Gyurkity Péter

Szerves vegyületeket találtak a Marson

A metán váltakozó szintjével együtt ezek az életnek megfelelő körülményekre utalnak.

A NASA már jóval a sajtótájékoztató előtt beharangozta, hogy nagy bejelentésre készülnek: eszerint a Curiosity marsjáró révén komoly eredményeket értek el, a kielemzett adatok pedig arra utalnak, hogy a vörös bolygó valóban az életnek adhatott otthont.

A közleményben mellékelt videóból kiderül, hogy két fontos előrelépést értek el az elmúlt időszakban. Az egyik csoport a fúrások révén arra a következtetésre jutott, hogy egy 3,5 milliárd éves múltra visszatekintő kőzetben szerves anyagok vannak jelen, a Sample Analysis at Mars (SAM) névre keresztelt műszer ugyanis a begyűjtött mintákban szenet tartalmazó molekulákra bukkant, amelyek egy részében kén volt jelen, míg mások bonyolultabb szerkezetet mutattak fel. A szerves molekulák persze önmagukban még nem jelentik az élet egykori jelenlétét, itt egyelőre a biológiai helyett a kémiai fázisban járunk, de nagyon úgy tűnik, hogy a régmúltban valóban az életnek megfelelő körülmények alakulhattak ki és voltak jelen a Gale-kráterben, amely akkor egy méretes tó volt.


A másik csoport nagy eredménye a metán váltakozó szintjének kimutatása, amely a jelek szerint szezonálisan ciklikus adatokat jelent. Erre egyelőre nincs magyarázat, tehát nem tudjuk, hogy miért következik be ciklikusan a nagyjából háromszoros eltérés a metán szintjében, de érdemes leszögezni, hogy ez sem feltétlenül jelenti az élet kialakulását és annak nyomait. A Földön a felszín alatti vulkánok és a kőzet interakciójából is létrejöhet metán, amelyet azután bizonyos földalatti baktériumok fogyasztanak el, de a Mars esetében egyelőre nincs bizonyítékunk hasonló baktériumok létezésére. Mindazonáltal az eredmény nagyon izgalmas, hiszen korábban úgy vélték, hogy a bolygó beljese szintén halott, a ciklikus folyamat viszont arra utal, hogy a metán termelése jelenleg is zajlik.

Az elkövetkező időszakban az eddigi adatok visszaigazolására, valamint azok részletes magyarázatára kerülhet sor, itt többek között arra is választ kell találni, hogy pontosan mely szerves molekulák voltak jelen a kőzetben, mielőtt a Curiosity műszere kissé megsütötte azt. A Mars2020 további mintákat gyűjthet majd be, ezek egy része a Földre is visszakerülhet, hogy itt vizsgáljuk meg azokat.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Sequoyah #24
    Igen veletlen. Es nem, nem ment (meg) tonkre, hanem porviharba kerult.
  • globint #23
    Nagy felfedezés!
    Viszont ez most véletlen, hogy rögtön ezután tönkrement a Curiosity marsjáró?
    Nem kellett volna belefúrni szegény "szervesanyag"-ba!
    Biztosan fájt neki.
    Mondjuk én is agyonütöm a szúnyogot, ha belémfúr . . . . .!
  • Sequoyah #22
    A osszetett eletnek vannak nyomai, amik kimutathatoak. A kornyezetre gyakorolt hatasokat latjuk is, pl az oxigen/nitrogen/co2 dus korszakok valtozasaban. Igy egesz jol latjuk is, hogy milyen tipusu elet letezhetett legkorabban.
    Nem vagyok benne biztos egyebkent mit ertesz "osszetett" alatt, de tul osszetett semmikepp sem lehet, mert azok hajlamosak megmaradni kovuletkent. Mar egy nagyobb algatelep is tud nyomot hagyni, akar valamifele organikuz kozetretegkent (pl mint meszko, szen, olaj).

    Szoval szvsz a legerdekesebb scenario ami az en ertelmezesemnek is megfelel, es a te kerdesedhez is illik, az egy olyan tovabbra is egyszeru eletformarol szol, ami nem lepi tul sokkal az egysejtuek szintjet, viszont nem a mi DNS/RNS-unkre epul. Tehat letrejott-e az elet a foldon tobb mint 1x, egymastol teljesen fuggetlenul?
    A ma ismert teljes foldi elovilag levezetheto egy darab maximalisan egyszeru (kb virus bonyolultsagu vagy meg egyszerubb) elo egyedbol. Mindennek egyetlen kozos ose van, meg ha nem is ismerjuk ezt az ost. De vajon kialakult-e az elet valami pocsolyaban, hogy aztan kihaljon, es kialakuljon az elet kesobb egy masik pocsolyaban ujra? Esetleg meg ma is letezik ilyen eletforma valami elszigetelt barlangban?
    Azt hiszem kisebb ennek az eselye mint hogy a marson talaljunk valamit, de legalabb akkora tudomanyos jelentosege lenne. Az elet eredetenek kutatasanak a mindenkori legnagyobb problemaja az hogy csak egyetlen peldajat ismerjuk az eletnek, es egy peldabol nem meghatarozhatoak az elet alapveto szabalyai. Ehhez ketto, vagy tobb egymastol fuggetlen eletforma hasonlosagait kene latni.
  • overseer-7 #21
    egyetértek.
    Tény, hogy amint lehűlt a bolygónk a kialakulása után.. és vizet hozott a felszínére a naprendszer külső régióiból a nagy kései aszteroida bombázás. Azonnal elindult az élet fejlődése.

    A szakemberek megállapították, hogy valóban létezett egy pro-biotikus életforma a bolygón. Ezt RNS világnak nevezik.
    Az RNS egy nagyon érdekes molekula. Mert egyszerre képes információhordozóként viselkedni és ugyanakkor ellátni a katalizátor és fehérje funkciókat.
    Carl Sagan ahogy leírta.. az RNS olyan mint egy cipőfűző, ami képes maga mellé vonzani a komplementer molekulákat és ezáltal maga mellett felépíteni egy másolatot önmagából. Miközben összeszerelési és katalizáló funkciókat is képes ellátni.
    Az RNS annyira hatékony molekula, hogy még mai napig is nélkülözhetetlen a szerepe a sejten belül. mRNS viszi az információt a DNS ből a molekuláris gyártósorokhoz, hogy mit kell összeszerelni, milyen fehérjéket kell legyártani.. milyen funkciókat kell elindítani és leállítani.
    Viszont az RNS nagyon sérülékeny.. és nagyon hajlamos a mutációra önmagában.

    Én is úgy látom, hogy két dolog történhet meg, ha idekerülne több féle idegen mikro életforma.
    A nagy részük elpusztul mert nem képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.
    Egy nagyon kis része..azon fajok amely véletlenül egy olyan környezetbe csöppennek amely kedvező számukra. Mondjuk képesek felzabálni nagy hatékonysággal minden elérhető szerves anyagot.. Mert mondjuk egy olyan környezetből jönnek, ahol nagyon szűkös az elérhető szerves anyag és nagy evolúciós háború dúl ezen anyagok megszerzéséért.
    Ha mondjuk olyan mostoha körülményekből jönnek ami abba az irányba tolta az életet, hogy szélsőséges körülményekben is túléljenek.. mint mondjuk a medveállatka..

    Az ilyen életforma.. nagyon veszélyes lenne a bolygónkon.

    Egy igazi invazív exo-biotikum képes lenne elpusztítani az őshonos életet a bolygónkon és saját fajtájával benépesíteni azt.

    Ilyen folyamatra van példa a természetben az inváziós fajok más kontinensre való benyomulásakor.
    Katasztrofális hatása van az ilyesminek.
  • Irasidus #20
    2,5 milliárd éve co2-nitrogén légkörünk volt, nem metán. Akkoriban már bőven létezett az élet, az összetett alatt nem tudom mit értesz, de a proterozoikum első felében már többsejtű élet is létezett.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.06.13. 12:13:50
  • NEXUS6 #19
    Nekem is ez jutott eszembe. A jelenlegi földi élet több olyan "világnak" az összessége amelyek egymást támadták, legyőzték, majd asszimilálták. Ahhoz, hogy a jelenlegi összetettebb lények létezzenek gyak cianobaktériumokat kell minden egyes sejtjükbe asszimilálni, hogy oxigéngazdag környezetbe létezhessenek, amelyek viszont előtte valszeg szinte mindegyiket kipusztíthatták. Nem tudhatjuk, hogy 2,5 milliárd éve vajon az akkori metán légkörben létezett-e már egyszer egy viszonylag öszetett életformákra alapuló élővilág. És szintén nem tudható, hogy egy marsi organizmus számára mennyire kedvező a földi környezet. Ha az, akkor simán legyalulhatja akár az egész bioszférát egészen addig, amíg meg nem tanul a földi élet alkalmazkodni hozzá. Ez akár azt is jelentheti, hogy ismét minden összetett lény kipusztul.
  • wraithLord #18
    "Meg a itt a Foldon sem tudjuk hogy mi tortenik..."

    Mert a bioszféra (is) egy nagyon bonyolult, kölcsönhatások hálózatából álló - többek között - ökológiai rendszer, amit átlátni csak akkor lehet, ha minden egyes elemét tökéletesen ismerjük. Ez a bolygó minden más rendszerére (pl. a ma egyre fontosabbá váló klímarendszer) szintén igaz, ami vagy közvetve, vagy közvetlenül csatlakozik a biomassza folyamataiba.

    Egyetlen idegen mikroba esetén is csak akkor tudunk biztosra menni, ha tökéletesen ismerjük a mikrobát, de jelenleg nem ismerjük még egy prokariótának sem minden rendszerét annyira, hogy biztosra mehessünk. Gondolok itt pl. mindjárt a DNS-re is. Egy mikroba DNS-éből ki lehetne hámozni a múltját (mire képes-> milyen körülmények között alakult a jelenlegi formájára), de még a DNS tökéletes ismereténél sem tartunk, prokarióták esetében sem. Nem beszélve arról, hogy ha az idegen élőlénynek tényleg más a biokémiája, és nem a DNS hordozza az élőlény "tervrajzát". Már akkor meg vagyunk lőve, ha az csak más bázisokkal kódolt dezoxiribonukleinsav, nemhogy akkor, ha még csak nem is DNS, hanem RNS vagy nem is nukleinsav.

    Szóval biztosra elég nehéz menni.
    Utoljára szerkesztette: wraithLord, 2018.06.11. 19:31:30
  • Irasidus #17
    "Lehet ugyanugy DNS alapuak, mert a DNS az egyetlen univerzalisan hatekony modja az oroklodesnek (vagy a foldrol kerultek oda), de lehet valami olyan is, amire ma meg csak nem is gondolunk."

    Vannak életformák, amik RNS használnak, és ma már tényszerűen bizonyított, hogy a DNS előtt létezett a földön egy RNS világ. Illetve azt megelőzőleg, vagy egy időben, peptidalapú replikátor-ok. Egyszer jó lenne írni egy összefoglalót (csak hova, minek, kinek?), hogy hol tart az élet keletkezésének kutatása. Sokan meglepődnének, akik azt hiszik (nem te), hogy ma is sötétben tapogatózunk, és semmit sem tudunk erről a folyamatról.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.06.11. 19:17:41
  • Sequoyah #16
    Pontosan...

    Persze egyebkent amiket irtal azok egyaltalan nem hulyesegek, sot meg az is lehet hogy valoban ez a legvaloszinubb ami tortenhet, de a valoszinuseg az az ami, egy lehetoseg. Minden aminek nem 0 kozeli a valoszinusege, az valosagga valhat.

    Es a legtobb lehetosegrol lovesunk sincs, hogy mi a valoszinusege... Meg a itt a Foldon sem tudjuk hogy mi tortenik ha az europai meheket amerikaba telepitunk, vagy nyulakat Ausztraliaba, csak utolag vagyunk okosak. Mindketto valos pelda egyebkent, kuonbozo kimenetekkel... Egy idegen fajrol pedig meg aztan valoban lovesunk sincs, hogy milyen, mert meg soha egyet sem lattunk. Lehet ugyanugy DNS alapuak, mert a DNS az egyetlen univerzalisan hatekony modja az oroklodesnek (vagy a foldrol kerultek oda), de lehet valami olyan is, amire ma meg csak nem is gondolunk. Amig pedig 0 tudasunk van roluk, addig azt sem jelenthetjuk ki, hogy nem kompatibilisek velunk semmilyen szempontbol (pl megeves) sem.
  • wraithLord #15
    Nem én vagyok a filmből a gonosz tudós, aki mindent behurcol, amit talál, aztán kitör a horror. :D Csak elméletben gondolkodtam. A legfőbb erkölcsi tanulsága a történetnek valóban az, hogy vigyázni kell. :D