MTI
Hiába perelte be a Kaspersky az amerikai kormányt
Egy amerikai szövetségi bíró elutasította az orosz Kaspersky Lab két keresetét, amelyben a számítástechnikai cég azt kérte, hogy oldják fel termékeinek amerikai kormányzati használati tilalmát.
Beadványaiban a szoftvereket, köztük számítógépes vírusok elleni védelmet szolgáló szoftvereket gyártó informatikai vállalat azzal érvelt, hogy a kongresszus megsértette az amerikai alkotmányt, amikor bírósági ítélet nélkül hozott törvényt a Kaspersky Lab termékeinek kitiltásáról a kormányzati hivatalokból. Ezek a döntések "érdemleges tények felmutatása nélkül, tisztességtelenül vették célba a vállalatot" - fogalmazott a bírói döntés után kiadott közleményében a Kaspersky Lab, amely az amerikai belbiztonsági minisztérium által foganatosított tiltás feloldását is kérelmezte.
Colleen Kollar-Kotelly washingtoni szövetségi bíró a kérvények elutasításakor azzal érvelt, hogy az orosz cég nem tudta bizonyítani sem a kongresszus alkotmánysértését, sem a minisztérium döntésének megalapozatlanságát. A szoftvergyártó cég már szerdán be is jelentette: fellebbezéssel él.
Az amerikai kormány tavaly szeptemberben tiltotta be az orosz informatikai cég termékeinek használatát a kormányzati hivatalokban, miután felmerült a gyanú, hogy a Kaspersky-szoftverek - az orosz adatmegosztási törvények értelmében is - lehetővé teszik a kémkedést, s ezzel komoly fenyegetést jelentenek. Az amerikai nemzetbiztonsági minisztérium (DHS) akkor aggodalmát hangoztatta, hogy a moszkvai székhelyű cégre befolyást gyakorolhat a Kreml, s ezért a Kaspersky vírusirtó szoftvereinek telepítése veszélyt jelent az amerikai nemzetbiztonságra. A tárca rendeletben tiltotta meg a Kaspersky-szoftverek használatát, s egyúttal jelezte, hogy a kormányzat által felügyelt valamennyi ügynökségnél is betiltják ezeket a vírusirtókat. Később az amerikai kongresszus - egy salátatörvény keretében - törvényt szavazott meg a tiltásról.
A Kaspersky Lab és alapítója, Eugene Kaspersky többször is cáfolta, hogy bármiképpen is segítene bármely kormánynak a számítógépes hírszerzésben. Visszautasította azt a feltételezést is, hogy tevékenységét az orosz kormányzat befolyásolná. A cég már korábban bejelentette: azt tervezi, hogy Svájcban adatközpontot hoz létre, ahol majd megvizsgálják és elemzik az amerikai és európai felhasználók által jelzett gyanús fájlokat.
Beadványaiban a szoftvereket, köztük számítógépes vírusok elleni védelmet szolgáló szoftvereket gyártó informatikai vállalat azzal érvelt, hogy a kongresszus megsértette az amerikai alkotmányt, amikor bírósági ítélet nélkül hozott törvényt a Kaspersky Lab termékeinek kitiltásáról a kormányzati hivatalokból. Ezek a döntések "érdemleges tények felmutatása nélkül, tisztességtelenül vették célba a vállalatot" - fogalmazott a bírói döntés után kiadott közleményében a Kaspersky Lab, amely az amerikai belbiztonsági minisztérium által foganatosított tiltás feloldását is kérelmezte.
Colleen Kollar-Kotelly washingtoni szövetségi bíró a kérvények elutasításakor azzal érvelt, hogy az orosz cég nem tudta bizonyítani sem a kongresszus alkotmánysértését, sem a minisztérium döntésének megalapozatlanságát. A szoftvergyártó cég már szerdán be is jelentette: fellebbezéssel él.
Az amerikai kormány tavaly szeptemberben tiltotta be az orosz informatikai cég termékeinek használatát a kormányzati hivatalokban, miután felmerült a gyanú, hogy a Kaspersky-szoftverek - az orosz adatmegosztási törvények értelmében is - lehetővé teszik a kémkedést, s ezzel komoly fenyegetést jelentenek. Az amerikai nemzetbiztonsági minisztérium (DHS) akkor aggodalmát hangoztatta, hogy a moszkvai székhelyű cégre befolyást gyakorolhat a Kreml, s ezért a Kaspersky vírusirtó szoftvereinek telepítése veszélyt jelent az amerikai nemzetbiztonságra. A tárca rendeletben tiltotta meg a Kaspersky-szoftverek használatát, s egyúttal jelezte, hogy a kormányzat által felügyelt valamennyi ügynökségnél is betiltják ezeket a vírusirtókat. Később az amerikai kongresszus - egy salátatörvény keretében - törvényt szavazott meg a tiltásról.
A Kaspersky Lab és alapítója, Eugene Kaspersky többször is cáfolta, hogy bármiképpen is segítene bármely kormánynak a számítógépes hírszerzésben. Visszautasította azt a feltételezést is, hogy tevékenységét az orosz kormányzat befolyásolná. A cég már korábban bejelentette: azt tervezi, hogy Svájcban adatközpontot hoz létre, ahol majd megvizsgálják és elemzik az amerikai és európai felhasználók által jelzett gyanús fájlokat.