Berta Sándor

A kormányoknak vállalatokként kellene gondolkodniuk?

Megoszlanak a vélemények arról, hogy a világ államainak miként kellene reagálniuk a műszaki fejlődésre és mennyire szabad arra támaszkodniuk.

Tim Draper amerikai kockázatitőke-befektető nyitotta meg a Gov.Tech-Pioneers Festival nevű rendezvényt. Az üzletember azt szorgalmazta, hogy a világ kormányai kezdjenek el úgy gondolkodni, mint a cégek azért, hogy a jövőben versenyképesebbek legyenek. Draper nagyon fontosnak nevezte az új dolgok iránti nyitottságot is. A kockázatitőke-befektető szerint a jövőbeli technológiák közül a bitcoin alapját jelentő blokklánc technológia az okos-szerződésekkel és a mesterséges intelligenciával ötvözve jelentős mértékben módosíthatja és befolyásolhatja az állam feladatait és szerepét. A valutarendszereket és a betegbiztosítást a jövőben decentralizált módon lehet majd a blokklánc technológia segítségével kezelni. Ez lehet a tökéletes bürokrácia.

Az üzletember szerint a minden bajra csupán egyetlen tablettát kínáló hagyományos gyógyszergyártók ideje lejárt. Ehelyett a mesterséges intelligencia pontosan követi, hogy az elmúlt napokban éppen hol tartózkodott egy személy és utána elkészíti a diagnózisát. Az egészségügy ehhez biztosítani fogja a megfelelő gyógymódot. Ahhoz, hogy az utóbbi megvalósulhasson, minden adatot össze kell kötni egymással, továbbá a polgároknak ajánlások vagy figyelmeztetések küldhetők. Az úgynevezett okosszerződésekkel tájékoztatható a biztosítótársaság vagy biztosítható akár az egészségügyi ellátás is. A mesterséges intelligencia tisztességes és részrehajlástól mentes, Draper szerint emiatt nincsenek etikai aggályok vagy veszélyek az új technológiák alkalmazásában.

Julia Kloiber, a Mozilla partnere és az Open Knowledge Foundation prototípus-alapjának társalapítója viszont azt az álláspontot képviselte, hogy a kormányok számára biztosan téves út lenne kizárólag a technológiákra támaszkodni vagy vállalatként gondolkodni.

"Amennyiben egy kabinet a jövőre gondol, akkor nem szabadna annyira erősen a technológiára összpontosítania, hanem először azt kellene megkérdeznie, hogy milyen problémákat lehet megoldani annak segítségével. Különben olyan eszközöket fejleszthetnek ki a szakemberek, amelyekre a polgároknak talán egyáltalán nincs szükségük" - emelte ki Kloiber. A startupokkal és az azokhoz tartozó kultúrával ellentétben az államoknak nem a kifejlesztett megoldás legmagasabb áron való eladása a legfontosabb, hanem az, hogy az állam fenntartható legyen az emberek számára.

Az államapparátust az adópénzekből finanszírozzák és annak a polgárokat, illetve azok érdekeit kellene szolgálnia. E folyamat során nem lehet úgy gondolkodni, mint egy termék esetében. Szerinte téves abból kiindulni, hogy a startup-világ összes elemét át lehet ültetni minden ágazatra. Amennyiben az állam azt a gondolatot követi, hogy majd a piac elrendezi a dolgokat, akkor hamarosan nem lesz tömegközlekedés, hanem olyan szolgáltatások veszik át a helyét mint az Uber. Sajnos azonban a piac gyakran csak egy bizonyos réteg számára kínál megoldásokat.

Kloiber számára az új technológiák használata a kormányzati munkában ideális esetben azt jelenti, hogy sok ember részt vesz a folyamatokban, impulzusokat adnak másoknak és kipróbálnak dolgokat. "A fejlődés nem rossz, de közben nem szabad elfelejteni a felhasználókat. Ehelyett az embereket képessé kell tenni dolgokra és nem szabad őket kizárni a folyamatokból" - szögezte le a szakértő.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • esztyopa #9
    Miről beszélt ez a gyíkarc?
    A profitnövelésről,vagy a kormányzásról?
    Sajnos ma már az*állam* a politikusok arénája,akik kedvükre játszanak a rájuk testált hatalommal,amit a saját,és nem az állampolgárok érdekeiben gyakorolnak !
    Teljesen el van torzulva egy ország vezetéséről kialakult nézet.


  • kvp #8
    Azon kivul, hogy az cikkben szereplo befekteto osszes gyakorlati peldaja rossz (pl. egy betegseget nem igazan lehet az alapjan diagnosztizalni, hogy az illeto merre jart az elmult par napban), a nagyobb gond, hogy amit allit az nagyon ketelu fegyver.

    O persze arra gondol, hogy az allam is legyen egyfajta ceg, amit ne illessen meg semmilyen dontesi jog a tobbi ceg felett, ez lenne a teljes liberalis vadkapitalizmus, amikor az allam szep lassan megszunik es csak a kiskiralyok, akarom mondani a multinacionalis nagytoke maradna mint allamszervezo ero. Szukseg eseten esetleg a nagyobb cegvezetokbol allo vilagkormannyal, ha egyaltalan szukseg lenne barmilyen hivatalosnak tuno vezetesre.

    Na most ennek van egy masik formaja is, amikor az allam ugyancsak cegkent lep fel, de az egesz nemzetet kepviselve es bevezet egyfajta allamkapitalizmust, amikor az egesz allam nemzeti kezbe vett tokevel lep fel cegkent, bedaralva minden kulfoldi magantoket. Ez a kockazatitoke befektetok remalma, viszont nem ellenkezik azzal amit mondott, hiszen az adott kisebb orszag jobban tud versenyezni a nemzetkozi piacokon, ha egyseges cegkent lep fel. Csak a nemzetkozi tokenek vag keresztbe. (egyebkent az allamkapitalizmus alkalmazasa Kina receptjenek egyik fele)

    ps: Az allami eroszakmonopolium elvileg valasztott, tehat nem az allam birtokolja, hanem a polgarok ruhazzak ra az allamra (egesz pontosan a valasztott vezetokre) ezt a jogkort, hogy kozosen kepesek legyenek megvedeni magukat. Ennek feltetele, hogy az allam a sajat allampolgarai ellen nem hasznalja, csak amennyiben azok buncselekmenyt kovetnek el es akkor sem olyan mertekben mint idegenek ellen. Az a kormany ami erre oda tud figyelni sokkal nepszerubb lesz mint az amelyik nem.
  • asgh #7
    Az állam lényege az erőszak monópóliuma, azaz nem kiérdemli az adófizetők pénzét, hanem erőszakkal elveszi.
    Jobb esetben az állami erőszakot ellensúlyozza valamiféle társadalmi kontroll.
    Pont azért veszélyes az államot vállalkozásként felfogni, mert egy vállalat esetében sem az erőszak monopóliuma sem a társadalmi kontroll nem lehetséges.

    A cégeknek gazdasági evolúciós környezetben kell túlélniük, melyet az állam kontrollál. Ha az állam csak egyike lenne a túlélésért küzdő szereplőknek, akkor a társadalom teljesen elvesztené a kontrollt a gazdaság fölött.
    Hogy ez jó-e vagy sem, az alapvetően ideológiai kérdés.

    A liberális gazdaságfelfogás szerint a gazdaság őserdő, a gazdaságpolitika meg botanika: az őserdő sokszínűsége felett kell őrködnie és semmi másba nem szabad beavatkoznia. Az ő szempontjukból a társadalmi kontroll határozottan káros, mert beavatkozik az őserdő természetes rendjébe.

    A nem-liberális (konzervatív, baloldali, zöld, stb.) gazdaságfelfogás szerint viszont a gazdaság kert, a gazdaságpolitikának pedig kertészként kell viselkednie, amihez persze szükség van a botanikusok (közgazdászok) tudására is, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy a kert nem öncél, hanem (társadalmi) haszon reményében tartjuk fenn.

    Sok esetben a közgazdászok és a gazdaságpolitikusok azért beszélnek el egymás mellett, mert maga a cél nem tisztázott.
    Például fizetős egészségügy: egyrészt az állam ne kontrollálja, hogy ha valakinek van pénze, akkor azt milyen módon költheti a saját egészségére. Csakhogy ha az egész rendszer átáll fizetősre, akkor az alacsony jövedelmű tömegek ellátás nélkül maradnának, mert piaci alapon nem éri meg ellátni őket.
    Az "őserdő" logikába simán belefér, hogy adott társadalmi rétegek nem kapnak egészségügyi állátást, mert az élet az őserdőben már csak ilyen: az erősebb túlél, a gyengébb elbukik.
    A "kert" logikába viszont nem, mert a cél más: az egészségügyi rendszer célja a társadalom jólétének biztosítása, és ha a társadalom nem részesül minél nagyobb arányban az ellátásból, akkor a rendszer kudarcot vallott.

    Vannak olyan tanulmányok, hogy az államnak jobban megérné a 70 év felettiek orvosi ellátásán rontani, mert a nagyobb halálozási arány csökkentené az inaktívak számát, ezáltal komoly tb pénzek takaríthatók meg. Ez a cinikusan racionális, "Mengele" logika működhet egy cég esetében, de nyilván nem szeretne senki olyan államban élni, ami nyíltan a saját állampolgárai likvidálására játszik.
  • dyra #6
    te aztán tudod! zsinoráramgizi!
  • molnibalage83 #5
    Elég viccesen indítasz, aimikor elég vicces dolgokat állítasz úgy, hogy kb. élből lehet cáfolni azokat...
  • dyra #4
    És mindenhol ahol megvan a high-tech ott szépen felkúsznak a bérek. Mert magas hozzáadott értékű munkák vannak amik húzzák magukkal a szolgáltatások egész tárházát. De manapság a high-tech dolgokat csak a nagy cégek tudják finanszírozni. A kutatás-fejlesztés, a magasan képzett munkaerő soha nem lesz olcsó még egy csoró országban sem.

    A magán kórház jól hangzik csak azt meg pl mi magyarok nem tudjuk kiköhögni pont a magas árak miatt, nálunk csak az állam tudja megfinanszírozni mert a lakosság erre képtelen. Ekkor viszont bejön a bürokratikus működés ami valóban hatékonytalan, de mikor egy rendszer összes szereplője hatékonytalan akkor sok sikert a megváltoztatásához. Hirtelen nem fognak ott teremni a képzett profik akik hatékonnyá teszik a rendszert. Nem véletlen, hogy a legtöbb országban vagy rosszabb az EÜ vagy ha jobb sokkal drágább mint nálunk.

    Ennyit a versenyről.
  • dyra #3
    te beszélsz baromságokat, valóban igazad van nincs közvetlen anyagi haszna csak közvetett (de az meg kb nem mérhető). A cégek hatékonyságának a mítosza meg baromi vicces, nagy multik uralják a gazdasági teret árverseny a legtöbb szolgáltatás területén nincs. Tök jó példa a Windows a Microsoft annyiért adja amennyiért akarja "szinte". De ez megvan a gyógyszeriparban az autóiparban, a bányászatban nem sorolom. A kis cégek valóban öldöklik egymást de ők azok akik morzsákért játszanak.

    Nagy cégeknél ugyanúgy megvannak a túlélő csak a pozi mimnél tovább meglegyen típusú vezetők

    "Mi a legfontosabb egy (köz)kórházi vezetőnek? Nehogy kiderüljön, hogy a havercég rosszul/sehogy takarít. A 10 fős cégünk irodáját többen takarították mint a megyei kórházat. Mi a legfontosabb egy privát kórházban? Elégedett legyen a beteg."

    multiknál ugyanez megvan, nem kell itt álszenteskedni nézd meg hogy talicskázzák ki a lovét számlázgatnak ide oda többszörösen túlárazott szolgáltatásokat lényegében egyik zsebükből a másikba teszik a lovét teljesen legálisan. És akkor a kapcsolatrendszerekről még nem is szóltam.

    Baromi jól hangzik ez a hatékonyság duma de ott ahol monopoliumok vannak meg felosztott területek erről már kár beszélni.

    "Pontosan ez az amiért az EU folyamatosan lemarad a technológiai versenyben. Marha polkorrekt pályázat hegyek viszik el a pénzt de azt, hogy mi lenne hasznos, mi oldja meg a _valós_ problémákat az senkit nem érdekel. "

    Erre mondjál már példát. Mert az a helyzet, hogy a legfejeltebb nyugat európai országok piszok versenyképesek, nyitott munkaerőpiac a legjobb koponyák igaz a selejttel együtt szépen mennek hozzájuk, a magas bérek miatt rá vannak kényszerítve a high-tech gyártás technológiára amit nem restek alkalmazni. Persze ha te a Görögöket vagy a csóringer keletieket nézed akkor valós a képed de az Eu-nak a gazdaságának hány százalékát adja PL Magyarország? 0.1 % ha jól emlékszem.

    Az hogy mi nem tudunk mit kezdeni a pénzekkel és a korrupt vezetőink amit tudnak ellopnak belőle nem az ő gondjuk.

    A lakosság száma az ami tényező az Eu összlakossága eltörpül Kína vagy India mellett de már Afrikában is kezd kialakulni egy erős középréteg ami kijelöli a trendeket.

    hamarosan Kína előzi az amerikaiakat GDP-ben pedig az USA-ban sem hülyék vannak. Amúgy ezek is csak kb neked újak, gazdasági kutatók szerint az 1800-as évek elején Kína és India az akkori világ GDP-jének 30 - 40% adta amikor a brit birodalom kb csak 10-et. Persze katonai erővel volt kitől lopni.

    Nem kell lenézni őket nem a segg alacsony szintből jöttek fel. Béke van, egységesek, elfoglalják a helyüket ahol amúgy a történelem jórészben voltak.

    Utoljára szerkesztette: dyra, 2018.05.28. 22:40:04
  • grobs #2
    Nem beszél hülyeséget, legfeljebb nem érted. Vannak olyan területek amiknek közvetlen (anyagi) haszna nincs (pl. határvédelem, tűzoltóság), de ezeknek a hatékonyságán is lehetne javítani. A probléma, hogy a bürokraták nem cégvezetőként gondolkodnak. Teljes mértékig leszarják a hatékonyságot, a munkakörülményeket, a törvényességet. Egy (jó) cégvezetőnek ezekre oda kell figyelnie különben a cége tönkremegy. Egy bürokratát viszont csak az érdekli, hogy legközelebb is kinevezzék. Ez pedig nem a "cég" jó működésén múlik.
    Mi a legfontosabb egy (köz)kórházi vezetőnek? Nehogy kiderüljön, hogy a havercég rosszul/sehogy takarít. A 10 fős cégünk irodáját többen takarították mint a megyei kórházat. Mi a legfontosabb egy privát kórházban? Elégedett legyen a beteg.

    "Amennyiben egy kabinet a jövőre gondol, akkor nem szabadna annyira erősen a technológiára összpontosítania, hanem először azt kellene megkérdeznie, hogy milyen problémákat lehet megoldani annak segítségével. Különben olyan eszközöket fejleszthetnek ki a szakemberek, amelyekre a polgároknak talán egyáltalán nincs szükségük"

    Pontosan ez az amiért az EU folyamatosan lemarad a technológiai versenyben. Marha polkorrekt pályázat hegyek viszik el a pénzt de azt, hogy mi lenne hasznos, mi oldja meg a _valós_ problémákat az senkit nem érdekel.
  • NEXUS6 #1
    "Az üzletember azt szorgalmazta, hogy a világ kormányai kezdjenek el úgy gondolkodni, mint a cégek azért, hogy a jövőben versenyképesebbek legyenek."
    Nyilván, sőt ugyan úgy eltávolítani, kirúgni, likvidálni a nem hatékony munkaerőt jelentő állampolgárokat.

    Az államnak nem kell versenyképesnek lennie, el kell látnia egy csomó közfeladatot, aminek jórésze nem végezhető piaci alapon, mert közvetlen bevételt, vagy megtakarítást nem jelent. Beszél hülyeséget emberünk.