Berta Sándor
Amerikai cégek adatbázisaihoz férne hozzá az EU
A szervezet azt szeretné, ha a konszernek megnyitnák a rendszereiket.
Margarete Schramböck osztrák gazdasági miniszter kijelentette, hogy az Európai Uniónak minden információra szüksége van az előrelépéshez, azokra is, amelyeket az európai fogyasztók juttatnak a külföldi adatbázisokba. A felmerült javaslat alapján azok az amerikai internetes vállalkozások, amelyek Európában több mint 30 százalékos piaci részesedéssel rendelkeznek, kötelesek lesznek kiadni az információikat egy helyi intézetnek. Mindez hozzájárulhatna ahhoz, hogy Európa ne maradjon le az Amerikai Egyesült Államok és Kína mögött a versenyben.
A politikus úgy fogalmazott, hogy Európa csak akkor tudja továbbfejleszteni a mesterséges intelligenciát és a robotikát, ha hozzáférhet az amerikai társaságok adataihoz. Schramböck véleménye azért fontos, mert jelenleg Ausztria tölti be az Európai Unió elnöki tisztét. Emellett az Európai Bizottság azt szeretné, ha a közpénzekből finanszírozott kutatások információihoz is bárki hozzáférhetne. Amennyiben az adatcsere megvalósulna, akkor az európai fejlesztésű algoritmusok sokkal pontosabbak és jobbak lehetnének, amiből a felhasználók és a vállalatok profitálhatnának.
Szóba került továbbá, hogy az európai uniós tagállamok a közeljövőben sokkal szorosabban működjenek együtt a mesterséges intelligencia projektekben. Mindegyik tagország saját nemzeti mesterséges intelligencia stratégiát dolgoz ki, amelyeket év végén tanulmányoz egy szakértői testület és összesíti azok a legfontosabb megállapításait és javaslatait. Ezt követően pedig a tagállamok kidolgoznak egy közös akciótervet.
Az információmegosztásnak köszönhetően a startupok és a kisebb cégek saját ötleteket vagy termékeket fejleszthetnének ki, azonban az adatvédelmet minden körülmények között biztosítani kellene. Egy általános nyílt hozzáférés a jelenlegi gyakorlatnál sokkal tisztességesebb lenne, ráadásul nagyobb társadalmi haszonnal is járna. Ugyanakkor azt mindenképpen tisztázni kell, hogy az új szabályozás mekkora piaci részesedéssel rendelkező cégekre vonatkozna és milyen adatokat érintene. A piaci hatalommal való visszaélések ellen viszont ez a módszer aligha lenne hasznos, ott továbbra is a versenyjogot kellene alkalmazni és a piaci felügyeleteket továbbfejleszteni.
Margarete Schramböck osztrák gazdasági miniszter kijelentette, hogy az Európai Uniónak minden információra szüksége van az előrelépéshez, azokra is, amelyeket az európai fogyasztók juttatnak a külföldi adatbázisokba. A felmerült javaslat alapján azok az amerikai internetes vállalkozások, amelyek Európában több mint 30 százalékos piaci részesedéssel rendelkeznek, kötelesek lesznek kiadni az információikat egy helyi intézetnek. Mindez hozzájárulhatna ahhoz, hogy Európa ne maradjon le az Amerikai Egyesült Államok és Kína mögött a versenyben.
A politikus úgy fogalmazott, hogy Európa csak akkor tudja továbbfejleszteni a mesterséges intelligenciát és a robotikát, ha hozzáférhet az amerikai társaságok adataihoz. Schramböck véleménye azért fontos, mert jelenleg Ausztria tölti be az Európai Unió elnöki tisztét. Emellett az Európai Bizottság azt szeretné, ha a közpénzekből finanszírozott kutatások információihoz is bárki hozzáférhetne. Amennyiben az adatcsere megvalósulna, akkor az európai fejlesztésű algoritmusok sokkal pontosabbak és jobbak lehetnének, amiből a felhasználók és a vállalatok profitálhatnának.
Szóba került továbbá, hogy az európai uniós tagállamok a közeljövőben sokkal szorosabban működjenek együtt a mesterséges intelligencia projektekben. Mindegyik tagország saját nemzeti mesterséges intelligencia stratégiát dolgoz ki, amelyeket év végén tanulmányoz egy szakértői testület és összesíti azok a legfontosabb megállapításait és javaslatait. Ezt követően pedig a tagállamok kidolgoznak egy közös akciótervet.
Az információmegosztásnak köszönhetően a startupok és a kisebb cégek saját ötleteket vagy termékeket fejleszthetnének ki, azonban az adatvédelmet minden körülmények között biztosítani kellene. Egy általános nyílt hozzáférés a jelenlegi gyakorlatnál sokkal tisztességesebb lenne, ráadásul nagyobb társadalmi haszonnal is járna. Ugyanakkor azt mindenképpen tisztázni kell, hogy az új szabályozás mekkora piaci részesedéssel rendelkező cégekre vonatkozna és milyen adatokat érintene. A piaci hatalommal való visszaélések ellen viszont ez a módszer aligha lenne hasznos, ott továbbra is a versenyjogot kellene alkalmazni és a piaci felügyeleteket továbbfejleszteni.