Berta Sándor
Béremeléssel reagált a kritikákra az Amazon
Olyan keveset fizet a cég, hogy sok dolgozójuk állami élelmiszersegélyre szorul az USA-ban.
Az Amazon bejelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államokban dolgozó munkatársai esetében óránként 15 dollárra növelte a minimálbért. Ez az eddigi összeg (óránként 7,25 dollár) több mint kétszerese. Az új minimálbér november elsejétől lép majd hatályba és a változás több mint 250 000 alkalmazottat, 100 000 szezonális munkást, valamint minden részmunkaidős és eseti foglalkoztatottat érinteni fog.
Jeff Bezos, a társaság alapítója és vezérigazgatója azt nyilatkozta, hogy meghallgatták az őket bírálókat, átgondolták a dolgokat, hogy mit akarnak tenni és ezután úgy döntöttek, hogy a kérdésben úttörők akarnak lenni. A menedzser hozzátette, hogy szeretnék, ha más vállalatok, a vetélytársaik és nagy munkaadók is követnék a példájukat. A béremelés egyelőre kizárólag az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia területére vonatkozik, minden más országban meg fogják vizsgálni a bérhelyzetet.
Az intézkedés többek között válasz arra a levélre, amelyet dolgozók egy csoportja küldött szét szeptember 6-án a Whole Foods-üzletekben. A dokumentum írói többek között azt vetették az óriáscég menedzsmentjének a szemére, hogy a "biorobotokká" akarja változtatni a munkavállalóit, munkahelyeket próbált meg törölni és csökkenteni akarta a béreket, hogy így formálja át a 38 éves vállalkozást az Amazon mintájára és integrálja a meglévő struktúrájába. Ezért válaszul a boltokban dolgozók szakszervezeti csoportokat alapítottak.
Szeptember elején törvénytervezetet nyújtott be az USA-ban Bernard Sanders vermonti demokrata szenátor, aki azt szeretné elérni, hogy jelentős mértékben javítsanak az Amazonnál és más cégeknél uralkodó munkakörülményeken. A hivatalosan Stop Bad Employers by Zeroing Out Subsidies Act (röviden Stop BEZOS - utalva Jeff Bezos Amazon-vezetőre) értelmében a több mint 500 alkalmazottat foglalkoztató amerikai társaságokat köteleznék arra, hogy 100 százalékos adót fizessenek azon állami szociális ellátások után, amelyeket a dolgozóik igénybe vesznek. Az egyes vállalatok megkerülhetnék ezt az előírást, ha magasabb fizetést adnak a munkásaiknak és így azok nem lennének rászorulva állami élelmiszersegélyekre és támogatásokra.
Az Amazon bejelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államokban dolgozó munkatársai esetében óránként 15 dollárra növelte a minimálbért. Ez az eddigi összeg (óránként 7,25 dollár) több mint kétszerese. Az új minimálbér november elsejétől lép majd hatályba és a változás több mint 250 000 alkalmazottat, 100 000 szezonális munkást, valamint minden részmunkaidős és eseti foglalkoztatottat érinteni fog.
Jeff Bezos, a társaság alapítója és vezérigazgatója azt nyilatkozta, hogy meghallgatták az őket bírálókat, átgondolták a dolgokat, hogy mit akarnak tenni és ezután úgy döntöttek, hogy a kérdésben úttörők akarnak lenni. A menedzser hozzátette, hogy szeretnék, ha más vállalatok, a vetélytársaik és nagy munkaadók is követnék a példájukat. A béremelés egyelőre kizárólag az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia területére vonatkozik, minden más országban meg fogják vizsgálni a bérhelyzetet.
Az intézkedés többek között válasz arra a levélre, amelyet dolgozók egy csoportja küldött szét szeptember 6-án a Whole Foods-üzletekben. A dokumentum írói többek között azt vetették az óriáscég menedzsmentjének a szemére, hogy a "biorobotokká" akarja változtatni a munkavállalóit, munkahelyeket próbált meg törölni és csökkenteni akarta a béreket, hogy így formálja át a 38 éves vállalkozást az Amazon mintájára és integrálja a meglévő struktúrájába. Ezért válaszul a boltokban dolgozók szakszervezeti csoportokat alapítottak.
Szeptember elején törvénytervezetet nyújtott be az USA-ban Bernard Sanders vermonti demokrata szenátor, aki azt szeretné elérni, hogy jelentős mértékben javítsanak az Amazonnál és más cégeknél uralkodó munkakörülményeken. A hivatalosan Stop Bad Employers by Zeroing Out Subsidies Act (röviden Stop BEZOS - utalva Jeff Bezos Amazon-vezetőre) értelmében a több mint 500 alkalmazottat foglalkoztató amerikai társaságokat köteleznék arra, hogy 100 százalékos adót fizessenek azon állami szociális ellátások után, amelyeket a dolgozóik igénybe vesznek. Az egyes vállalatok megkerülhetnék ezt az előírást, ha magasabb fizetést adnak a munkásaiknak és így azok nem lennének rászorulva állami élelmiszersegélyekre és támogatásokra.