Gyurkity Péter

Megakadályozhatók az akkumulátortüzek

Egy új technológia révén előznék meg a gyulladást és a tűzeseteket.

Az okostelefonok és az egyéb hordozható (és immár viselhető) kütyük terén az akkumulátorok sérülékenysége komoly akadályt jelent, ez pedig több esetben vezetett már konkrét balesethez és kisebb-nagyobb sérülésekhez. A jövőben elkerülhetők lennének a hasonló esetek, amennyiben sikerrel bevezetik a most kipróbált új technológiát.

Az American Chemical Society honlapján tették közzé a hivatalos közleményt, amelyben beszámolnak az eddigi eredményekről. Eszerint a szakemberek szilikát felhasználásával küszöbölnék ki a gyulladásos eseteket, ez ugyanis még a gyulladás keletkezése előtt megakadályozhatónak tűnik. Amíg a hagyományos lítium-ion akkumulátorokban egy vékony műanyag réteg választja el egymástól a két elektródát, ennek sérülése esetén pedig ezek egymással érintkezhetnek, rövidzárlatot okozva, és olykor lángra lobbantva a cellákban lévő folyékony elektrolitot, egy szilikát anyag hozzáadásával ez gyakorlatilag teljes mértékben kizárható lenne.

Amennyiben ugyanis az említett szilikátot elkeverik az elektrolittal, a folyékony anyag szinte azonnal megszilárdul, ez pedig megakadályozhatja az elektródák érintkezését. Az első körben az okostelefonokban használt akkumulátorokban terjedhet el ez a megoldás, a későbbiekben pedig egyéb területeken, így például a drónok esetében is bevett gyakorlattá válhat az akkumulátorok ilyen jellegű módosítása. A végső cél annak biztosítása, hogy a sérült akkumulátorok továbbra is üzemképesek maradjanak, amennyiben néhány cella ilyen-olyan okokból megsérül, majd pedig az említett anyag hozzáadásával megszilárdul – ekkor ugyanis az intakt cellák még folytathatnák a működést.

A fejlesztést egyelőre a társaság saját rendezvényén ismertetik és tárgyalják ki, ezt követően azonban felbukkanhatnak a kereskedelmi forgalomba szánt változatok.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • NEXUS6 #7
    Kicsit technika történeti oldalról nézve, mindíg úgy tűnik, hogy igen, a villanykocsi szinte mindenben jobb és már csak 1-2 technikai dolgot kell megoldani, meg már csak 1-2 alkatrész árának kell lemennie ahhoz, hogy végre elterjedhessen.

    Csak ez már így van 120 éve! Talán a XX. szd elején még több villanykocsi is volt New Yorkban, mint belsőégésű.

    Egy új városi használatra alkalmas kisautó már "csak" 2X annyiba kerül, mint a belsőégésű megfelelője. Kb átlagember számára megfelelő, és hatótávban is rendben levő kocsi van egy típus a piacon, a Chevi Bolt, ahogy tudom azt is ráfizetéssel árulják (plusz a kormányok támogatása, plusz olcsó, jövedéki adó mentes áram stb).
  • kvp #6
    Az az otlet hogy ha az aksis rendszerek eleg jok lesznek arra amire kellenek (hetkoznapi hasznalatra), akkor senkit nem erdekel az energiasuruseg, mert fontosabb hogy a zart ciklus miatt nem szennyeznek lokalisan. Egyebkent most kb. eppen ott jarunk ahol a legtobb embernek mar boven jo es lassan kezd megfizetheto is lenni.

    ps: a belsoegesu motorok hatekonysagat nezve a benzin energiasurusege a kereknel mar rosszabb mint az uj aksis rendszereke
  • NEXUS6 #5
    Ja és a belsőségésű autónál még azt a munkaközeget is tárolni kéne, amivel gyak működik, és ez valójában a levegő, aminek nagyrésze nitrogén gáz, ami jóesetben nem vesz részt a kémiai reakcióban, viszont az energia átradásában igen.
  • NEXUS6 #4
    Miért lesz mindíg is nagyobb a kémiai energiatárolók, gyak fosszilis energiahordozó energiasűrűsége, mint az akksiké, kondiké?
    Mert a kémiai energitárolásnál csak az üzemanyag tartály (kiinduló anyag) van a készülékbe, rendszerbe, autóba applikálva, a kémiai reakció másik komponense (pl oxidálószer), a köztes, vagy közvetítő közeg illetve végtermék a környezetbe kerül kibocsájtásra.

    Az akksi egy olyan elektromos áram betáplálásssal alapállapotba visszaállítható kémaiai reaktor, ami tartalmazza az elsődleges kiinduló anyagot, a reakcióhoz szükséges másik anyagot, a köztes/közvetítő közeg, katalizátorokat, energia elvezető felületeket, gyak elektrodákat, és a végterméket is. Ez olyan, mintha a benzin mellett a kocsiban a CO2, H2O tárolására alkalmas tartályt, valamint a visszaállításhoz szükséges berendezéseket is bezsúfolnád.

    Ha így nézzük az akksis energiatárolás eleve tévút, a helyes megoldás valszeg az üzemanyag cellás megoldás. De az ma még gyerekcipóben jár.
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2018.08.28. 15:44:58
  • kvp #3
    "Már ha egyáltalán lehetséges."

    Szuperkondenzatorok mar most is vannak. Raadasul minel tovabb fejlesztjuk az aksi technologiat, annal kozelebb kerul az elektrolitos kondenzatorok mukodesehez. Alapvetoen a kemiai kotes alapu energiatarolas (aksik) es a szabad elektronos energiatarolas (kondik) versenyeznek egymassal. Az utobbinak jobb az elmeleti energiasurusege mert kevesebb a hordozo atom, viszont a sok szigetelo miatt megis a kemiai aksik a jobb energia/tomeg aranyuak. Raadasul minel hatekonyabban tarolja egy aksi vagy kondi az energiat, annal gyorsabban akar az kisulni es az egyensuly visszaallni, tehat a nagy energiasuruseg melle meg ott van a nagy onkisules problemaja, amikor az aksi/kondi idovel magatol merul le. Meg eleg sok fejlesztesi lehetoseg van a teruletben, de johet helyette egy uj technologia is (pl. mikrofuzio, oda-vissza iranyu uzemanyagcellas aksi vagy barmi mas)
  • Zulu12 #2
    Én azt a pillanatot várom amikor felhagynak a kémiai akukkal és helyettük mint egy kondenzátor úgy tárolnak nagy mennyiségű villamos energiát... De hogy ez mikor fog bekövetkezni?!... :/ Talán mire megdöglök :D

    Már ha egyáltalán lehetséges.
  • NEXUS6 #1
    Áááá, már rég vannak ilyen technológiák. XD

    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2018.08.27. 22:34:46