Ötvös Tibor
Illik a bukott alcím a Jurassic World folytatásához
A Jurassic World: Bukott birodalom sajnos csúnyán elmarad a várakozásoktól és az egész történeten átívelő logikátlanság lerontja azt az élményt, melyet az előző rész sikerrel vezetett fel. A befejezés azonban érdekes.
Hogy tetszett a Jurassic World: Bukott birodalom?
A Jurassic Park első része valósággal berobbant a mozikba és emlékszem mekkora úttörőnek számított a látvány tekintetében. Sajnos a folytatások már nem értek fel erre a szintre és nem is volt meglepő, hogy a harmadik fejezet után Sam Neill végleg kiszállt, a franchise pedig kisebb pihenőre ment. A Jurassic World 2015-ben az év egyik legnagyobb sikere lett és bár voltak "érdekes" részek, de a hangulat és a folyamatos akció elvitte a hátán a filmet. Sajnos a Bukott birodalom már nem képes eme bravúrra.
A történet szerint a Nublar szigeten maradt dinoszauruszokat újabb kihalás fenyegeti, hiszen az ottani vulkán kitörni készül és így egy milliárdos támogatásával a hátuk mögött Claire és Owen ismét elindulnak, hogy akkor már egy füst alatt egy kék hátú velociraptort is begyűjtsenek. Persze a háttérben nem az állatok megmentése áll, de nem spolierezünk, szóval a valódi szándék maradjon titok. Ami azonban nem titok, az a műfajváltás, ami láthatóan kettészakította a filmet.
A nyitány a második rész óta megszokott akcióval kezd, éppen ezért ez nem is meglepő. A látvány a helyén, még izgalom is akad, szóval a kezdés pazar. Utána jön a megszokott kis ismertetés, a történet felvezetése, eljutunk a szigetre és eljönnek az állatok – és el is telt kb. 50 perc. Igen, nem csalás nem ámítás, a trailerekben agyonreklámozott, látványos vulkánkitöréssel tarkított állati menekülés maximum a film felét tölti csak ki. Ezután következik egy váltás és először egy értelmetlen gazdasági thrillert kapunk, majd egy tipikus kísértetházas horrorba csöppenünk.
Sajnos ez a váltás elég rosszul lett levezetve, hiszen annyi irracionális dolog vezet odáig, hogy az már fájdalmas. A Bukott birodalom világában a logika nem lényeges, azt simán feláldozzuk a cél érdekében – ami annyi, hogy a hősöknek egy haja szála sem görbülhet. A színészi játékokon is látszik egyébként, hogy Chris Pratt sem élvezi annyira a forgatást, mint az előző film esetében. Bryce Dallas Howard pedig szimplán csak idegesítő, de legalább a magassarkút lecserélte.
Az egyetlen valamirevaló pozitívum az a film lezárása, mely egy valóban érdekes világot vetít előre és ha az esetlegesen elkészülő harmadik Jurassic World már nem a megúszásra megy, azaz képesek kihagyni a kötelező köröket az elején és ennek köszönhetően nem lesz tele logikai bukfencekkel a film fele (és persze megelégszenek a valóban létezett őshüllőkkel, nem akarnak mindenféle teremtményeket létrehozni), akkor még vissza is találhat a helyes útra a franchise. Szerencsére Spielberg producerként nem erőlteti ránk a Star Wars-féle áradatot és 3-4 évente jönnek az új részek, így lesz idő rendesen kidolgozni és megalkotni a világot. Mert a lezárás valóban érdekes alaphelyzetet teremt és azon a vonalon elindulni… nos, az sok lehetőséget rejt magában.
A történet szerint a Nublar szigeten maradt dinoszauruszokat újabb kihalás fenyegeti, hiszen az ottani vulkán kitörni készül és így egy milliárdos támogatásával a hátuk mögött Claire és Owen ismét elindulnak, hogy akkor már egy füst alatt egy kék hátú velociraptort is begyűjtsenek. Persze a háttérben nem az állatok megmentése áll, de nem spolierezünk, szóval a valódi szándék maradjon titok. Ami azonban nem titok, az a műfajváltás, ami láthatóan kettészakította a filmet.
A nyitány a második rész óta megszokott akcióval kezd, éppen ezért ez nem is meglepő. A látvány a helyén, még izgalom is akad, szóval a kezdés pazar. Utána jön a megszokott kis ismertetés, a történet felvezetése, eljutunk a szigetre és eljönnek az állatok – és el is telt kb. 50 perc. Igen, nem csalás nem ámítás, a trailerekben agyonreklámozott, látványos vulkánkitöréssel tarkított állati menekülés maximum a film felét tölti csak ki. Ezután következik egy váltás és először egy értelmetlen gazdasági thrillert kapunk, majd egy tipikus kísértetházas horrorba csöppenünk.
Sajnos ez a váltás elég rosszul lett levezetve, hiszen annyi irracionális dolog vezet odáig, hogy az már fájdalmas. A Bukott birodalom világában a logika nem lényeges, azt simán feláldozzuk a cél érdekében – ami annyi, hogy a hősöknek egy haja szála sem görbülhet. A színészi játékokon is látszik egyébként, hogy Chris Pratt sem élvezi annyira a forgatást, mint az előző film esetében. Bryce Dallas Howard pedig szimplán csak idegesítő, de legalább a magassarkút lecserélte.
Az egyetlen valamirevaló pozitívum az a film lezárása, mely egy valóban érdekes világot vetít előre és ha az esetlegesen elkészülő harmadik Jurassic World már nem a megúszásra megy, azaz képesek kihagyni a kötelező köröket az elején és ennek köszönhetően nem lesz tele logikai bukfencekkel a film fele (és persze megelégszenek a valóban létezett őshüllőkkel, nem akarnak mindenféle teremtményeket létrehozni), akkor még vissza is találhat a helyes útra a franchise. Szerencsére Spielberg producerként nem erőlteti ránk a Star Wars-féle áradatot és 3-4 évente jönnek az új részek, így lesz idő rendesen kidolgozni és megalkotni a világot. Mert a lezárás valóban érdekes alaphelyzetet teremt és azon a vonalon elindulni… nos, az sok lehetőséget rejt magában.