Gyurkity Péter

Új korszakban él az emberiség

A jelenkort a klíma változása alapján osztották fel új földtörténeti korszakokra.

A Nemzetközi Rétegtani Bizottság (ICS) a napokban jelentette be, hogy a geológiai időskála még részletesebb változatát hagyták jóvá, erre pedig anyaszervezetük is rábólintott. A szakemberek három új korszakot határoztak meg, amelyek már nemcsak klimatikus, de kulturális változásokat is eredményeztek.

A hivatalos bejelentés szerint a holocén három fő korszakra osztható. A mintegy két és fél millió évvel ezelőtt kezdődött, majd pedig 12 ezer évvel ezelőtt lezárult pleisztocén kort követő jelenkor a grönlandi szakasszal indult el, amely 11700 évvel előtt kezdődött, mégpedig egy erős felmelegedéssel, amely egyben véget vetett az utolsó jégkorszaknak – erről különböző grönlandi jégminták tanúskodnak. Ezt 8300 évvel ezelőtt váltotta fel a Northgrippian, amely egy hirtelen lehűléssel köszöntött be, nagy valószínűséggel kanadai gleccserek olvadásával, ahogy édesvíze később módosította az óceáni áramlásokat. Az új Meghalayan korszak 4200 évvel ezelőtt indult el, amely viszont már komoly kulturális változásokkal is összeköthető.


Ekkor került ugyanis sor több ősi civilizáció összeomlására, valamint egy nagyon komoly vándorlási hullámra, amely nemcsak a Földközi-tenger medencéjében, Egyiptomban, Görögországban, Szíriában, Palesztínában és Mezopotámiában, de az Indus-völgyben, valamint a Jangce völgyében is kimutatható. A nagy szárazság és a lehűlés lenyomata emellett mind a 7 kontinensen jelen van, ezzel egy valóban egyedülálló változást regisztrálhatunk, amely már nem pusztán a klímához köthető. A tengerfenékről, a tavak mélyéről, a gleccserek jegéből, valamint egyéb leletekből is egyértelmű átalakulás igazolja az új beosztás szükségességét, amit végül az International Union of Geological Sciences (IUGS) illetékesei is jóváhagytak.

Eközben tovább folyik a vita arról, hogy az emberiség által a környezetre gyakorolt hatások miatt érdemes-e egy még újabb kor meghatározása és bevezetése – erre egyelőre nem került sor.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • defiant9 #140
    "A nem fémes meteoritok viszonylag fiatalok"
    Nem igazán értem, az anyag itt van a naprendszer keletkezése óta legyen az fém vagy ásvány, a naprendszer kialakulása milliárd éves, az aszteroida öv is ebbe a nagyságrendbe tehető. Egyre ritkuló kinetikus jellegű ütközések persze vannak, de ennek mi köze a kozmikus sugárzás okozta porladáshoz?

    "Aluminim fólia akkor nem jó?"
    Felőlem jó, csak valós számokra extrapoláld az elméleted. Mivel ez egy preparált kísérlet amit úgy állítottak össze hogy a maximális hatást érjenek el:
    [i]The selected value is determined by the requirement to shorten laboratory time as much as possible to reach the number of incident protons which corresponds to the physical situation under study.
    It has been found that kinetic energy of 70 keV is a threshold below which the blisters populate aluminium surfaces at room temperature.16 For higher energies, an annealing procedure is necessary since the deposited hydrogen atoms are located too deep below the sample surface.[i]
    Ráadásul a megmelkedő hőmérséklet arra készteti a hidrogént hogy távozzon, és mint tudjuk a napnak is van ilyen hatása...
    [i]Exposing metals to the flux of protons at elevated temperatures leads to a continuous loss of hydrogen due to diffusion processes. Therefore, longer exposure times are required to reach the same hydrogen content within the metal structures compared to the first test scenario.[i]

    "Az, hogy mennyi volt a vas abban a felhőben, amiből a Naprendszer is kialakult egy nagy ? Hogy változnak, vagy hogy változnak az elemek arányai egy már kialakult rendszerben megint csak egy ?."
    Kb. ugyanannyi vas volt mint most, csak a forró ködben még olvadt állapotban, ez került a bolygó kezdemények magjába. A mi napunk nem elég nagy ahhoz hogy vas atomokat szintetizáljon. A sugárzás pedig nem egy akkora gyártó/bomlasztó faktor hogy a kiinduláshoz képest jelentős változásokat tudjon eszközölni. Az arányok szignifikáns megváltoztatására igazándiból csak a nap képes a periódusos rendszer elejével. Ez azért releváns mert te egy olyan bomlasztó erőt vizionálsz ami a kozmosz fejlődése szempontjából sem elhanyagolható, a valós univerzumban viszont ezt nem látjuk ennyire szignifikáns hatásnak, persze van nagy energiájú kozmikus sugárzás, de egy naprendszer barionos anyagát az atomok dominálják, a szabad protonok energiasűrűsége ehhez képes elhanyagolható, kicsivel pedig nem tudsz sokat pusztítani.
  • NEXUS6 #139
    "Az űr a te elképzelésed szerint úgy hat rájuk hogy mára már nem létezhetnek csak vaspor formájában. Az hogy léteznek önmagában ellentmond az elméletednek."
    Nem feltétlenül így van.
    A nem fémes meteoritok viszonylag fiatalok, a fémesek idősebbek, de azok is pár 100 millió évesek. Értelem szerűen egy kicsi meteor akár el is tünhet egy nagyobb csak átalakul, kopik, erodálódik az idők során. Mert a gravitáció, az elektrosztikus, vagy más másodlagos erők összetartják, még por alakban is. A felkeresett üstöskösök, aszteroidák jelentős mennyiségű port tartalmaznak. Hogy ennek mi a története azt nem tudjuk. De nekem úgy tűnik, hogy nem csak olyan folyamat van, hogy a por összeáll nagyobb testekké, hanem hogy a nagyobb testek is felaprózódhatnak, elporladnak.

    "...ha azt mondod hogy emögé tettél valami koherens koncepciót az nincs így."
    Nyilván nincs ilyen, hiszen az emberi civilizáció végével, meg azzal, hogy mi történik a maradványokkal kb a fórumokon kívül szinte senki nem foglalkozik. Tudományosan biztos nem. Mondjuk van egy tök szép könyvem, hogy milyen lesz az élővilág az ember eltűnése után, de ez sem igazán tudományos, bár abból indul ki, hogy melyek azok az emlősök, amelyek az emeber okozta fajpusztulást valszeg túlélik.

    "Megértettem volna ha elmondod hogy 1cm3 vas hány atomot tartalmaz, ezt hány darab proton találja el, milyen energiával, mennyi akad el bennük és keletkezik hidrogén, mennyi hidrogén porlaszt szét egy ekkora vasdarabot. "
    Aluminim fólia akkor nem jó? Csak mert arró volt gyakorlati kísérlet, meg az eredményeket összefoglaló táblázat, fluxussal, besugárzási idővel, átlagos roncsolási mérettel!

    "A kozmológiai összefüggések pedig relevánsak, az hogy mennyi vas meteor honnan is került a naprendszerünkbe és ez milyen proton sugárzással mennyi hidrogént állít elő olyan hatások amik az alapkérdés megválaszolásának sarokkövei. Ez a mindent relatíve intenzíven szétbomlasztó sugárzás pedig kifejezetten nem korrelál vele."
    OK, mi az alapkérdés?
    Különböző anyagokkal máshogy lép kölcsönhatásba a protonsugárzás, a vasnál most emlékeim szerint nem okoz rendszámváltozást általában, legalább is más atomokhoz, elemekhez képest kevésbé transzmutálódik (nyilván, mert magerők szempontjából a legstabilabb elem).
    Az, hogy mennyi volt a vas abban a felhőben, amiből a Naprendszer is kialakult egy nagy ?. Hogy változnak, vagy hogy változnak az elemek arányai egy már kialakult rendszerben megint csak egy ?. Miért fontos ez neked, csakmert nem fogsz rá talán még becsült adatot sem találni, elemekre lebontva. A bolygók, üstökösök, meteoritok, összetételéből próbáljuk ezt kitalálni, de mivel nem ismerjük a majdani végállapot sem, meg a kezdetit sem, ezért egyetlen, a mai állapotot tükröző értékből nem tudsz folyamatra, változásra, vagy annak hiányára következtetni.
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2018.08.22. 11:11:12
  • defiant9 #138
    "A felszíni struktúrák semmisülnek meg, amelyek elmondhatnák, hogy hogy is hat rájuk az űr. "
    Az űr a te elképzelésed szerint úgy hat rájuk hogy mára már nem létezhetnek csak vaspor formájában. Az hogy léteznek önmagában ellentmond az elméletednek.

    "Én leírtam az eddigi tapasztalatokból, ami szerintem valószínű, te meg 150 hsz-en keresztül gyak egy fényképet követelsz a jövőből."
    Ha csak azt mondod hogy szerinted valószínű az OK, ha azt mondod hogy emögé tettél valami koherens koncepciót az nincs így.

    "Mert megértetted volna a levezetést?"
    Megértettem volna ha elmondod hogy 1cm3 vas hány atomot tartalmaz, ezt hány darab proton találja el, milyen energiával, mennyi akad el bennük és keletkezik hidrogén, mennyi hidrogén porlaszt szét egy ekkora vasdarabot. Ez lett volna az alap. Akár még számítás sem kell, csak ami érzésre korrelál a valósággal, ami alapján erre a következtetésre jutottál.
    A kozmológiai összefüggések pedig relevánsak, az hogy mennyi vas meteor honnan is került a naprendszerünkbe és ez milyen proton sugárzással mennyi hidrogént állít elő olyan hatások amik az alapkérdés megválaszolásának sarokkövei. Ez a mindent relatíve intenzíven szétbomlasztó sugárzás pedig kifejezetten nem korrelál vele.
  • NEXUS6 #137

    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2018.08.19. 20:17:00
  • NEXUS6 #136
    "Továbbra is azt mondom, hogy nem tudjuk milyen állapotban van, és a rádióján kívül már szinte mindent kikapcsoltak. Ezzel mit akarsz vitatkozni. Te se tudod, én sem, a dörmögődömötörnek nyilatkozó NASA PR szakember sem. Azt tudjuk, hogy a visszahozott műholdjaink, űrkorróziónak/eróziónak kitett mintáink milyen állapotban vannak, plusz a földi kísérletek, azok meg az én feltevésemet bizonyítják. Ennyi."
    GOTO 10

    "Miért semmisülne meg? Veszít tömeget, szét is törhet, a fém meteoritok többsége kicsi akkor is amikor belép a légkörbe és akkor is amikor eléri a felszínt."
    Gondolom, mert ha 30 km/sec sebességgel belép a légkörbe felhevül kicsit. A felszíni struktúrák semmisülnek meg, amelyek elmondhatnák, hogy hogy is hat rájuk az űr. Amit tudunk arra csak a saját visszahozott eszközeink, meg a földi kísérletek vannak.

    "A konklúzió helyesen tehát az hogy: Nem tudod bizonyítani azt amit biztosra állítasz"
    LOL mi az hogy nem tudom bizonyítani, mi a francot kéne bizonyítanom, meg hogyan is? Én leírtam az eddigi tapasztalatokból, ami szerintem valószínű, te meg 150 hsz-en keresztül gyak egy fényképet követelsz a jövőből. Bocs, de szerintem itt még nem tart a tudomány. ;)

    "A tanulság pedig az hogy ne dobj be hasraütés évszám adatokat ha ezek mögött nincs valamiféle levezetés. Nem vagy akkora kozmológus hogy ezt hitelesen megtehesd." Mert megértetted volna a levezetést? Amikor egy általam összedobott áltisk fizikai példára sem tudod eldönteni, hogy igaz, vagy hamis, mert nem is ellenőrizted!
    Hogy a vérvörös faxomba jön ide a kozmológia, ember, megint úgy használsz szavakat, hogy halványlila segédfogalmad sincs arról, hogy mit jelent?!
  • defiant9 #135
    "Nem tudjuk valójában..."
    "GOTO 10"
    A GOTO 10 az hogy állítottál valamit, miszerint 100e év alatt tuti eltűnik a civilizáció 5 milló év múlva pedig már nyoma sem lesz. A végén megállapítod hogy nem tudjuk mi történik még ennél rövidebb időtávon sem. Továbbra is ott tartunk hogy te is állítasz egy időt, az űrkutatási szakemberek egy másikat. Mindenki maga eldöntheti hogy melyiket tartja hitelesnek. Én már döntöttem...

    "Amikor becsapódik ez értelem szerűen megsemmisül, és ismétlem nincs közvetlenül az űrből származó mintánk!"
    Miért semmisülne meg? Veszít tömeget, szét is törhet, a fém meteoritok többsége kicsi akkor is amikor belép a légkörbe és akkor is amikor eléri a felszínt.

    A konklúzió helyesen tehát az hogy: Nem tudod bizonyítani azt amit biztosra állítasz
    A tanulság pedig az hogy ne dobj be hasraütés évszám adatokat ha ezek mögött nincs valamiféle levezetés. Nem vagy akkora kozmológus hogy ezt hitelesen megtehesd.
  • Tetsuo #134
    Én már a #25-nél láttam. ;-)
  • NEXUS6 #133
    Voyager + golden record:
    "Nem tudjuk valójában milyen állapotban van jelenleg. "
    GOTO 10

    Meteor:
    "Nem tudjuk, hogy hogy néz ki egy fém alapú meteornak, aszteroidának a felülete. Amikor becsapódik ez értelem szerűen megsemmisül, és ismétlem nincs közvetlenül az űrből származó mintánk!"
    GOTO 10

    "Egyébként szerinted az interplanetary medium mivel van inkább tele? Vasporral vagy vas metorittal. Mi a kettő tömeg aránya? Mit mond a becslésed, 1 m3 vas mennyi idő alatt porlad el? Hol ez az évimmilirdok alatt keletkező sok vaspor amit te vízionálsz? Óriási lyukak vannak az elméletedben. A betömés helyett pedig az elsunnyogás az ami erre a válaszod (gondolom ezen kérdésekre is)."
    Neked mik a válaszaid az általad feltett kérdésekre? ;)

    Látom kezd végtelen ciklusba esni a beszélgetés. ;)
  • defiant9 #132
    "Aha és a többi Voyager 1/2 subsystems"
    És ezzel mit akarsz mondani? Trollkodsz csak. OFF to save power szerinted mit jelent?
    SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
    Instrument Voyager 1
    Cosmic Ray Subsystem (CRS) ON
    Low-Energy Charged Particles (LECP) ON
    Magnetometer (MAG) ON
    Plasma Wave Subsystem (PWS) ON
    Plasma Science (PLS) Off because of degraded performance (Feb. 1, 2007)
    Imaging Science Subsystem (ISS) Wide-angle and narrow-angle cameras off to save power (Feb. 14, 1990)
    Infrared Interferometer Spectrometer and Radiometer (IRIS) Off to save power (June 3, 1998)
    Photopolarimeter Subsystem (PPS) Off because of degraded performance (Jan. 29, 1980)
    Planetary Radio Astronomy (PRA) Off to save power (Jan. 15, 2008)
    Ultraviolet Spectrometer (UVS) Off to save power (April 19, 2016)

    A szinte minden az nálad ezt jelenti?
    A Voyager elektromos rendszerei 2023-ra teljesen le fognak állni mert a RTG-t már nem tudja felfűteni a megmaradó plutónium készletével. Ettől még nem semmisül meg.

    "lambda/4 nagyságot (kb 1 cm, ebben az esetben)"
    Egyrészt ezek alapján a mikrohullámű sűtő ajtaján is elégséges lenne a 12/4=3cm-es háló, mert ez már visszaver mindent. Ezzel szemben 1-2mm-es lyukak vannak csak. Másrészt az ökölszabály is metal screen reflects radio waves as well as a solid metal surface as long as the holes are smaller than 1/10 of a wavelength -d mond.
    De megnéztem a linkedet, ott tényleg csak nyamvadt kis mikrométeres blisterek vannak, én rendes nagy földi méretű mm-es hidrogén blistereket vizionáltam, főleg ekkora időtávban. OK. akkor az antenna 40 év alatt még tuti működőképes, ez megfelel a valóságnak is.

    "Ettől kezdve nem tudom ezen is min rugózol? Nem tudod cáfolni a kijelentéseimet."
    Tisztázzuk akkor hogy mi is a kijelentésed. Szerinted lehet-e az űrben több milliárd évnyi kozmikus sugárzásnak kitett vas meteorit?

    "Csak zt nem tudod, hogy ez mekkora aszteroidának a darabja"
    Nem igazán látom hogy ez miért számít. Az anyagát érte a kozmikus sugárzás. Vagyis ahol érte ott hidrogén blistereknek kellett keletkezniük, amiből te extrapoláltad az elporladás jelenségét. Az óra onnantól kezd el ketyegni hogy már nem árnyákolja egy köpeny, ameddig az védi a sugárzástól addig áll. <i>"the time since the meteoroid was excavated by collisions from an object that was large enough to shield it from cosmic rays."</i>

    Egyébként szerinted az interplanetary medium mivel van inkább tele? Vasporral vagy vas metorittal. Mi a kettő tömeg aránya? Mit mond a becslésed, 1 m3 vas mennyi idő alatt porlad el? Hol ez az évimmilirdok alatt keletkező sok vaspor amit te vízionálsz? Óriási lyukak vannak az elméletedben. A betömés helyett pedig az elsunnyogás az ami erre a válaszod (gondolom ezen kérdésekre is).

    There are often peaks in the exposure age distributions of meteorite groups; these probably reflect major impact events that disrupted larger bodies.
    "Szóval? Lehet, hogy találsz akár 2 millárd éves fém aszteroida maradványokat, csak ezek valami időközben szétrobbant jóval nagyobb (több ezer/millió tonnás) objektum magjának a darabjai."
    Nem érted a mondat lényegét sem. A mintákat elhelyezték az időtengelyen és azt találták hogy csúcsok vannak a számosságukban. A csúcsok oka pedig az hogy ilyenkor valószínűsíthető hogy egy olyan esemény történ hogy egy nagy objektum kisebbekre tört szét(ütközés). Ez semmit nem változtat a lényegen a minta kora a besugárzás idejéből számolódik.

    "Az eddigiek alapján nagy valószínűséggel sérült, nehezen olvasható."
    Tehát benézte, ahogy kb. az egész világ is tévhitben leledzik. Még jó hogy te elhoztad a felvilágosodást, mindenféle számításra alapozás nélkül.
    Utoljára szerkesztette: defiant9, 2018.08.17. 18:34:46
  • NEXUS6 #131
    "Cosmic Ray Subsystem (CRS) ON
    Low-Energy Charged Particles (LECP) ON
    Magnetometer (MAG) ON
    Plasma Wave Subsystem (PWS) ON"
    Aha és a többi Voyager 1/2 subsystems
    Plasma Science (PLS) OFF ON
    Imaging Science Subsystem (ISS) OFF OFF
    Infrared Interferometer Spectrometer and Radiometer (IRIS) OFF OFF
    Photopolarimeter Subsystem (PPS) OFF OFF
    Planetary Radio Astronomy (PRA) OFF OFF
    Ultraviolet Spectrometer (UVS) OFF OFF

    "Egyébként pedig a jól felismerhető nagy parabola antenna kifejezetten nem jól tolerálná ha puklis lenne a felülete és szanaszét szórná a rádió hullámokat. "
    Látom rádióhullámok terjedéséből is toppon vagy, a szondák ~13/~3 cm körüli hullámhosszal kommunikálnak, amíg a sérülések nem érik el a lambda/4 nagyságot (kb 1 cm, ebben az esetben) és a tükör geometriája lényegesen nem torzul, addig jönnek a jelek.

    "A belinkelt szakmai tanulmányodból továbbra sem tudsz egyetlen releváns következtetést sem levezetni."
    Talán cáfold meg őket!!! Ja az nincs leírva, hogy a Gallileó szondák meddig mutatnak felismerhető formát. Egy ilyen számításnak technikailag semmi haszna, ezért nem is végeztek ilyeneket. Ez nem zárja ki, hogy nagyságrendi becslést ne adjunk erről.

    "Ismerjük a keletkezésük folyamatát, és nem millió évesek hanem milliárdos nagyságrendben vannak. A fémek kozmikus sugarak hatására történő eróziójának folyamatát te pedig ismerni véled: fél év alatt puklis lesz a felület."
    Ne tévesszük össze az elméleteket, a konkrét mérésekből számítható értékekből. Nem tudjuk, hogy hogy néz ki egy fém alapú meteornak, aszteroidának a felülete. Amikor becsapódik ez értelem szerűen megsemmisül, és ismétlem nincs közvetlenül az űrből származó mintánk! Ettől kezdve nem tudom ezen is min rugózol? Nem tudod cáfolni a kijelentéseimet.

    "Egyébként éppen a kozmikus sugárzásnak kitettség alapján megy a kormeghatározásuk mert magának a fém atomoknak nincs meghtározható 'koruk'."
    Aha van egy darab meteoritod, ami a kozmikus sugárzásnak mérhetően ki volt téve, mondjuk 100 millió évig. Csak zt nem tudod, hogy ez mekkora aszteroidának a darabja, meg mi történt vele a légkörbe történő belépéskor, becsapódáskor, hány darabra esett szét.
    "Iron meteorites have a much broader range of exposure ages, which extend up to about two billion years."
    Ja, a köv mondat meg: There are often peaks in the exposure age distributions of meteorite groups; these probably reflect major impact events that disrupted larger bodies.
    Szóval? Lehet, hogy találsz akár 2 millárd éves fém aszteroida maradványokat, csak ezek valami időközben szétrobbant jóval nagyobb (több ezer/millió tonnás) objektum magjának a darabjai.Csak ugye most eredetileg egy max 1-2 tonnás nem túl tömör fémszerkezetről beszélünk.

    "Pl. Carl Sagan is biztos volt abban hogy olvasható marad a lemez. Szerinted akkor tévedett, és már nem olvasható? "
    Az eddigiek alapján nagy valószínűséggel sérült, nehezen olvasható.