Berta Sándor

Jöhet az európai DARPA?

Európai szakemberek szeretnék elérni egy közös európai kutatási ügynökség létrehozását.

A szakértők azt akarják, hogy az új létesítmény gyorsan, agilisen, kevés projektre összpontosítva és merészen reagáljon a különböző trendekre és az új technológiák megjelenésére. Az új hivatal gyakorlatilag az Amerikai Egyesült Államokban működő Defense Advanced Research Projects Agency-t (DARPA) másolná le.

A kezdeményezés legfontosabb támogatója André Loesekrug-Pietri vállalkozó, aki korábban egy technológiai alapot alapított és a francia védelmi miniszter tanácsadója volt. Az ötletét immár több mint száz európai kutatási és gazdasági szakértő karolta fel és a fő céljuk egy "német-francia diszruptív innovációs ügynökség" létrehozása. Az új intézmény neve Joint European Disruptive Initiative (JEDI) lenne, s egy új szintet jelenthetne a kutatásban és annak támogatásában.

Loesekrug-Pietri kijelentette, hogy a DARPA esetében ha a programok 20 százaléka eléri a célját, akkor a hivatal azt az álláspontot képviseli, hogy nem volt elég diszruptív. Az Európai Unió ugyan 80 milliárd eurót ad a kutatás támogatására, de ez a törekvés nem igazán sikeres. Ennek egyik oka, hogy az összeg túl sok projekt között oszlik meg, emellett túlzottan nagy a bürokrácia és feltűnően kevés az ellenőrzés. A cél az, hogy a JEDI esetében ne legyenek 150 oldalas beadványok és az engedélyek se 9 vagy 18 hónap után szülessenek meg. A döntési határidő legfeljebb 6 hét lenne. Néhány tucat programmenedzser kísérné és - ha szükséges - akár gyorsan le is állítaná az egyes projekteket.

Loesekrug-Pietri példaként említette, hogy a Prophesee nevű francia biotechnológiai startup az Európai Uniótól, a BPI francia befektetési banktól és a DARPA-tól egyaránt kapott támogatásokat, de kizárólag az amerikai ügynökség kérte a vállalkozás vezetőjétől azt, hogy rendszeresen számoljon be - az Amerikai Egyesült Államokban - a fejleményekről.

A vállalkozó hozzátette, hogy tudatosan csak azokon a területeken akarnak megjelenni, amelyeken nincsenek magánbefektetők. A célok között szerepel, hogy a programokból minél előbb prototípusok legyenek. Ehhez azonban az is kell, hogy az egyes fejlesztések és maguk a fejlesztők is viszonylag szabad kezet kapjanak a politikától. Amennyiben a folyamatokat egy minisztérium irányítja, akkor nem érdemes belekezdeni az egészbe.

Az új ügynökség gyorsan munkába állhat, hiszen 3-4 projektre már most is 40-60 millió eurót biztosítanak különböző alapítványok és német, illetve francia régiók és szövetségi tartományok. A kezdeményezés támogatói azt szeretnék, ha állami forrásokból 300 millió eurót sikerülne összegyűjteni és ezt az összeget éves szinten egymilliárd euróra növelnék. Az utóbbiból már 50-70 programot lehetne támogatni. A JEDI munkatársainak száma ugyanakkor nem haladná meg a 80-90 főt.

Németország és Franciaország szeretné előremozdítani az Európai Unióban a csúcstechnikákkal összefüggő kutatási tevékenységeket, ezért kidolgozott egy innovációs koncepciót. A javaslatok között szerepelt egy olyan hálózat létrehozása, amely az újszerű kutatási projekteket támogatná, s a lehetséges felfedezéseket felügyelné egészen a termékké válásig és a piaci bevezetésig. Emellett az EU szerepet vállalna az újszerű technológiák kutatási finanszírozásában is.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Sequoyah #7
    Nem, ezek Europai projectek, amiknek az esetleges jovobeni hasznabol mi is ugyanugy reszesulunk. Kis allamkent sohasem tudnank egy ilyet egyedul megfinanszirozni, szoval a legjobb lehetosegunk az, ha beszallunk egy nagyobb ilyen projectbe.
    Es az ilyen projectekben tipikusan magyar kutatok is reszt szoktak venni, ahogy a CERNben is van jopar magyar, es ezenkivul van esely ra hogy egy-egy kutatokozpontot eleve nalunk hozzanak letre (ami mar meg is tortent sok esetben)
  • kvp #6
    Egy kis es gyenge allam nem tud fuggetlen maradni, mert szukseg eseten letapossak. Ket ut van, vagy megprobalni jo oldalra allni (ami eddig nem igazan ment, neha azert mert nem volt jo oldal), vagy pedig kis, de eros allmnak kell lenni, amilyen pl. Svajc. Ez utobbihoz penz kell. Mindegy milyen forrasbol, de sok penz.

    A fenti EU-s rendszer pedig arrol szolna, hogy elszamoltathato legyen a kutatasi celu penzkoltesrol a kutatocsapat. Kb. mintha egy miniszteriumhoz kerulne az akademia penze, ami kezzelfoghato eredmenyeket var. Ez akkor hasznos, ha allamilag tamogatott startuprol van szo. Alapkutatasok eseten kevesbe hatekony. Igazabol a cikkben szereplo jedi projectek eseten sem valoszinu, hogy hirtelen tobb lesz az innovacio, csak hamarabb kiszurjak ha valakik csak lopjak a penzt. Elorebb nem leszunk sokkal, meg a nemet-francia ipar sem, csak tobb penz marad masra.
  • Csatabika #5
    "maradjunk meg.. fejlesszük a gazdaságunkat és a nemzetközi kapcsolatainkat ápoljuk..
    de tevőlegesen ne vegyünk részt semmi féle hatalmi játszmában."

    Valami ilyesmit szeretett volna a múlt század 30-as éveiben Belgium, Hollandia, Dánia, Norvégia, Jugoszlávia, Görögország stb...
    Csak egy kicsit másképp alakult.
    Nem rajtuk múlt.

    Szép dolog amit mondasz, de ez meg (sajnos) nem rajtunk múlik.
  • Sir Cryalot #3
    Szerinted most nincs ilyen jellegű sarc? Ezek oda vissza sarcolnak, szerinted miből telik "gravy train"-re ? :DDD

    Ez most arról szól, hogy még csak 20% sikeresség ráta se kelljen a gravy train-ezéshez .
  • ostoros #2
    Jól értem, hogy közös pénzből, tehát a miénkből is, akarnak német és francia projekteket finanszírozni?
    Fantörpikus.
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2018.06.24. 13:42:09
  • Sir Cryalot #1
    Látom dolgozik az e-pénisz irigység , meg az outnerdelési hajlam.

    "Loesekrug-Pietri kijelentette, hogy a DARPA esetében ha a programok 20 százaléka eléri a célját, akkor a hivatal azt az álláspontot képviseli, hogy nem volt elég diszruptív. Az Európai Unió ugyan 80 milliárd eurót ad a kutatás támogatására, de ez a törekvés nem igazán sikeres. Ennek egyik oka, hogy az összeg túl sok projekt között oszlik meg, emellett túlzottan nagy a bürokrácia és feltűnően kevés az ellenőrzés. A cél az, hogy a JEDI esetében ne legyenek 150 oldalas beadványok és az engedélyek se 9 vagy 18 hónap után szülessenek meg. A döntési határidő legfeljebb 6 hét lenne. Néhány tucat programmenedzser kísérné és - ha szükséges - akár gyorsan le is állítaná az egyes projekteket."

    hát ez óriási, ezt az egy bekezdést ezt hónapokig , évekig lehetne boncolgatni, de tartok tőle hogy az is érzelmi alapon dőlne el a művelt nyugaton :DDD .