Berta Sándor
Beszélgetés helyett inkább chatelnek a munkatársak
Az egylégterű irodahelyiségek ártanak a koncentrációnak és a verbális kommunikációnak.
Ethan S. Bernstein, a Harvard Üzleti Iskola és Stephen Turban, a Harvard Egyetem kutatója közös tanulmányt készített, amelynek keretében arra voltak kíváncsiak, hogy miként változtak meg két amerikai nagyvállalatnál a dolgozók kapcsolatai amiatt, hogy a kisebb irodákból átkerültek nagyobb, egylégterű irodahelyiségekbe. A két szakember megállapította, hogy a változtatás miatt az emberek közötti közvetlen beszélgetések száma csökkent és a kommunikáció egyre inkább a chatszobákba terelődött át. Pedig a nagy irodák alkalmazásával pont az lenne a cél, hogy a nyílt tér és a vegyes részlegek miatt erősödjön a csapatszellem és a kommunikáció, hiszen mindenki beszélhetne mindenkivel. Ez pedig kedvezne a kreativitásnak és az egyes felhasználók az egymás közötti eszmecserének köszönhetően új impulzusokat kapnának.
A két kutató összesen négy héten át figyelte meg a két cég alkalmazottait, két hétig a korábbi megszokott, tagolt irodai körülmények között és két hétig a nagy irodahelyiségekben. A folyamat során kiértékelték az e-mailek, az azonnali üzenetküldő szolgáltatások és a hordozható mérőeszközök adatait. A cél annak kiderítése volt, hogy a munkatársak mely csatornákon keresztül tartják egymással a kapcsolatot, valamint hogyan változik a digitális és az analóg kommunikációjuk. Az eredmény: a nagyobb helyiségekbe való váltással a közvetlen beszélgetések száma 70 százalékkal csökkent, ezzel párhuzamosan az e-maileken és az azonnali üzenetküldő szolgáltatásokon keresztüli kommunikáció 20-50 százalékkal nőtt.
A kommunikációs magatartás mélyebb vizsgálata során kiderült, hogy a nagyobb irodahelyiségbe költözés előtt a dolgozók átlagosan naponta 5,8 órát töltöttek közvetlen beszélgetésekkel. A költözés után ez az idő lecsökkent 1,7 órára. Emellett 56 százalékkal több elektronikus leveleket és 67 százalékkal több üzenetet küldtek. Érdekesség az is, hogy a nagyobb térbeli távolságok nem befolyásolták az eredményt. Az egymással szemben lévő kollégák ugyanúgy az e-mailekre, az azonnali üzenetküldő szolgáltatásokra vagy a chatekre váltottak, mint a nagy irodahelyiségek egymástól távoli pontjain tevékenykedők.
Bernstein és Turban leszögezte, hogy ha hiányoznak a munkahelyeken azok a terek, ahová a felhasználók visszahúzódhatnak, akkor más módon alakítják ki a magánszférájukat. A nagyobb irodák a kommunikáció javítása helyett inkább elutasítást, védelmi reflexeket váltottak ki az alkalmazottakból.
Ethan S. Bernstein, a Harvard Üzleti Iskola és Stephen Turban, a Harvard Egyetem kutatója közös tanulmányt készített, amelynek keretében arra voltak kíváncsiak, hogy miként változtak meg két amerikai nagyvállalatnál a dolgozók kapcsolatai amiatt, hogy a kisebb irodákból átkerültek nagyobb, egylégterű irodahelyiségekbe. A két szakember megállapította, hogy a változtatás miatt az emberek közötti közvetlen beszélgetések száma csökkent és a kommunikáció egyre inkább a chatszobákba terelődött át. Pedig a nagy irodák alkalmazásával pont az lenne a cél, hogy a nyílt tér és a vegyes részlegek miatt erősödjön a csapatszellem és a kommunikáció, hiszen mindenki beszélhetne mindenkivel. Ez pedig kedvezne a kreativitásnak és az egyes felhasználók az egymás közötti eszmecserének köszönhetően új impulzusokat kapnának.
A két kutató összesen négy héten át figyelte meg a két cég alkalmazottait, két hétig a korábbi megszokott, tagolt irodai körülmények között és két hétig a nagy irodahelyiségekben. A folyamat során kiértékelték az e-mailek, az azonnali üzenetküldő szolgáltatások és a hordozható mérőeszközök adatait. A cél annak kiderítése volt, hogy a munkatársak mely csatornákon keresztül tartják egymással a kapcsolatot, valamint hogyan változik a digitális és az analóg kommunikációjuk. Az eredmény: a nagyobb helyiségekbe való váltással a közvetlen beszélgetések száma 70 százalékkal csökkent, ezzel párhuzamosan az e-maileken és az azonnali üzenetküldő szolgáltatásokon keresztüli kommunikáció 20-50 százalékkal nőtt.
A kommunikációs magatartás mélyebb vizsgálata során kiderült, hogy a nagyobb irodahelyiségbe költözés előtt a dolgozók átlagosan naponta 5,8 órát töltöttek közvetlen beszélgetésekkel. A költözés után ez az idő lecsökkent 1,7 órára. Emellett 56 százalékkal több elektronikus leveleket és 67 százalékkal több üzenetet küldtek. Érdekesség az is, hogy a nagyobb térbeli távolságok nem befolyásolták az eredményt. Az egymással szemben lévő kollégák ugyanúgy az e-mailekre, az azonnali üzenetküldő szolgáltatásokra vagy a chatekre váltottak, mint a nagy irodahelyiségek egymástól távoli pontjain tevékenykedők.
Bernstein és Turban leszögezte, hogy ha hiányoznak a munkahelyeken azok a terek, ahová a felhasználók visszahúzódhatnak, akkor más módon alakítják ki a magánszférájukat. A nagyobb irodák a kommunikáció javítása helyett inkább elutasítást, védelmi reflexeket váltottak ki az alkalmazottakból.