Gyurkity Péter
60 éves a NASA
A fontos évforduló pedig módosuló fókuszt, illetve teljesen új körülményeket is jelez számunkra.
A napokban arról írtunk, hogy a NASA új rakétái hamarosan reklámokat is magukon hordoznának, eközben azonban több más hír is befutott az ügynökséggel kapcsolatban. Végre megpillantották az Opportunity marsjárót, amelynek valószínűleg végleg búcsút inthetünk, porviharra bukkantak a Titánon, maga a NASA pedig fontos évfordulóhoz érkezett, hiszen éppen 60 évvel ezelőtt, a hidegháború tetőpontján hozták létre a szervezetet.
Az illetékesek maguk is megemlékeztek a kiemelt dátumról, Eisenhower elnök ugyanis 1958. október 1-én alapította meg a NASA-t, amelynek kiemelt feladata a Szovjetunióval szemben észlelt lemaradás behozása, majd pedig az amerikai fél első helyének bebiztosítása volt. Érdekes részlet, hogy az egykori elnököt leginkább az országos sztrádahálózat kialakítása, ez utóbbi projekt elindítása kapcsán emlegetik napjainkban, a NASA pedig talán hasonló szerepet tölthet majd be, hiszen immár számos magáncég is beszállt a versenybe, ahogy azt a hétről-hétre, napról-napra megjelenő hírekből mindenki jól láthatja. Amíg a hatvanas években a veszélyes katonai kísérletek és az űrutazás tesztelése, majd pedig ez utóbbi időtartamának fokozatos kitolása jelentette a fő célt, addig most, a magánszféra bevonásával, elsősorban a költségek leszorítása van napirenden, amely a NASA számára kiemelten fontos, hiszen az elmúlt évtizedekben mintha kiestek volna a pixisből, ami különösen az Apollo-program lezárását követően volt jól észlelhető.
Az űrhajósokkal lebonyolított hosszabb küldetések a hetvenes évek első fele óta kerültek mellékvágányra, pedig von Braun annak idején, a Hold után, a Mars eléréséről is álmodozott. Az SLS készülőben van, ez lenne az eddigi legnagyobb teljesítményű rakéta, de a SpaceX BFR-típusa mindezt jóval olcsóbban, illetve jóval hamarabb elérhetővé teheti, így előfordulhat, hogy már 2021-re elindul az új fázis. A Boeing szintén dolgozik saját platformján, őket pedig számos további (amerikai, kínai, japán, stb.) magáncég követheti a sorban, nem beszélve a rivális állami ügynökségekről, hiszen nemcsak az orosz, de immár a kínai és az indiai tervek között is szerepel a Holdon való leszállás. A tengerentúlon az űrsiklók nyugdíjazása után most térhetnek vissza a teljesen amerikai rendszer alkalmazásához, ami először az ISS, majd pedig a Hold és a Mars esetében jelenthet előrelépést, egyben véget vetve (vagy legalábbis visszavetve) az orosz féllel való kényszerű együttműködést.
A NASA eközben az Apollo-50 névre keresztelt évfordulóra is készül, hiszen október 11-én lesz kereken 50 éve az Apollo-7 útnak indításának. Ekkor került sor az első, immár űrhajósok részvételével lebonyolított Apollo-küldetésre, amely a Gemini-12 után következett a sorban, 21 hónapos kihagyást követően, ami az Apollo-1 balesete és a 3 halálos áldozat miatt volt szükséges. Az emberek részvételéval zajló küldetések visszatérésével nem árt felkészülnünk a hasonló fejleményekre, remélhetőleg erre egyhamar nem kerül majd sor.
A napokban arról írtunk, hogy a NASA új rakétái hamarosan reklámokat is magukon hordoznának, eközben azonban több más hír is befutott az ügynökséggel kapcsolatban. Végre megpillantották az Opportunity marsjárót, amelynek valószínűleg végleg búcsút inthetünk, porviharra bukkantak a Titánon, maga a NASA pedig fontos évfordulóhoz érkezett, hiszen éppen 60 évvel ezelőtt, a hidegháború tetőpontján hozták létre a szervezetet.
Az illetékesek maguk is megemlékeztek a kiemelt dátumról, Eisenhower elnök ugyanis 1958. október 1-én alapította meg a NASA-t, amelynek kiemelt feladata a Szovjetunióval szemben észlelt lemaradás behozása, majd pedig az amerikai fél első helyének bebiztosítása volt. Érdekes részlet, hogy az egykori elnököt leginkább az országos sztrádahálózat kialakítása, ez utóbbi projekt elindítása kapcsán emlegetik napjainkban, a NASA pedig talán hasonló szerepet tölthet majd be, hiszen immár számos magáncég is beszállt a versenybe, ahogy azt a hétről-hétre, napról-napra megjelenő hírekből mindenki jól láthatja. Amíg a hatvanas években a veszélyes katonai kísérletek és az űrutazás tesztelése, majd pedig ez utóbbi időtartamának fokozatos kitolása jelentette a fő célt, addig most, a magánszféra bevonásával, elsősorban a költségek leszorítása van napirenden, amely a NASA számára kiemelten fontos, hiszen az elmúlt évtizedekben mintha kiestek volna a pixisből, ami különösen az Apollo-program lezárását követően volt jól észlelhető.
Az űrhajósokkal lebonyolított hosszabb küldetések a hetvenes évek első fele óta kerültek mellékvágányra, pedig von Braun annak idején, a Hold után, a Mars eléréséről is álmodozott. Az SLS készülőben van, ez lenne az eddigi legnagyobb teljesítményű rakéta, de a SpaceX BFR-típusa mindezt jóval olcsóbban, illetve jóval hamarabb elérhetővé teheti, így előfordulhat, hogy már 2021-re elindul az új fázis. A Boeing szintén dolgozik saját platformján, őket pedig számos további (amerikai, kínai, japán, stb.) magáncég követheti a sorban, nem beszélve a rivális állami ügynökségekről, hiszen nemcsak az orosz, de immár a kínai és az indiai tervek között is szerepel a Holdon való leszállás. A tengerentúlon az űrsiklók nyugdíjazása után most térhetnek vissza a teljesen amerikai rendszer alkalmazásához, ami először az ISS, majd pedig a Hold és a Mars esetében jelenthet előrelépést, egyben véget vetve (vagy legalábbis visszavetve) az orosz féllel való kényszerű együttműködést.
A NASA eközben az Apollo-50 névre keresztelt évfordulóra is készül, hiszen október 11-én lesz kereken 50 éve az Apollo-7 útnak indításának. Ekkor került sor az első, immár űrhajósok részvételével lebonyolított Apollo-küldetésre, amely a Gemini-12 után következett a sorban, 21 hónapos kihagyást követően, ami az Apollo-1 balesete és a 3 halálos áldozat miatt volt szükséges. Az emberek részvételéval zajló küldetések visszatérésével nem árt felkészülnünk a hasonló fejleményekre, remélhetőleg erre egyhamar nem kerül majd sor.