hanem emberekben is. Ezt meg kell érteni. Mint ahogy azt is, hogy a technológia mindig meg fogja találni a kapcsolatot a fegyveres erőkhöz. Minden más dolog életszerűtlen lenne. Az ugyanis körülbelül olyan volna, mint ha száz évvel ezelőtt arra szólították volna fel az embereket, hogy a repülőgépeket ne használják katonai célokra. Viszont gondoskodni kell arról, hogy az új technológiákat ne alkalmazzák erkölcstelen, etikátlan vagy az emberiség jövőjét veszélyetető célokra."
A Microsoft kiáll amellett, hogy szükség van egy Digitális Genfi Egyezményre, igaz, sosem mondta azt, hogy nem fog szoftvert szállítani a katonaságnak. Ezért előállt az a helyzet, hogy miközben szoftvereket szállítanak a fegyveres erőknek, felemelik a hangjukat és azért harcolnak, hogy a világ kormányai olyan új törvényeket hozzanak és nemzetközi megállapodásokat kössenek, amelyek a szabályozzák a technológiák használatát.
"A 2016-os elnökválasztások egyik nagy tanulsága az volt, hogy közel fél évre volt szükség, hogy valóban meg lehessen mondani, hogy egyáltalán mi történt. Mi már 2016 augusztusában felfedeztünk olyan oldalakat, amelyek azonnal reagáltak a manipulációkra. Azokat egy héten belül bezáratták. Talán beszélnünk kellett volna a problémáról, de akkor a világ erre a jelenségre még nem volt felkészülve. Úgy gondolom, hogy az ágazat sokkal több energiát fektet be ebbe a témába, mint korábban bármikor, de még sok a tennivaló. Sokkal több partneri kapcsolatra van szükség a cégek és a kormányok között, s ideje új törvényeket és szabályokat hozni."
"Szabályozni kell az újságokban, a rádiókban és a televíziókban megjelentetett politikai hirdetéseket, hogy a feladók világosan felismerhetők legyenek. Az sem működhet tovább, hogy az interneten más szabályok legyenek érvényben. Teljesen meg vagyunk győződve arról, hogy az arcfelismerési technológiák alkalmazására is kellenek törvények. S végül szükség van adatvédelmi szabályokra. Mi ezeket már 2005 óta sürgettük és egyre több társaság csatlakozik hozzánk."
"Meggyőződésem, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak sokat kellene tanulnia az adatvédelem területén Európától. Ez nem jelenti azt, hogy minden egyes szabályozást át kellene venni, hiszen más jogi környezetből jövünk. De szükség van arra, hogy az USA-ban is olyan magas fokú legyen az adatvédelem, mint Európában. Az biztos, hogy a következő két évben az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa nagyon komoly vitát fog folytatni egy adatvédelmi törvényről. S ez egy olyan téma lehet, amelyben a pártokon túlnyúló konszenzus is létrejöhet" - szögezte le Brad Smith.
A Microsoft elnöke és jogi igazgatója korábban felvetette, hogy szükség lenne társadalmi vitára a mesterséges intelligenciáról és bírálta az arcfelismerő szoftverek használatának jelenlegi gyakorlatát.