Berta Sándor
Áremelkedésekhez vezethet az algoritmusok alkalmazása?
Egy német szakértői testület arra hívta fel a figyelmet, hogy - ha szükséges - a döntéshozóknak a jogszabályokat az új technológiákhoz kell igazítaniuk.
A Német Monopóliumbizottság egy független szakértői testület, amely az 1970-es évek óta működik a német kormány mellett és tanácsokkal segíti azt a piaci versennyel összefüggő kérdésekben. A bizottság kétévente hozza nyilvánosságra az aktuális témákkal kapcsolatos jelentését és a mostani anyagot már átadta Peter Altmaier német gazdasági és energiaügyi miniszternek. A testület az aktuális jelentésében többek között azt írta, hogy a digitalizálás miatt jogi változtatásokra van szükség az árakat szabályozó algoritmusok, a stream-ajánlatok és a gyógyszerellátás területén. A struktúraváltoztatásokat úgy kell kialakítani, hogy azok elsősorban a fogyasztók számára legyenek kedvezőek, ugyanakkor biztosítani kell a tisztességes versenyfeltételeket a piaci szereplők számára is.
A bizottság fő észrevételei között szerepelt, hogy egyre több felhasználó vásárol az interneten, ezért kiemelten kell figyelni az algoritmusok és a mesterséges intelligencia segítségével megvalósított árképzésre. (Sok webshop ugyanúgy, mint a légitársaságok dinamikus árképzést alkalmaz, de a módosító tényezők ismeretlenek. Valószínűleg számít a vásárló lakhelye, korábbi vásárlásai, a fogyás mértéke stb.) Bármennyire is hasznosak ugyanis az árakat koordináló, öntanuló algoritmusok, ha szabályozatlan a terület és a fogyasztók sokszor indokolatlanul magas árakkal szembesülnek. Ezért van szükség az érintett piacok szisztematikus megfigyelésére. A felmerülő eseteket a fogyasztóvédelmi szervezetek kezdeményezésére a versenyhivatalok vizsgálhatnák ki.
Az audiovizuális platformok esetében figyelembe kellene venni, hogy a klasszikus televízió helyett egyre inkább előtérbe kerülnek az olyan szolgáltatások, mint a YouTube és a Netflix. A szabályozást ennek megfelelően kellene átalakítani. 2016-ban a fiatalok átlagosan naponta 30 percet töltöttek a stream-oldalakon, tavaly pedig már 59 percet. Ezen a területen egységes szabályozásra van szükség mind az ifjúság- és fogyasztóvédelem, mind a reklámok tekintetében. Az Achim Wambach által vezetett testület végül közölte, hogy a gyógyszerellátásban fokozatosan kell a rendszert a technológiai változásokhoz (online rendelések elterjedése, egészségügyi platformok megjelenése stb.) igazítani.
A Német Monopóliumbizottság egy független szakértői testület, amely az 1970-es évek óta működik a német kormány mellett és tanácsokkal segíti azt a piaci versennyel összefüggő kérdésekben. A bizottság kétévente hozza nyilvánosságra az aktuális témákkal kapcsolatos jelentését és a mostani anyagot már átadta Peter Altmaier német gazdasági és energiaügyi miniszternek. A testület az aktuális jelentésében többek között azt írta, hogy a digitalizálás miatt jogi változtatásokra van szükség az árakat szabályozó algoritmusok, a stream-ajánlatok és a gyógyszerellátás területén. A struktúraváltoztatásokat úgy kell kialakítani, hogy azok elsősorban a fogyasztók számára legyenek kedvezőek, ugyanakkor biztosítani kell a tisztességes versenyfeltételeket a piaci szereplők számára is.
A bizottság fő észrevételei között szerepelt, hogy egyre több felhasználó vásárol az interneten, ezért kiemelten kell figyelni az algoritmusok és a mesterséges intelligencia segítségével megvalósított árképzésre. (Sok webshop ugyanúgy, mint a légitársaságok dinamikus árképzést alkalmaz, de a módosító tényezők ismeretlenek. Valószínűleg számít a vásárló lakhelye, korábbi vásárlásai, a fogyás mértéke stb.) Bármennyire is hasznosak ugyanis az árakat koordináló, öntanuló algoritmusok, ha szabályozatlan a terület és a fogyasztók sokszor indokolatlanul magas árakkal szembesülnek. Ezért van szükség az érintett piacok szisztematikus megfigyelésére. A felmerülő eseteket a fogyasztóvédelmi szervezetek kezdeményezésére a versenyhivatalok vizsgálhatnák ki.
Az audiovizuális platformok esetében figyelembe kellene venni, hogy a klasszikus televízió helyett egyre inkább előtérbe kerülnek az olyan szolgáltatások, mint a YouTube és a Netflix. A szabályozást ennek megfelelően kellene átalakítani. 2016-ban a fiatalok átlagosan naponta 30 percet töltöttek a stream-oldalakon, tavaly pedig már 59 percet. Ezen a területen egységes szabályozásra van szükség mind az ifjúság- és fogyasztóvédelem, mind a reklámok tekintetében. Az Achim Wambach által vezetett testület végül közölte, hogy a gyógyszerellátásban fokozatosan kell a rendszert a technológiai változásokhoz (online rendelések elterjedése, egészségügyi platformok megjelenése stb.) igazítani.