Berta Sándor
Gesztusvezérlés az autóban és a gyerekszobában
Az ujjal való mutogatás csak kiegészíti, nem pedig kiváltja az egyéb irányítást, azonban a spontán levegőbe rajzolgatás nem ugyanúgy adódik a világ minden országában.
A kedvenc televízióadó váltásához elegendő egy szívet rajzolni az ujjakkal a levegőbe, a gépkocsiban a lejátszási listán szereplő következő dalt egyszerű kézmozdulattal el lehet indítani, míg a gyerekszobában a robotkutya odaviszi a gazdájának a játéklabdát, ha az a kezével egy kört rajzol maga elé. Ezek a dolgok műszaki szempontból már most is megvalósíthatók, de mégsem alkalmazzák azokat. A Motion Gestures nevű startup ezen akar változtatni. Kashif Khan, a Motion Gestures vezérigazgatója és alapítója szerint ha a gesztusokat nem kell programozni, hanem elegendő azokat egyszerűen felrajzolni, tesztelni és eltárolni, akkor megtörténhet az áttörés a piacon. A vállalkozás azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a gesztusvezérlést széles körben elterjessze.
Ezek a gesztusok csak kiegészítik, és nem pedig kiváltják a beszédvezérlést. Mindez nagyon jól látható az Apple esetében, ahol a MacBookokat gesztusokkal, beszéddel vagy billentyűkkel egyaránt lehet használni, attól függően, hogy éppen melyik megoldás adódik spontán. A probléma csak az, hogy a gesztusok nem ugyanolyanok a világ minden táján. Kínában egy bizonyos kézmozdulat teljes mást jelent, mint az Amerikai Egyesült Államokban vagy Európában. Ázsiában például, ha magunkhoz hívunk valakit, a felénk tartott tenyér lefelé áll, míg a nyugati kultúrkörben felfelé állítva intünk neki. Tehát a kultúra nagy szerepet játszik a gesztusokban. A cég rendszerével lehetőség van arra, hogy egy terméket a különböző piacokhoz és gesztusokhoz igazítsanak, s az ezáltal figyelembe vegyék a kulturális összefüggéseket is. Fontos továbbá, hogy az adott gesztusokat nem kell tökéletesen kivitelezni ahhoz, hogy felismerhetők legyenek.
A Motion Gestures fejlesztése olyan egyszerűvé akarja tenni a gesztusvezérlést, hogy azt gyakorlatilag bármely vállalat nagyobb erőfeszítések nélkül integrálhassa a saját termékeibe. Kahn elmagyarázta, hogy elegendő egy gesztust felrajzolni egy táblagép vagy iPhone készülék érintőképernyőjére, amely azután eltárolja azt, majd a számítógép segítségével feldolgozható. Ehhez nincs szükség programozói ismeretekre sem. A következő lépcsőfokot a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia jelentheti, az utóbbit megtanítják arra, hogy felismerje a gesztusokat. A folyamat mindössze néhány percet vesz igénybe.
A startup nem a felhasználókra összpontosít, hanem azokra a gyártókra, amelyek a gesztusokat be akarják építeni a termékeikbe és az autóipart ugyanúgy meg akarja szólítani, mint a játékkészítőket, akik a babáikat vagy a plüssállatokat akarják gesztusparancsok felismerésére alkalmassá tenni vagy a dolgok internete, illetve a viselhető termékek gyártóit. Az okosórák és más eszközök azért lehetnek érdekesek, mert nem rendelkeznek billentyűzettel, csak rendkívül kis méretű érintőképernyőkkel, amelyeket egyszerűbb mozdulatokkal irányítani. A Motion Gestures fejlesztését mind a felhőkörnyezettel összekötve, mind hardverchipeken lehet használni. Az utóbbiakra jó példa a dolgok internete termékekbe beépített ARM Cortex-M1, amely csupán egy dollárba kerül. A menedzser hangsúlyozta, hogy az olcsóság mellett a technológiájuk további előnye, hogy a gesztusok 2D-ben és 3D-ben egyaránt megjeleníthetők.
A vállalat székhelye a kanadai Waterloo, amely több szempontból is kiváló választásnak bizonyult. Egyrészt a megélhetési költségek csak az egyharmadát teszik ki az Amerikai Egyesült Államokra jellemző kiadásoknak, másrészt a kanadai kormány rendkívül sok támogatást ad a cégeknek. Ehhez jön még az is, hogy a helyi alkalmazottak sokkal lojálisabbak a Szilícium-völgyben dolgozóknál. A startupnak vannak kirendeltségei Palo Altóban, Berlinben, Pekingben és Tokióban. Az elmúlt években a technológiát titokban fejlesztették ki. Az érdeklődő társaságok először egy ingyenes teszt keretében kipróbálhatják a megoldást.
A termékekbe való integráció esetében licencmodellt alkalmaznak, a Motion Gestures néhány centet kap minden gesztusvezérléses interakció után. Nem szükséges új gesztusokat kifejleszteni, azok akár egy adatbázisból is kiválaszthatók. "A gesztusok mindig az emberi kommunikáció részét képezték, azokat a mindennapi élet során is használjuk. Éppen ezért teljesen normális dolog lesz, hogy az eszközöket ilyen módon vezéreljük" - szögezte le Kahn.
A kedvenc televízióadó váltásához elegendő egy szívet rajzolni az ujjakkal a levegőbe, a gépkocsiban a lejátszási listán szereplő következő dalt egyszerű kézmozdulattal el lehet indítani, míg a gyerekszobában a robotkutya odaviszi a gazdájának a játéklabdát, ha az a kezével egy kört rajzol maga elé. Ezek a dolgok műszaki szempontból már most is megvalósíthatók, de mégsem alkalmazzák azokat. A Motion Gestures nevű startup ezen akar változtatni. Kashif Khan, a Motion Gestures vezérigazgatója és alapítója szerint ha a gesztusokat nem kell programozni, hanem elegendő azokat egyszerűen felrajzolni, tesztelni és eltárolni, akkor megtörténhet az áttörés a piacon. A vállalkozás azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a gesztusvezérlést széles körben elterjessze.
Ezek a gesztusok csak kiegészítik, és nem pedig kiváltják a beszédvezérlést. Mindez nagyon jól látható az Apple esetében, ahol a MacBookokat gesztusokkal, beszéddel vagy billentyűkkel egyaránt lehet használni, attól függően, hogy éppen melyik megoldás adódik spontán. A probléma csak az, hogy a gesztusok nem ugyanolyanok a világ minden táján. Kínában egy bizonyos kézmozdulat teljes mást jelent, mint az Amerikai Egyesült Államokban vagy Európában. Ázsiában például, ha magunkhoz hívunk valakit, a felénk tartott tenyér lefelé áll, míg a nyugati kultúrkörben felfelé állítva intünk neki. Tehát a kultúra nagy szerepet játszik a gesztusokban. A cég rendszerével lehetőség van arra, hogy egy terméket a különböző piacokhoz és gesztusokhoz igazítsanak, s az ezáltal figyelembe vegyék a kulturális összefüggéseket is. Fontos továbbá, hogy az adott gesztusokat nem kell tökéletesen kivitelezni ahhoz, hogy felismerhetők legyenek.
A Motion Gestures fejlesztése olyan egyszerűvé akarja tenni a gesztusvezérlést, hogy azt gyakorlatilag bármely vállalat nagyobb erőfeszítések nélkül integrálhassa a saját termékeibe. Kahn elmagyarázta, hogy elegendő egy gesztust felrajzolni egy táblagép vagy iPhone készülék érintőképernyőjére, amely azután eltárolja azt, majd a számítógép segítségével feldolgozható. Ehhez nincs szükség programozói ismeretekre sem. A következő lépcsőfokot a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia jelentheti, az utóbbit megtanítják arra, hogy felismerje a gesztusokat. A folyamat mindössze néhány percet vesz igénybe.
A startup nem a felhasználókra összpontosít, hanem azokra a gyártókra, amelyek a gesztusokat be akarják építeni a termékeikbe és az autóipart ugyanúgy meg akarja szólítani, mint a játékkészítőket, akik a babáikat vagy a plüssállatokat akarják gesztusparancsok felismerésére alkalmassá tenni vagy a dolgok internete, illetve a viselhető termékek gyártóit. Az okosórák és más eszközök azért lehetnek érdekesek, mert nem rendelkeznek billentyűzettel, csak rendkívül kis méretű érintőképernyőkkel, amelyeket egyszerűbb mozdulatokkal irányítani. A Motion Gestures fejlesztését mind a felhőkörnyezettel összekötve, mind hardverchipeken lehet használni. Az utóbbiakra jó példa a dolgok internete termékekbe beépített ARM Cortex-M1, amely csupán egy dollárba kerül. A menedzser hangsúlyozta, hogy az olcsóság mellett a technológiájuk további előnye, hogy a gesztusok 2D-ben és 3D-ben egyaránt megjeleníthetők.
A vállalat székhelye a kanadai Waterloo, amely több szempontból is kiváló választásnak bizonyult. Egyrészt a megélhetési költségek csak az egyharmadát teszik ki az Amerikai Egyesült Államokra jellemző kiadásoknak, másrészt a kanadai kormány rendkívül sok támogatást ad a cégeknek. Ehhez jön még az is, hogy a helyi alkalmazottak sokkal lojálisabbak a Szilícium-völgyben dolgozóknál. A startupnak vannak kirendeltségei Palo Altóban, Berlinben, Pekingben és Tokióban. Az elmúlt években a technológiát titokban fejlesztették ki. Az érdeklődő társaságok először egy ingyenes teszt keretében kipróbálhatják a megoldást.
A termékekbe való integráció esetében licencmodellt alkalmaznak, a Motion Gestures néhány centet kap minden gesztusvezérléses interakció után. Nem szükséges új gesztusokat kifejleszteni, azok akár egy adatbázisból is kiválaszthatók. "A gesztusok mindig az emberi kommunikáció részét képezték, azokat a mindennapi élet során is használjuk. Éppen ezért teljesen normális dolog lesz, hogy az eszközöket ilyen módon vezéreljük" - szögezte le Kahn.