Szekeres Viktor
Felelsz vagy mersz - Végső állomás 6?
A sok szellemes horror között mostanság eléggé eltűntek a klasszikus, tinihorroros darabok, amik közben annak tapsikolhatunk, hogy milyen változatos módon kárhoznak el a fiatalok.
Hogy tetszett a Felelsz vagy mersz?
Itthon csak mostanság kezd elterjedni a Truth or Dare játék, amit Amerikában a fiatalok szívesen űznek, hiszen ismerkedésre nagyon jól alkalmas. A koncepció mindössze annyi, hogy egy társaság épp soron következő tagjának el kell döntenie, hogy megcsinál valamit, amit a többiek kérnek, vagy igazat válaszol egy, a társaság által kérdésre. Persze, hogy miről van szó, az csak a választást követően derül ki, és mivel kiszúrós, röhögős játékról van szó, természetesen, hogy húzós, pikáns vagy ellentmondásos kérdések, illetve feladatok kerülnek elő ilyenkor. Ezt a játékot keresztelték el itthon Felelsz vagy mersz-re esetlen módon (nem mintha lenne sok jobb alternatíva, és még mindig jobb, mint a Trick or Treat magyarítása), és egy ilyen játékba keveredik bele a filmben Olivia és pár barátja, akik látomások során kapják meg a nagy kérdést, s ha nem teljesítik a kiszabott feladatot, nem felelnek vagy mernek, akkor bizony menten elhaláloznak.
A bevezetőből talán már az is kiderülhetett, hogy a Felelsz vagy mersz nem klasszikus, kaszabolós slasher, hanem a természetfölötti fajtába tartozó. Itt ugyanis nem egy maszkos gyilkos kergeti a tinédzsereket, hogy a végén mindenki meglepődjön a kilétén, hanem egy megfoghatatlan entitás - miképp a Végső állomásban maga a halál veszi sorba a hullajelölteket.
Ennek megfelelően ebben a filmben sem szánt szándékkal elkövetett gyilkosságokat láthatunk, hanem inkább járulékos áldozatokkal bíró cselekményeket és baleseteket, hiszen nem mindenkinek akarózik igazat mondani a kényes kérdésekre, és az ártalmatlan vagy vicces "meréseket" idővel olyanok követik, amiket ép ésszel nem hajtana végre az ember, amire rá persze is farag. Hamar rá is jönnek életben maradt hőseink, hogy a játékkal nem érdemes ujjat húzni, hiszen a halált (illetve a halált osztogatót) nem könnyű kijátszani. Persze nem lehetetlen, kérdés, hogy sikerül-e rálelni a megoldásra.
Unalmas, de megint a Végső állomást kell előcitálni. Ugyanis míg abban a filmben (sőt, az egész sorozatban) kifejezetten kreatív módon ritkították a szereplőgárdát, addig a Felelsz vagy merszben ilyesmiről szó sincs. Egy kivételével ugyanis rémisztően fapados a legtöbb megoldás (még a pisztoly is előkerül...), és nem csak azért, mert a jelek szerint a durvulást a lehető legkevesebb mennyiségű vér felhasználásával akarták megoldani.
Ha vér nincs, akkor marad a hangulat, illetve az ijesztgetések. Utóbbiak természetesen jelen vannak, de nem túl emlékezetesek, míg a hangulat sem a mexikói helyszín, sem maga a mitológia kapcsán nem túl erős. Arról nem is beszélve, hogy a "gyilkos" egy gagyi Instagram-filterhez hasonlatos prezentálása iszonyatosan lelombozó, és inkább bizarr, mintsem ijesztő.
Ettől még lehetett volna korrekt film a Felelsz vagy mersz, és helyenként élvezetes is, ahogy fel-alárohangálnak a karakterek, az igazság után kutatva, de sajnos a már említett (és természetesen múltban gyökerező) mitológia sem túl érdekes, amikor pedig a halálesetek kapcsán a szerelmi háromszögre való célozgatások kerülnek a középpontban, akkor végképp elmegy az ember kedve a filmtől.
Az már csak hab a tortán, hogy a nem megfogható "gyilkos" sem jó karakter, semmi ravaszság nincs benne, inkább csak troll, és direkt kiszúr a szereplőkkel, lehetetlen választások elé állítja őket - nyilván ez utóbbi volt a cél, de akkor igazán a készítők eszébe juthatott volna valami kreatívabb is annál az utasításnál, hogy "Lődd le az egyik barátodat!". (Arról nem is beszélve, hogy az egész játék szövetén van egy tátongó lyuk, amit az írók a szabályok megszegésével, illetve erőltetett átírásával foltoznak be.)
A Felelsz vagy mersz egy érdekes koncepcióra épült, hamar megalapozza a karaktereit, de amikor kiderül, hogy miről fog szólni a film, akkor elég hamar elvérzik és szappanba fullad. Mivel a költségvetés alacsony volt, az alapkoncepció könnyen közvetíthető és a viszonylagos siker sem maradt el, így simán folytatódhat, hiszen a műfajtól megszokott módon a vég is nyitott lett - a készítők nyilván rettentő kreatív megoldásnak tartották a lezárásukat.
A bevezetőből talán már az is kiderülhetett, hogy a Felelsz vagy mersz nem klasszikus, kaszabolós slasher, hanem a természetfölötti fajtába tartozó. Itt ugyanis nem egy maszkos gyilkos kergeti a tinédzsereket, hogy a végén mindenki meglepődjön a kilétén, hanem egy megfoghatatlan entitás - miképp a Végső állomásban maga a halál veszi sorba a hullajelölteket.
Ennek megfelelően ebben a filmben sem szánt szándékkal elkövetett gyilkosságokat láthatunk, hanem inkább járulékos áldozatokkal bíró cselekményeket és baleseteket, hiszen nem mindenkinek akarózik igazat mondani a kényes kérdésekre, és az ártalmatlan vagy vicces "meréseket" idővel olyanok követik, amiket ép ésszel nem hajtana végre az ember, amire rá persze is farag. Hamar rá is jönnek életben maradt hőseink, hogy a játékkal nem érdemes ujjat húzni, hiszen a halált (illetve a halált osztogatót) nem könnyű kijátszani. Persze nem lehetetlen, kérdés, hogy sikerül-e rálelni a megoldásra.
Unalmas, de megint a Végső állomást kell előcitálni. Ugyanis míg abban a filmben (sőt, az egész sorozatban) kifejezetten kreatív módon ritkították a szereplőgárdát, addig a Felelsz vagy merszben ilyesmiről szó sincs. Egy kivételével ugyanis rémisztően fapados a legtöbb megoldás (még a pisztoly is előkerül...), és nem csak azért, mert a jelek szerint a durvulást a lehető legkevesebb mennyiségű vér felhasználásával akarták megoldani.
Ha vér nincs, akkor marad a hangulat, illetve az ijesztgetések. Utóbbiak természetesen jelen vannak, de nem túl emlékezetesek, míg a hangulat sem a mexikói helyszín, sem maga a mitológia kapcsán nem túl erős. Arról nem is beszélve, hogy a "gyilkos" egy gagyi Instagram-filterhez hasonlatos prezentálása iszonyatosan lelombozó, és inkább bizarr, mintsem ijesztő.
Ettől még lehetett volna korrekt film a Felelsz vagy mersz, és helyenként élvezetes is, ahogy fel-alárohangálnak a karakterek, az igazság után kutatva, de sajnos a már említett (és természetesen múltban gyökerező) mitológia sem túl érdekes, amikor pedig a halálesetek kapcsán a szerelmi háromszögre való célozgatások kerülnek a középpontban, akkor végképp elmegy az ember kedve a filmtől.
Az már csak hab a tortán, hogy a nem megfogható "gyilkos" sem jó karakter, semmi ravaszság nincs benne, inkább csak troll, és direkt kiszúr a szereplőkkel, lehetetlen választások elé állítja őket - nyilván ez utóbbi volt a cél, de akkor igazán a készítők eszébe juthatott volna valami kreatívabb is annál az utasításnál, hogy "Lődd le az egyik barátodat!". (Arról nem is beszélve, hogy az egész játék szövetén van egy tátongó lyuk, amit az írók a szabályok megszegésével, illetve erőltetett átírásával foltoznak be.)
A Felelsz vagy mersz egy érdekes koncepcióra épült, hamar megalapozza a karaktereit, de amikor kiderül, hogy miről fog szólni a film, akkor elég hamar elvérzik és szappanba fullad. Mivel a költségvetés alacsony volt, az alapkoncepció könnyen közvetíthető és a viszonylagos siker sem maradt el, így simán folytatódhat, hiszen a műfajtól megszokott módon a vég is nyitott lett - a készítők nyilván rettentő kreatív megoldásnak tartották a lezárásukat.
|
Felelsz vagy mersz (Truth or Dare)
amerikai horror, 100 perc, 2018 16 éven aluliak számára nem ajánlott rendező: Jeff Wadlow forgatókönyvíró: Michael Reisz története alapján Michael Reisz és Jillian Jacobs & Christopher Roach & Jeff Wadlow operatőr: Jacques Jouffret zene: Matthew Margeson producer: Jason Blum szereplők: Lucy Hale (Olivia) Violett Beane (Markie) Tyler Posey (Lucas) Nolan Gerard Funk (Tyson) Sophia Taylor Ali (Penelope) Landon Liboiron (Carter) |
